Németh Zsolt: Vajdasági innováció az autonómia, amit politikai stratégiaként 1990-től fokozatosan épített föl az összes határon kívüli magyar közösség (Fotók: Molnár Edvárd)
Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára mondott ünnepi beszédet az egybegyűlteknek.
– A magyar nemzet egységes. Ez az a mondat, amit a 2000-ben meghozott státusztörvényben fontosnak tartottunk rögzíteni. És ez az a mondat, amely 2002-ben, a státusztörvény módosítása nyomán, kikerült a magyar jogrendszerből. Ez a mondat az új magyar alaptörvényben alkotmányos védelmet fog élvezni. Mit jelent az, hogy a magyar nemzet egységes? Mindenekelőtt azt, hogy olyan közös identitásunk van, ami összeköt minket bárhol éljünk is a világban. A magyar nemzet egységes, de különféle államok területén él. A magyar nemzetnek és a magyar államnak a határai nem esnek egybe, és ebből nagyon sok probléma volt az elmúlt évszázadok, évtizedek során. Arról szól a magyar nemzetpolitika, hogy az ebből fakadó problémákra találjunk megfelelő választ. Két igazán fontos válasz született: az egyik az autonómia, a másik pedig a határon átívelő nemzetegyesítés. S mindkét válasz vajdasági innováció. Ezért fogadtam el Pásztor István felkérését, hogy a legelső állampolgársági avatáson itt, Vajdaságban találkozhassak Önökkel.Vajdasági innováció az autonómia, amit politikai stratégiaként 1990-től fokozatosan épített föl a tartomány nyomán az összes határon kívüli magyar közösség. A kettős állampolgárság igénye, ami immáron a nemzeti összetartozás legfontosabb intézményévé vált, szintén a Vajdaságban született meg. Megígértük az elmúlt évek során, hogy a kettős állampolgárságot az elsők között fogjuk törvénybe iktatni, és ezt meg is cselekedtük. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ennek az indítványnak a kezdeményezője lehettem, és hogy tagja lehettem annak az Országgyűlésnek, amely ezt elsöprő többséggel megszavazta. A kettős állampolgárság azt jelenti, hogy az egységes magyar nemzet, amelyet a lelkünkben mindig is hordoztunk – ahogy Illyés Gyula fogalmazott, a haza a magasban mindig egységes volt –, azzal, hogy a kettős állampolgárságot most elfogadta a Magyar Országgyűlés, jogilag is, közjogi értelemben is eggyé vált. A külhoni magyar ember és a magyar állam között tehát van kapcsolat, mely kifejezi az egységes magyar nemzetet. Az állampolgárság a kezdet. Annak a kezdete, hogy Magyarország a magyar nemzet egysége által kiteljesedhet, megerősödhet és gyarapodhat – mondta Németh Zsolt külügyi államtitkár.
A vajdaságiak nemcsak a nemzetpolitika tartópilléreinek kezdeményezésében, illetve kiteljesítésében jártak az élen, hanem a honosítást igénylők számát illetően is.
– Olyan nagyságrendben igénylik a vajdasági magyarok a kettős állampolgárságot, hogy azt kell mondanom, e tekintetben is az élen jár Délvidék. Ez azt jelzi, hogy az itteni magyarság nagyon is jó lelkiállapotban van. Ez a közösség érzi ennek a jelentőségét, fontosnak tartja a kettős állampolgárságot. A magam részéről szeretnék ehhez gratulálni. Tudom, hogy a közéleti személyiségek nagyon sokat tettek és tesznek majd a jövőben is a közösségükért, azért, hogy a kettős állampolgárság a magyarság megmaradását is szolgálja. Amikor most összegyűltünk erre az állampolgársági eskütételre, azon gondolkodtam, mi is lehet most az Önök lelkében. Arra a megállapításra jutottam, hogy Önök mindannyian hűséges emberek. Hűségesek a magyarságukhoz, a népükhöz, a délvidéki magyar közösségükhöz, hiszen itt vállalnak szolgálatot, ennek a közösségnek a javára. Ami ma itt történik, az a megpecsételése annak a hűségnek, ami az elmúlt években, évtizedekben az Önök életét jellemezte. Azt kívánom, legyen ez a mai nap a fogadalomtétel napja az iránt a közösség iránt is, amelyben élnek. Az állampolgársági eskü hűségük megpecsételése és fogadalomtétel az eljövendő években a szolgálatukra vonatkozóan – mondta a külügyi államtitkár ünnepi beszédében.
A harminc kiválasztott Korsós Tamás, a szabadkai magyar külképviselet főkonzulja előtt a nyilvánosság kizárása mellett tette le az állampolgári esküt.
MI IS MAGYAROK VAGYUNK
A Krizbai házaspár Versecről jött Szabadkára esküt tenni.
– Nagyon jól érezzük magunkat, hiszen most már elismerték azt, hogy mi is magyarok vagyunk, mi is vagyunk valakik ezen a világon. Jó érzés a nemzethez tartozni. Persze az emberben azért még mindig benne van, hogy vajon hogyan fogadnak majd minket az anyaországiak, elfogadják-e, hogy mi is igazi magyarok vagyunk, ahogyan a politikusok mondják, hogy nincs első- meg másodrangú magyar, vagy továbbra is külhoni magyarnak tartanak majd minket – mondta Krizbai Hajnalka.
ÜNNEP EZ A NAP
A doroszlói Samu Rozália népviseletben jelent meg az eskütételen. Kiöltözött, mert ünnep ez a nap. Mint mondta, ő lélekben eddig is magyar volt, az is marad, de miután megkapta a magyar állampolgárságát igazoló okmányt, úgy érzi, erősebb lett.
– A mennyországban érzem magam. Tíz évvel ezelőtt kaptam meg Budapesten a Népművészet Mestere kitüntetést, akkor éreztem magam utoljára így. Nagyon nagy boldogság nekem, hogy most itt lehettem, és visszakaptam a magyar állampolgárságomat. A mi családunkban van öt szerb, mind nagyon jó emberek, de mi magyarok vagyunk, és azok is maradunk. Most, hogy megvan ez a papír, hazaviszem, és ha szomorú leszek, minden nap előveszem és megnézem.
ELÉRZÉKENYÜLTEN
