A statútum életre keltéséhez szükséges létfontosságú rendeletek sorozatát fogadta el keddi ülésén a Tartományi Képviselőház. A vajdasági parlamentről, a kormányról, a közigazgatásról és a Nemzeti Közösségek Tanácsáról szóló rendeletek sorolhatók ide. A tartományi hatáskörök működése szempontjából megkerülhetetlen kérdések ellenére a központi téma az volt, hogyan kezelik az összeférhetetlenség problémáját.
A képviselők tisztséghalmozását rendelettel szabályozzák, ennek értelmében az érintettek egyéni kérelemmel fordulhatnak majd a korrupcióellenes ügynökséghez, hogy engedélyezzék számukra legalább két tisztség betöltését a mostani tartományi képviselőházi mandátumuk végéig. A szóban forgó rendelet és a statútumból fakadó további négy napirendi pont beterjesztője Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke, tartományi gazdasági titkár volt, aki felkérésünkre részletezte az összeférhetetlenségre vonatkozó képviselőházi döntést:
– Mindenkinek tiszteletben kell tartania a korrupcióellenes törvény rendelkezését, s ennek értelmében április elsejéig azoknak, akiknek több tisztségük is van, le kell mondaniuk valamelyikről. Jómagam is közéjük tartozom, s döntenem kell, hogy a tartományi titkári vagy a parlamenti képviselői tisztséget választom majd.
Kérdésünkre Pásztor elmondta, a parlamenti képviselői helytől válik meg.
– Le fogok mondani a parlamenti helyről, mert a kormányzati, titkári pozícióból többet tudok tenni a politikailag fontos dolgokért, s majd a listáról valaki a helyemre lép a képviselőházban. Az ilyen kérdést, amilyen az enyém, könnyű orvosolni, azért tárgyaltunk mégis erről az ülésen, mert Vajdaságra egy specifikus, kombinált választási rendszer érvényes, ugyanis listán és egyéni választókerületben juthatnak be a képviselők a parlamentbe. Az egyéni listán bekerülő személyek, akiket név szerint választottak meg, nem tudnak lemondani úgy a saját mandátumukról, hogy automatikusan valaki más lépjen a helyükbe, így ennek az lenne a következménye, hogy előrehozott választásokat kellene szervezni. A felmérések szerint ez azt jelentené, hogy az így megszerzett 60 parlamenti hely mintegy egyharmada esetében kellene választást tartani. A cél az volt, hogy a mostani választási ciklusra ne legyen szükséges ezt alkalmazni. Annak érdekében, hogy ne kelljen hat-hét hónapon át kampányolni, választást tartani, hanem tudjunk olyan fontosabb kérdésekkel foglalkozni, mint a hatáskörök átvétele és a gazdasági helyzet kezelése, ezért mi olyan állásfoglalásra helyezkedtünk, hogy az ügynökség vizsgálja felül az egyénileg benyújtott kérelmeket a többségi rendszer alapján megválasztott képviselők esetében, és hagyja jóvá a két tisztség megtartását, vagy döntsön úgy, ahogy jónak látja. Ennek az lesz a kicsengése, hogy minden érintett személy egyénileg fog a korrupcióellenes ügynökséghez fordulni, s ott a tartományi álláspontot és a személyes beadványt figyelembe véve megszületik majd a döntés – mondta Pásztor István.
Az összeférhetetlenség kérdésében érintett dr. Körmöczi László, aki a magyarkanizsai egészségház igazgatója és a VMSZ tartományi képviselője is, lapunknak elmondta, nem mond le egyik tisztségéről sem, ezért kérvényezni fogja az ügynökségnél, hogy mindkettőt megtarthassa. Mint hozzátette, az ügynökség képviselőinél is érdeklődött, de részt vett egy tanácskozáson is, ahol úgy értelmezték az esetét, hogy mivel az egészségház élére a község nevezte ki, a vajdasági parlamentben pedig képviselő, így e két szint között nincs érdekütközés, mert a tartományi hatáskörök nem keverednek a községivel. Azonban, ha mégis választásra kényszerül, a szakma mellett döntene.
A VMSZ tartományi képviselői közül mgr. Szombathy Zoltán van még hasonló helyzetben, aki ugyanígy fog eljárni.
Külön érdeklődés övezte a Nemzeti Közösségek Tanácsának megalakítására vonatkozó képviselőházi rendeletet. E testület 30 tagot fog számlálni, felét a szerb nemzetiségű tartományi képviselők soraiból választják ki, a másik fele pedig a nemzeti kisebbségekből kerül ki.
Az utóbbi 15 tag összetételével kapcsolatban Pásztor István elmondta, ez a mindenkori választási eredmények függvényében alakul majd. Azon önkormányzatokban, ahol a magyarság a lakosság legalább 30 százalékát teszi ki, az egyéni listán megválasztott magukat magyarnak valló képviselők automatikusan kerülnek be a tanácsba, a fennmaradt helyeket fogják majd a többiek feltölteni.
– Talán nem is ez a fontos, hanem az, hogy egy új intézmény jön létre, amely konzultatív testület lesz. Ha eddig tudtunk politizálni, méghozzá sikeresen, s képviseltük a községek érdekeit, akkor egy újabb intézménnyel az érdekérvényesítési lehetőség még inkább erősödni fog. A testületnek az lesz a feladata, hogy a parlamenti munkából, a döntéshozatalból kiszűrje azokat a feszültségeket, amelyek akkor tapasztalhatóak, ha egy-egy kérdés kapcsán kisebbségi oldalról aggályok fogalmazódnak meg – magyarázta Pásztor.
Dr. Tóth Tivadar, a VMSZ tartományi frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy a rendelet elfogadása után októberig kell felállnia Nemzeti Közösségek Tanácsának. A Tartományi Képviselőház nemzetek közötti bizottságára hárul az a feladat, hogy előkészítse a tanács létrejöttét, és százalékarányban feltöltse azt tagsággal. Mindez a 2008-as választási eredményhez kötött. Mindenképpen a többségi választásokon mandátumot nyert kisebbségi képviselők élveznek előnyt, majdhogynem automatikusan kerülnek be a tanácsba. A frakcióvezető szerint a VMSZ soraiból négy biztosra vett befutóról beszélhetünk, ezek pedig: mgr. Fehér László, dr. Körmöczi László, Egeresi Sándor és dr. Tóth Tivadar.
