Újvidék és Szabadka után tegnap Tordán tartott konzultációs beszélgetést a VMSZ, amelyen Pásztor István pártelnök mellett Pásztor Bálint és Varga László parlamenti képviselők ismertették a párt választási programját a bánáti civil szervezetek képviselői előtt. Pásztor Istvánnak tegnap másfél órás beszélgetése volt a három történelmi egyházunk négy püspökével is. Este Zentán találkoztak a civilekkel, az utolsó konzultációt pedig Zomborban tartják. A beszélgetéseken mintegy ötszáz nemkormányzati szervezet képviselőinek a véleményét kérik ki.
Pásztor István értékelve az eddigi beszélgetéseket kihangsúlyozta, hogy a beszélgetéseken részt vállalt a megszólított civil szervezeteknek a 90 százaléka, ami azt mutatja, hogy a közösségen belüli párbeszédnek megvan a realitása, az emberek igénylik a közös ügyeink végigbeszélését, ami különösen fontos most a választások előtti időszakban, amelyre szavai szerint a VMSZ felkészült.
– Azt látom, hogy létrejött egy nagyon széles vajdasági összefogás. Mert ha a VMSZ-szel együtt van ötszáz civil szervezet és a három történelmi egyház, meg az értelmiségnek egy jelentős része, akkor ki hiányzik? Aki kimaradt, az önmaga zárta ki magát ebből a történetből. Most látom, hogy kapadoznak fűhöz-fához, próbálnak szuvas fából vaskarikát csinálni. Be kellene látni, hogy az, aki évekre visszamenőleg stratégiai ügyekben folyamatosan rossz döntéseket hozott, az oda juttatta magát, ahol van és kimaradt egy olyan folyamatból, ami meggyőződésem szerint előremutató, egy olyan folyamatból, amibe majdnem mindenki, rajtuk kívül, benne van, és azt gondolom, hogy ebből akár most, akár a választásokat követően le kell, hogy vonják a következtetéseket – mondta a pártelnök.
Pásztor Bálint, ismertetve a VMSZ programtervezetét, kitért a VMSZ választási szlogenjére, amelyben kifejtik, hogy Vajdaságért szállnak síkra, egy normális Szerbiában. Szerinte csak kiszámítható külpolitikával, NATO-tagsággal, a koszovói kérdés lezárásával lehet gazdasági fellendülésre számítani. Varga László figyelmeztetett, hogy 2000 óta folyamatosan csökken az EU-tagságot támogatók száma. Nyilván így van a magyarság körében is. Ez pedig nem jó, mert a csatlakozás felé vezető útnak csak a felén járunk. Ráadásul Szerbia csatlakozását 2020-ban nem fogják jóváhagyni olyan mutatókkal, mint amilyenekkel Románia vagy Bulgária bekerült az EU-ba.
