„FÁJDALMAS DÖNTÉS VOLT”
Bácskossuthfalván az 1848/49-es forradalomra történő megemlékezés vasárnap délután ökumenikus istentisztelettel kezdődött a református templomban. Az összegyűltekhez a református, evangélikus és katolikus egyház lelkészei szóltak.
Ezt követően a vendégek átvonultak a Kossuth-szobor mellett fölállított színpadhoz, ahol az ünnepi műsort a bácskossuthfalvi Ady Endre M. E. Cimbora nevű táncegyüttese kezdte. Őket a szabadkai Népkör Róna táncegyüttese követte, majd Fazekas Róbert, a bácskossuthfalvi helyi közösség és a topolyai képviselő-testület elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezután Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja olvasta fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levelét. A két szónok után az Ady Endre M. E. Citerazenekara és Dalárdája lépett fel, majd a vajdasági magyar pártok képviselői szólaltak fel. Először Ágoston András, a VMDP elnöke, majd Tari István, a VMDK alelnöke, és végül Pásztor István, a VMSZ elnöke szólt a vendégekhez. Mind a három szónok sajnálatát fejezte ki, amiért Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke nem lehetett jelen az ünnepségen, Pásztor István pedig kiemelte, hogy ez egy fájdalmas döntés volt, ami mások nyomására született. A VMSZ elnöke szerint Vajdaságban a magyar nemzeti egységnek nincs alternatívája, mert a mi céljaink csak nekünk fontosak. A szónoklatokat követően a vajdasági magyar pártok, történelmi egyházak, a vajdasági magyar önkormányzatok és civil szerveztek képviselői, testvértelepülések, valamint közjogi méltóságok helyeztek el koszorút a Kossuth-szobornál. A műsor végén a bácskossuthfalvi Református Kórus és Fúvószenekar adta elő a Szózatot.
MINDENKOR ÉRVÉNYES ÜZENET
A hagyományokhoz híven Kishegyesen a hegyesi csata emlékművénél, a Nyugati temetőben emlékeztek alkalmi műsorral a magyar szabadságharc évfordulójára. A himnusz elhangzását követően ifj. Virág Gábor, a helyi közösség titkára köszöntötte a helybeli és környékbeli ünneplőket.
– Egy-egy ilyen alkalommal mindig felvetődik, lehet-e újat mondani a szabadságharcról, van-e olyan üzenete, amely minden időben érvényes lehet. Kishegyesen idén ünnepeljük az újratelepítés 240. évfordulóját és a hegyesi csata 160. évfordulóját. Mindkét esetben az ősöknek komoly kihívásokkal kellett szembenézniük, s mindkét esetben az a legnagyobb tanulság, hogy összetartottak, mert tudták, hogy kevesen is sokan lehetnek, ha az összetartás ereje tartja őket – mondta többek között ifj. Virág Gábor, majd a továbbiakban, az aktuális helyzetet vázolva rámutatott, hogy, amikor Szerbia és Románia aggályosnak tartja a magyar köztársasági elnöknek a márciusi ünnepségeken való részvételét, elfelejtik, hogy az első időben a magyarok a szerbekkel és a románokkal közösen harcoltak az osztrák abszolutizmus ellen.
Az egybegyűlteket üdvözölve Bábity János konzul a szabadságharc aktualitását a globális válság kihívásaival való szembenézésben látta. A globális válság az alapvető értékeket rendíti meg, ezért fejet kell hajtani azok előtt, akik szabaddá és gazdaggá akarták tenni a magyar nemzetet.
A beszédeket követően a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szavalói és énekesei alkalmi műsort adtak, majd a megjelentek elhelyezték a kegyelet virágait az emlékműnél. A kishegyesi önkormányzat nevében Csóré Róbert polgármester és Szűgyi István képviselő, Magyarország szabadkai konzulátusának nevében Bábity János konzul koszorúzott. Az emlékműnél a helyi közösség, a VMSZ, a Magyar Nemzeti Tanács és a bácsfeketehegyi Gazdakör képviselői is elhelyezték a kegyelet virágait. Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult.
„HAZA ÉS SZABADSÁG...”
