A magyarittabéi Kossuth-szobornál emlékezett az 1848/49-es magyar forradalomra és szabadságharcra, újabb időkben immár huszadik alkalommal Vajdaság magyarsága.
A szabadságharc 162. évfordulóján szervezett megemlékezés Magyarittabén ünnepi istentisztelettel kezdődött a református templomban, amelyen Marton Károlyesperes hirdette az igét. A Himnusz eléneklése után a templom előtt 1904. óta álló egyetlen bánáti Kossuth-szobornál Szakál Ferenc, Magyarittabé tanácsának elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy a hősök áldozatvállalásuk által az életet választották közösségünk javára. Nekünk is az áldozatos közösségi szolgálat az elsődleges feladatunk, mert csak így tudjuk megőrizni hitünket, magyarságunkat, kultúránkat, ami előfeltétele annak, hogy ötven vagy száz év múlva is utódaink itt, ezen a helyen, magyar nyelven emlékezzenek a dicső múltra, és bízzanak egy boldogabb jövőben.
Dr. Félegyházi Péter szabadkai konzul felolvasta Bajnai Gordon magyar kormányfőnek a külhoni magyaroknak küldött ünnepi üzenetét.
Ágoston András, a VMDP elnöke elmondta, hogy Belgrádban példamutatónak tartják az ország kisebbségi politikáját, de nem kis meglepetésünkre ezzel egyetért a Magyar Köztársaság elnöke is.
– Tudomásul vesszük, hogy a magyar diplomácia vonalvezetésével összhangban elsőbbséget kap a Szerbiában zajló demokratikus folyamat, a tényleges magyar autonómiával és egy sereg elmaradt szerb vállalással szemben – mondta Ágoston, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a második Orbán-kormány vállalja majd a tényleges magyar autonómia képviseletét, és kettős állampolgárságot ad minden magyarnak, aki ezt igényli, és aki erre nem méltatlan.
Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke azon meggyőződésének adott hangot, hogy a vajdasági magyarságnak van jövője, van múltja és van jelene is. Itt akar megmaradni, és tenni akar azért, hogy megmaradhasson magyarnak egy olyan országban, amelyben érdemes élni. Ez az ország elindult egy úton, a VMSZ és a vajdasági magyarság is menni fog ezen az úton Európa felé. Elmondta, hogy az egész Kárpát-medencében példaértékű, hogy két hónap alatt több mint 130 ezer vajdasági magyar ember iratkozott fel a választói névjegyzékre.
Hangya István, a VMDK tanácsának tagja megjegyezte: két évtizeddel ezelőtt, a magyarság még egységesen emlékezett a forradalomra Magyarittabén és Eleméren, ma megosztottak vagyunk. Az MNT-vel kapcsolatban kiemelte, hogy a VMDK nem ajánlási jogért, hanem döntéshozatalért szállt síkra minden olyan kérdésben, mely nemzeti fennmaradásunkkal kapcsolatos. A mostani helyzetben az MNT ajánlásokat terjeszt majd elő és a hatalom ezekből lehet, hogy majd valamit el is fogad. Szerinte ez nagyon gyenge termése az elmúlt húszévi politizálásunknak.
Papp Ferenc emlékeztetett, hogy 1990-ben 14 ember koszorúzott az ittabéi Kossuth-szobornál, Romániában pedig még dörögtek a forradalom fegyverei, Közép-Európában folyamatban volt a rendszerváltás. Ezeket az éveket az itt élő magyarság drágán fizette meg. Fiataljainkat besorozták egy akaratunk elleni háborúba, következett a magyarüldözés, az intézményekből való kiszorításunk, a magyarverések, gyilkosságok, a magyarság száma megcsappant. Most egy új Európa körvonalazódik körülöttünk. A határok megszűnésével a kisebb nemzeteket az eltűnés veszélyezteti. Szerinte két dolgot kell tennünk a megmaradásunkért: hogy az anyanyelvünkre vigyázunk, mint a két szemünkre, a másik pedig az, hogy „felhagyunk azzal a nemzetpusztító szokással, hogy minden három keresztelésre öt temetés jut”.
Felolvasták Lódi Gábor köztársasági parlamenti képviselő ünnepi köszöntőjét, majd a Kossuth-szobornál elhelyezték a kegyelet virágait. A megemlékezés a Székely Himnusz éneklésével ért véget.
ÖSSZEFOGÁSRA VAN SZÜKSÉG
Szélfútta nap köszöntötte idén március idusát, de ez nem vette el a bácskossuthfalvi megemlékezés fellépőinek lelkesedését. A műsor a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Az evangélikus, katolikus és református egyház képviselői a magyar történelem és a keresztény hagyományok fontosságáról szóltak, az énekeket a református kórus adta elő.
