Annak az új alkotmánymódosítási kezdeményezésnek a megvitatásával foglalkoztak a vasárnap megtartott IV. Vajdasági Konvenció résztvevői, mely Vajdaságot Szerbiával egyenrangú föderatív egységként, azaz köztársaságként képzeli el a közösen alkotott Szerb Szövetségi Köztársaság keretein belül. Igaz, bizonyos fenntartások és elhatárolódások mellett, az újvidéki Vojvodina Sport- és Üzletközpontban (SPENS) megtartott ülésen végül mégis elfogadták az ezt előirányzó deklarációt.
A konvención a kezdeményezők mellett vajdasági értelmiségiek, civil szervezetek és pártok képviselői jelentek meg. Az eseményen a többi között részt vett Egeresi Sándor, a vajdasági képviselőház elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja, Pásztor István pártelnök, továbbá Pásztor Bálint és Varga László köztársasági parlamenti képviselő, Dušan Mijić, a Liberális Demokrata Párt vajdasági szervezetének elnöke, Aleksandar Odžić, a Vajdasági Párt elnöke, Dragan Veselinov, a Đinđić- és Živković-kormány mezőgazdasági tárcavezetője, továbbá a kezdeményezők részéről Đorđe Subotić, a Vajdasági Klub elnöke és Živan Berisavljević, a konvenció szervezőbizottságának társelnöke is.
Đorđe Subotićés Živan Berisavljevićfelszólalásukban Vajdaság gazdasági és civilizációs süllyedésére fektették a hangsúlyt, melyet a korábbi alkotmánymódosításokkal elkövetett centralista jogfosztások egyenes következményeinek tudtak be. Elutasították a szeparatizmusra utaló belgrádi vádakat, s a szerb állam keretein belül maradó föderalizmusról szóló megegyezés mielőbbi megszületését sürgették. A vajdaságiak ilyen jellegű megegyezésre való jogát vitathatatlannak nevezték, annál is inkább, mert az érvényben lévő alkotmány a tartomány területén megbukott a referendum során. A föderáció a szerb állam fennmaradása tekintetében is a legbiztosabb útnak számít – hangzott el.
Dušan Mijić,az LDP vajdasági vezetője elérkezettnek vélte az alkotmánymódosítás idejét, s elmondta, hogy e párt a legszélesebb vajdasági autonómia megteremtése mellett száll síkra, törvényhozási, végrehajtási és igazságszolgáltatási hatáskörökkel, melyeket a Vajdasági Fordulat választási kiáltvány is előirányoz. Mijić szerint Vajdaság fejlődéséhez szabad piacra és gazdaságra is szükség lenne, amelyek megteremtése, mint mondta, nem tartozott a jelenlegi kormány prioritásai közé.
Pásztor István megismételte, hogy a VMSZ, tiszteletben tartva a hatályban lévő alkotmányt és a jelenlegi szerbiai realitásokat, a vajdasági autonómiáért harcol, de az alaptörvény módosításának pillanatában kész lesz képviselni a konvención elfogadott javaslatokat. A mai realitás – mint mondta – az, hogy a vajdasági többség nem az autonómia érdekeit képviseli, s mint fogalmazott: ezt közös tragédiánknak is tekinthetjük. Feltette a kérdést: mit csinált az a 37 vajdasági képviselő, aki a hatalmi koalíción belül politizált a köztársasági képviselőházban az elmúlt négy évben. A VMSZ álláspontja, miszerint a széles körű autonómiát támogatja, a párt kezdeményezésére lábjegyzetként bekerült a konvenció deklarációjába.
Jövőbe mutatónak nevezte és támogatásáról biztosította ugyanakkor a konvenció kezdeményezését a Vajdasági Párt, mely a Fordulat koalícióján belül indul a választásokon.
Az összejövetelen elhangzottak olyan vélemények is, melyek szerint a státusra vonatkozó végleges javaslat megtétele előtt arról egy referendumom a vajdaságiakat is meg kéne kérdezni. Egyesek úgy vélték, hogy a jelenlegi alkotmány módosíthatatlan, ezért egy alkotmányozó nemzetgyűlés feladataként teljesen új alaptörvényt kellene meghozni.
