Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Vajdasági Magyar Szövetség a korábbi évekhez hasonlóan az idén is Szabadkán, a Népkör Magyar Művelődési Központban tartotta meg március 15-ei központi ünnepségét. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára, Nikowitz Oszkár, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete, Korsós Tamás szabadkai magyar főkonzul, Babity János, a főkonzulátus vezető konzulja és Pósa Krisztián.
Kossuth Lajos mellszobrának megkoszorúzása és a Himnusz közös eléneklése után Fekete J. József író, irodalomtörténész, kritikus, publicista, lapunk munkatársa a magyar sajtó napja alkalmából átvette Dévavári Zoltántól a Dévavári család által alapított Napleány-díjat. A díjazott életművét, eddigi munkásságát Sándor Zoltán, a Magyar Szó Belföld rovatának szerkesztője méltatta (Sándor Zoltán beszédét lapunk 9. oldalán olvashatják).
Németh Zsolt megtisztelőnek érezte, hogy a nemzeti önérzet születésének napját Szabadkán ünnepelhette meg. A Délvidék, ahonnan az utóbbi húsz évben inkább elfelé vezetett az út, most ismét vonzásközponttá vált és az összmagyarság figyelmének a fókuszába került, hangsúlyozta Németh, majd a folytatásban Vajdaság szerepét méltatta a szabadságharcban. Ezen a tájon kezdődtek az élethalálharcok a nemzetért, fogalmazott az államtitkár.
– A délvidéki magyarság akkor identitást választott és összefogott. Szabadka ma is a legszebb példáját mutatja a nemzeti összetartozásnak. Délvidék központjában regisztráljuk a legtöbb kérelmet arra, hogy közjogilag is ismét magyar lehessen az, aki lelkében magyarabb annál, akinek ez természetes. A délvidéki magyarság felemelte a fejét, és ebből mi is erőt merítünk. A délvidéki magyarság összefogására, önérzettel, furfanggal, felelősséggel és hozzáértéssel vívott mindennapi harcaira odaát nagyon büszkék vagyunk. Délvidékiek, anyaországon kívüliek a nemzet egyenrangú részei: legyetek biztosak abban, hogy nem lesztek magatokra hagyva a megmaradásért, az egyenjogúságért folytatott küzdelmetekben. Meglátjátok, a magasból a haza a földre is lassan-lassan le fog szállni – hangzott el Németh ünnepi köszöntőjében.
Március 15-e emléke és az általa hordozott, a bennünket másoktól megkülönböztető, hitvallás-értékű, tizenkét pontban megfogalmazott cél örök, ez teszi ezt a napot el nem halványuló ünneppé, hangsúlyozta Pásztor István, a VMSZ elnöke ünnepi beszédében.
– Nemzeti történelmünk büszke, heroikus pillanatára emlékezünk, amely az újkori Európa történetében először emelte nemzetünket a nagyok sorába, a figyelem középpontjába. Nem a pillanat emelte oda, nem a küzdelem önmagában, hanem az emberfeletti vállalásához és megküzdéséhez mindig elengedhetetlen célrendszer, ha úgy tetszik, politikai program, tudatos törekvés, meggyőződés, elkötelezettség, szabadságvágy, a függetlenség kivívásának és megtartásának vágya. A tizenkét pont. A szent március talán azért is legfontosabb nemzeti ünnepünk, mert meghatározta a forradalmat követő több mint másfél évszázad magyar társadalmának törekvéseit – fogalmazott Pásztor.
A VMSZ elnöke ünnepi beszédének folytatásában elmondta, hogy a vajdasági magyarság őszinteséggel, nyitottsággal és büszkeséggel élt, illetve él a nemzethez tartozás megvallásának különböző lehetőségeivel.
– Nem csak most, a honosítás folyamatát illetően. Ezt tapasztaltunk az elmúlt másfél évben is, amikor a választói névjegyzék összeállítása, illetve a nemzetitanács-választás kapcsán is bizonyítottuk: él nemzet e hazán. Valljuk be, ebben a tekintetben nem történt semmi rendkívüli: cselekedettel és vállalással visszaigazoltunk reményeinket, vágyainkat és meggyőződésünket. A rendkívüli dolog Magyarország részéről történt. A nemzeti együvé tartozás törvényével, az állampolgársági törvény módosításával a mai magyar kormány, a mai magyar parlamenti többség végre szakított a nemzetmegélés több évtizedes magyarországi gyakorlatával, kétirányúvá téve a nemzethez tartozás megvallását. Közjogi tartalommal és formával erősítette meg a határon túliak nemzethez tartozását, megteremtve a kulturális nemzet közjogi egységének keretrendszerét. Mindennek eredményeként ma a világ számos helyén, ünnepi keretek között állampolgársági esküt tettek, tettünk sokan, akiknek nincs, és valószínűleg nem is lesz magyarországi állandó lakhelyünk. Óriási lépés, kilenc évtizedes álom megvalósulása – emelte ki Pásztor.
Az alkalmi beszédeket megelőzően a topolyai Kodály Zoltán MMK bemutatta A szabadság fényes napja című, a szabadságharc emlékét ápoló műsorát.