Az istentiszteletet követően a Kossuth-szobor mellett felállított színpadon baranta bemutató nyitotta a programot, majd a himnusz csendült fel. A helyi Citerazenekar és Dalárda Kossuth-nótákat énekelt, majd az Ady Endre Művelődési Egyesület Cimborák néptáncegyüttese mutatta be műsorát. A megemlékezés legszínvonalasabb része a topolyai Cirkalom néptáncegyüttes tematikus fellépése volt, amit Fazekas Róbert, a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácselnökének felszólalása követett. Fazekast Varga Imre, a Magyar Köztársaság szabadkai konzulja követte a színpadon, végül pedig Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólt az egybegyűltekhez. Pásztor beszédében elmondta, hogy a vajdasági magyar közösség nincs pusztulásra ítélve, ha képes összefogni és sikeres lenni, mert csak egy sikeres nemzetnek vannak perspektívái.
A műsort követően a vajdasági magyar politika és közélet szereplői, valamint a Magyar Köztársaság képviselői ünnepélyesen megkoszorúzták a Kossuth-szobrot.
HÁROM TORDA EGYÜTT ÜNNEPELT
A magyarországi Bihar-Torda, az erdélyi Aranyos-Torda és a vajdasági Torontál-Torda testvértelepülések kétnapos közös ünnepséggel emlékeztek a magyar forradalomra és szabadságharcra. A színhely ezúttal Torontál-Torda volt, az ünnepséget pedig közvetítette a Duna Televízió is. A rendezvény egyben a Tordai Művelődési Napok zárórendezvénye volt.
A gazdag művelődési műsor mellett ünnepi szentmisét tartottak, felvonultak a huszárok és ünnepi istentiszteletet mutattak be. Tegnap a falu Művelődési Otthona előtt felszentelték a Bihar-Tordáról hozott kopjafát, és a településeknek a 2002 óta tartó együttműködés jeléül elültették a barátság fáit.
MEGHATÁROZNI IDENTITÁSUNKAT
Óbecsén hétfőn a belvárosi katolikus temetőben, a szabadságharcban elesett honvédek síremlékénél megtartott megemlékezésen Szűcs Budai Egelbert magyartanár mondott ünnepi beszédet, aki a szabadság születésnapjáról szólt, hangsúlyozva, hogy „méltónak kell lennünk március 15-éhez és a márciusi ifjakhoz, akik nemcsak a szabadság mindenek fölöttiségét bizonyították, hanem azt is, hogy a magyarsághoz való tartozás hitvallás: mindenki magyar, ha hitében és tudatában magyar”.
Ft. Fuderer László belvárosi katolikus plébános mondott imát a hősökért, majd rövid műsor következett, amelyet a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Szelence énekegyüttese, valamint Friss Tünde és Péter Lea szavalók adtak. A Magyar Koalíció három pártja együtt koszorúzott. Nagy Ildikó (VMDP), Szmieskó Zoltán (VMDK) és Knézi Péter (VMSZ) együtt helyezték el a megemlékezés koszorúját a síremléken.
Az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben vasárnap tartottak ünnepi műsort az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére. A rendezvényen jelen volt Pápai Márta, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségének EU-ügyekkel és a nemzetközi fejlesztésekkel foglalkozó attaséja, Kókai Péter és Lepeš Josip, a Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának tagjai, Knézi Péter polgármester, valamint Fehér László tartományi parlamenti képviselő.
Ünnepi beszédet Pápai Márta mondott, aki Bajnai Gordon, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének levelét olvasta fel.
– Nemzeti ünnepünkhöz közeledve valószínűleg sokakban felmerül a kérdés: van-e még az ősökhöz méltó magyarságtudat a magyarokban? Mennyire változott meg a magyarságkép bennünk, illetve rólunk a nagyvilágban? Tudunk-e vigyázni nemzeti értékeinkre, örökségünkre? Az ezekre a kérdésekre adott válaszaink önazonosságunkat, értékválasztásunkat erősen meghatározzák. Magyarország határain túl élő nemzettársaink számára ezeknek a kérdéseknek még nagyobb jelentősége van, hiszen nem csak történelmi távlatból, de földrajzi távolságokat és határokat is áthidalva kell meghatározniuk identitásukat, megtartaniuk magyarságukat. Bármennyire távol is éljenek azonban a hazától, bármilyen régen is szakadtak el az anyaországtól, 1848. március 15-e emléke és hagyatéka átívelve köti össze a magyarság tagjait. Március 15-én az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra való emlékezés lehetőség arra, hogy minden magyar megpróbálja megkeresni és megadni saját válaszait identitásának legalapvetőbb kérdéseire, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy a világ más pontján ünnepli a forradalom és szabadságharc jeles napját – mondta Pápai Márta.
Az ünnep alkalmából a Petőfi kultúrkör szakcsoportjai 1848, te csillag, te a népek hajnalcsillaga... címmel közös műsort készíttetek. A műsort Ricz Róbert állította össze, a népdalokat Kisimre Szerda Anna válogatta és tanította be, míg a táncot Kisimre Árpád koreografálta.
