Még igazából fel sem vehette a pörgésszámot, már be is mondta az unalmast a négypárti Magyar Fordulat nevű koalíció. Miután a múlt hétvégén Novi Pazarban a Bosnyák Demokratikus Közösség volt a házigazdája annak a megbeszélésnek, ahol egy olyan koalíció megalakításáról volt szó, amelyben több más kisebbség, így a macedónok, horvátok és szlovákok is képviseltetik magukat, szerdán Újvidéken Mindannyian együtt néven meg is alakult ez a koalíció. A Magyar Fordulat tagpártjai közül a Rácz Szabó László vezette Magyar Polgári Szövetség és a VMDK csatlakozott a szövetséghez, a VMDP még nem döntött, a Magyar Remény Mozgalom azonban biztosan nem vesz részt benne.
Ennek alapján kijelenthetjük: a Magyar Fordulat mint olyan megszűnt létezni, noha Rácz Szabó szerint, ha a négy pártból kettő együtt marad, azt még mindenképpen lehet Magyar Fordulatnak nevezni. Érdekesmód 2008-ban, amikor az akkori Magyar Koalícióból csak az ő pártja vált ki, azt ő utána csonka koalíciónak titulálta.
A Magyar Fordulat helyett jelen pillanatban Magyar Félfordulatunk van. A zentai politikus azzal magyarázta a négypárti szövetség módosítását, hogy miután Orbán Viktor egyértelműen a VMSZ mellé állt, ezzel okafogyottá vált az ő koalíciójuk, ezért kell egy szélesebb összefogást találni. A kérdés az ok és okozat sorrendje, vagyis, Rácz Szabó azért döntött-e a nagy szövetség mellett, mert a Magyar Fordulat már korábban felbomlott vagy nem tűnt működőképesnek, vagy pedig azért bomlik-e fel az MF, mert Rácz Szabó több esélyt lát a szélesebb szövetségben.
Már magának az MF-nek a megalakulása is számos kérdést vetett fel, ugyanis a négy párt között komoly különbségek tapasztalhatóak több dologban is. Például: a Magyar Remény Mozgalmat a VMDP-ből kivált személyek alakították, ami nem épp felhőtlen bilaterális viszonyt feltételez, de az is tény, hogy miközben a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításáért harcolnak mindannyian, tudnivaló, hogy a négy párt közül kettő – a VMDP és a VMDK – bojkottálta a nemzeti tanácsi választásokat, a másik kettő – az MRM és az MPSZ – viszont nemcsak részt vett rajta, hanem képviselőik is vannak a magyar „mini parlamentben”.
A Magyar Fordulat üzenete a nyilvánosság felé meglátásom szerint az volt, hogy ők egyfajta vajdasági magyar DOS-ként kívántak működni, vagyis a legkisebb közös többszörös a VMSZ bírálata volt, céljuk pedig a legnagyobb magyar párttal elégedetlen szavazók voksainak a begyűjtése. Lett volna. De mondjuk, az sem derült ki, hogy amennyiben egy vagy két köztársasági parlamenti képviselői helyet szereztek volna, azt melyik párt/pártok kapta/kapták volna.
Mindezen kérdések okafogyottá váltak az e heti történések után. A dolgok jelen állása szerint a küszöbön álló választásokon három magyar lista is lesz: a VMSZ és az MRM önálló listája és a Mindannyian együtt névre hallgató „multikulti” koalíció.
Sokkalta érdekesebb és provokatívabb azonban a tény, hogy a négy pártból kettő a Bosnyák Demokratikus Közösséggel lépett koalícióra. Első hallásra nincs ebben semmi különös, 2003-ban, amikor még a nemzeti kisebbségek számára is érvényben volt az 5 százalékos parlamenti küszöb, a VMSZ az Együtt a toleranciáért nevű szövetség keretében többek között Rasim Ljajić Sandžaki Demokrata Pártjával is koalícióra lépett. A BDK azonban más tészta. A párt elnöke Emir Elfić nem más, mint Muamer Zukorlić főmufti sógora, a párt mögött pedig maga a bosnyák vallási vezető áll.
Mit is tudunk Zukorlićról? Iskolázott muzulmán vallási elöljáró, aki tanulmányait Szarajevóban, Algériában és Libanonban végezte, a Sandžaki Iszlám Közösség mesihatjának elnöke annak 1993-as megalapítása óta, emellett a Szerbiai Iszlám Közösség főmuftija és a Novi Pazar-i Nemzetközi Egyetem elnöki tisztségét is betölti. Az utóbbi időben a kilencvenes évek miloševići politikáját idéző, a bosnyák nemzeti és vallási érzelmeket feltüzelő magatartásával tűnt ki. Többek között követelte, hogy a bosnyákok legyenek államalkotó nép Szerbiában, emellett Összbosnyák Szábort tartott, ahonnan fanatizált hívei gyűrűjében megüzente Belgrádnak, hogy követeli Sandžak alkotmányos helyzetének rendezését. A leszegényedett déli, zömében bosnyákok lakta régióban időről időre pattanásig feszül a helyzet, a legutóbbi választások alkalmával az egymásnak feszülő rivális bosnyák pártok tagjai fegyvert is rántottak egymásra, halálos áldozata is volt az összetűzésnek.
Miközben Rácz Szabó az, aki általában a leghevesebben tiltakozik, amikor Pásztor István, a VMSZ vezetője szélsőségesnek nevezi a (néhai) Magyar Fordulat egyik-másik pártját, ő most egy szélsőséges kijelentéseket és lépéseket megtevő muzulmán vallási vezető által mentorált párttal szövetkezett.
A török időket megidéző magyar mondákból is tudhatjuk, mennyire megjárta az, aki a törökkel próbált üzletelni, az MPSZ és a VMDK azonban most mégis a tűzzel játszanak. Csak aztán nehogy megégessék magukat.