A Vajdasági Magyar Szövetség törökkanizsai községi szervezete az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szombaton, március 14-én délután Haza és szabadság... címmel ünnepi megemlékezést szervezett a római katolikus temető Nagykeresztjénél. Az ünnepi műsorban fellépett a helybeli Tiszagyöngye Művelődési Egyesület vegyes kórusa, Újhelyi Éva népdalénekes, Tóth Tímea, Barta Krisztina, Makra Roland szavalók, valamint Keszég Ákos és zenésztársai. A megemlékezés alkalmából msgr. Bogdán József, a törökkanizsai Szent György-templom plébánosa kihangsúlyozta a gyökereink történelmi viharokkal dacoló, megtartó erejét. Az ünnepségen Újhelyi Nándor a képviselő-testület és a VMSZ községi szervezetének elnöke mondott beszédet:
– Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc más-más jelentőséggel bír a Tiszán innen és túl. Számunkra, a bánáti rónaságon már önmagában is egyfajta harcot jelent. Sajátos harc ez a félelmeink leküzdése, a véleményünk felvállalása, a nemzeti öntudat megőrzése és a megmaradás szempontjából. Kis közösségünk osztozott a Kárpát-medencében élő magyarság hányatott sorsában. Törökkanizsán nem volt könnyű az élet, sokan megtörtek és az elvándorlást választották, s ezzel az itthon maradtak élete még nehezebbé vált. De egyfajta reményként, a nehéz, emberpróbáló évek után, mint a telet követő virágos tavasz, úgy köszöntött be a változások korszaka. A délvidéki magyar politika soha akkora odafigyelést, gondoskodást nem tanúsított a törökkanizsai magyar közösség iránt, mint az elmúlt két évben – mondta többek között ünnepi beszédében Újhelyi Nándor.
Az ünnepség végén Kikity Andrea és Bús Ottó, a VMSZ szabadkai szervezetének képviseletében, valamint Kovács Magdaléna a községi tanács tagja és Fehér Ildikó, a VMSZ községi szervezetének alelnöke helyezte el az emlékezés virágait a Nagykeresztnél.
„VISSZANYÚLNI A GYÖKEREKHEZ”
Tegnap Szabadkán a Zentai úti temetőben Paganini József honvéd tüzérszázados sírjánál is tiszteletét tette az emlékező gyülekezet. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke ünnepi beszédében arra a kérdésre kereste a választ, mi ma a magyar? Az idő megváltoztatta a gondolatot, az elmúlt 40–50 év alatt nagyon messze kerültünk a valódi jelentéstől – hangsúlyozta Dévavári, majd hozzátette, úgy látja, az elmúlt években ünnepeink, a nemzet állama alakulásának, a nemzet születésének ünnepe a nemhitről szólnak. Nekünk kell újragondolni az értékeket és ebben Paganini, aki olasz származású volt, intő példa kell, hogy legyen. Vissza kell nyúlni a gyökerekhez, példát kell vennünk azokról, akik valóban tettek valamit.
Alkalmi műsort a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület adott. A kegyelet virágait a Magyar Nemzeti Tanács nevében Siflis Zoltán, a város nevében Maglai Jenő, a városi képviselő-testület elnöke, a VMSZ nevében Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nevében Dudás Károly helyezte el. Koszorúztak a Vajdasági Magyar Diákszövetség és a Vajdasági Magyar Ifjúsági Fórum képviselői is, akik a többi ifjúsági szervezettel közösen újíttatták fel Paganini sírját évekkel ezelőtt, valamint a Szentgyörgy Lovagrend Tagjai, a Pax Romana és a Lányi Ernő IME képviselői is.
KÖZÖS ÜNNEP
A magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére szombaton közös emlékműsort tartott Magyarkanizsán az önkormányzat támogatásával az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület, a Tisza Néptáncegyesület és a Rákóczi Szövetség. A magyarkanizsai Nagytemetőben a Cifraszűr vegyes kórus vezette fel a megemlékezést a Himnusszal, majd a dr. Zapletán Géza esperes által szolgáltatott egyházi szertartást követően Jenei Erzsébet tanárnő mondott történelmi megemlékezést.
A kápolna falán lévő emléktáblánál az önkormányzat és vendégei, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus, a községbeli politikai, társadalmi és civil szervezetek, valamint intézmények képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit.
Este a Művészetek Házában alkalmi kiállítás nyílt az Ozoray képzőművészeti és kézimunkázó szakosztályának, valamint az Olvasókörnek a szervezésében. Majd a zsúfolásig megtelt nagyteremben folytatódott a műsor. Ünnepi köszöntőt Pósa Károly, a Rákóczi Szövetség helyi szervezetének elnöke mondott, a műsorban fellépett a Cifraszűr vegyes kórus, továbbá bemutatta Márciusi ifjak című előadását a Tisza Néptáncegyesület és az Ozoray színjátszó szakosztálya.
HÁROMNAPOS MEGEMLÉKEZÉS
A temerini szigetmagyarság háromnapos ünnepi megemlékezéssel tisztelgett az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc történelmi emlékei előtt. A megemlékezések sorozata pénteken délután kezdődött, amikor is a helyi Kókai Imre Általános Iskola felsős tanulói rendkívül színvonalas műsoros összeállítást mutattak be a színházteremben. Másnap este a Művelődési és Tájékoztatási Központ képtárában bemutatták Csorba Béla ...Mi más a szabadság... Írások Kossuthról, 1848-ról című kötetét. 19 órakor a színházteremben zenés, táncos irodalmi és történelmi műsort mutattak be, amelyen Gusztony András polgármester, a VMDP alelnöke mondott beszédet.
„ÖSSZE KELL FOGNI”
Óbecsén tegnap délután a belvárosi katolikus temetőben a szabadságharcban elesett honvédek síremlékénél mintegy százötvenen jelentek meg. A megemlékezésen Knézi Péter, Óbecse polgármestere mondott ünnepi beszédet, az összefogás fontosságáról és a múlt üzenetéről szólt, majd ft. Fuderer László belvárosi katolikus plébános mondott imát a hősökért. A rövid műsor után, amelyet a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Szelence énekegyüttese, valamint Rókus Ármin, Kiss Tamás és Rókus Zoltán szavalók adtak, Varnyú Ilona (VMDP), Horváth Dóra (VMDK) és Knézi Péter (VMSZ) együtt helyezték el a megemlékezés koszorúját a síremléken, melyen az állt „Nagyapáink dicső tetteinek emlékére”. A megemlékezésen részt vett Kern Imre, a VMSZ tanácsának tagja is.
„KÖZÖSSÉGÉRT ADAKOZÓ ÉLET”
Doroszlón (is) méltó kegyeletadással emlékeztek meg az 1848–49-es magyar forradalom, illetve szabadságharc hőseire. A délelőtti szentmise után a hívők kivonultak a temetőbe, ahol ft. Verebélyi Árpád, megszentelve a szabadságharcban résztvevő Huszár Ádám és Kuzmics Vendel sírját, többek között arra emlékeztetett, hogy a szenteléssel, illetve emlékezéssel a múltat nemcsak siratni akarjuk, hanem kötelező érvénnyel a mi feladatunkat is megakarjuk fogalmazni. Azt, hogy mit tanultunk az előttünk járt őseink példájából. Mint mondta, aki csak saját magával törődik, hátat fordít őseinknek, azok szellemének, akik egész életüket adták népünkért. Ez legyen számunkra intő példa, hogy a mi életünk is egy közösségért adakozó élet legyen.
A történelmi múltról Wilhelm József tanár mondott emlékeztetőt, majd a kegyelet virágainak elhelyezése után a Móricz Zsigmond Művelődési Egyesület műkedvelői, a himnusz előadása után, alkalmi dalokat és szavalatokat adtak elő. A történelmi évfordulóra való emlékezés az otthon nagytermében folytatódott.
MEGEMLÉKEZÉS BAJMOKON
A bajmoki Dózsa György MMK és annak Emlékbizottsága március 14-én megemlékezett Töröky Pál kántortanítóról, 1848–49-es szabadságharcosról a paprenyacsai temetőben. Jelen volt Bajtai Kornél, a szabadkai önkormányzat gazdasági tanácsosa, Nagyné Vígh Mária, a szabadkai magyar nagykövetség konzulasszonya, bácsalmási és bizováci tűzoltók, Töröky Pál leszármazottjai és bajmoki polgárok. A Dózsa Búzavirág vegyes kórusa énekelt, és megkoszorúzták a síremléket. Este művelődési műsor következett a Dózsában. Nagyné Vígh Mária felolvasta Sólyom László levelét, Tomik Nimród topolyai történelemtanár pedig az 1848–49-es eseményekről szólt.
