Vasút a terület fejlesztéséért

Az épülőben lévő Ásotthalom–Királyhalom határátkelőnél kezdte egynapos vajdasági körútját Ódor Bálint, Magyarország külügyminisztériumának EU-ügyekért felelős államtitkár-helyettese, majd nemzetközi vasútfejlesztési konferencián vett részt. A Pásztor István idegenvezetésével zajló program leginkább rendhagyó részeként Ódor kipróbálta a vajdasági specifikumnak számító sínbuszt is. A menetrendszerű járattal Hajdújárás és Horgos között utazott.

Ódor Bálintot a készülőben lévő átkelőhöz Pásztor István és Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke kísérte el.

– Jelen pillalatban a határ két oldalán kiépített útszakaszok közötti sáv befejezése maradt. Ide a magyar állam a határ magyar oldalán egy objektumot épít majd fel, ott kap helyet a magyar és a szerbiai határhatóság is. Ezen objektum megépítése mintegy negyedmilliárd forintba (megközelítőleg egymillió euróba) kerül. A munkálatokat a tervek szerint szeptemberig befejezik – tudtuk meg Pásztor Istvántól. Majd kitérve arra, hogy miért húzódtak el eddig a munkálatok, hozzátette: – Az aktuális szerbiai törvények az ilyen fajta határátkelőt, mint ami most készül, nem ismerik. Ilyen határátkelőre eddig még nem volt példa, ugyanakkor irracionális lett volna két objektumot felépíteni. De mintegy két hónappal ezelőtt aláírta a két belügyminiszter a megállapodást. Azt gondolom, hogy a határátkelő már az idén átadásra kerül, ami azért fontos, mert tehermentesítheti a Horgos–Röszke határátkelőt, ugyanakkor ennek a homokhátsági térségnek egy teljesen más perspektívát ad – mondta.

A vendég ezt követően Királyhalmon, egy vasútfejlesztési konferencián vett részt, ahol a Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja vasútvonal kiépítése nyújtotta lehetőségekről volt szó elsősorban.

160 KM/H-S SEBESSÉGGEL VASÚTON

Mint elhangzott, ez a vonal összekötné az Európa életében nagyon fontos szerepet játszó délre irányuló forgalmat nyugattal, kikerülve a már most is zsúfolt budapesti vasúti hálózatot. Az új útvonal jelentős mértékben feljavítaná a régió vasúti forgalmát, de sok esetben csökkentené a teherforgalom költségeit is, csak Vajdaság számára mintegy 3,7 milliárd eurós megtakarítást jelentene – hangzott el azon a hétfői vasútfejlesztési konferencián, amit a Vajdasági Magyar Szövetség szervezett Királyhalmon, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben.

Pásztor István tartományi gazdasági titkár, a VMSZ elnöke nyitotta meg a konferenciát. Alkalmi beszédében kiemelte, a Vajdasági Magyar Szövetség egyik célja a vajdasági infrastruktúra fejlesztése, amihez hozzátartozik az útépítés is, azon belül a vasút fejlesztése. Mint kiemelte, ahol vasút van, perspektíva is van, hiszen nincs térségfejlesztés vasúti hálózat nélkül.

– Meg szeretnénk teremteni annak a lehetőségét, hogy Vajdaságnak egy külön vasúti társasága legyen, hogy a vasút fejlesztését mi tudjuk irányítani, hiszen ez az elemi érdekünk – emelte ki Pásztor István.

A konferencián szakemberek arra mutattak rá, hogy a Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja vasútvonallal, amelynek már elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya, milyen lehetőségek nyílhatnának Vajdaság, ugyanakkor az egész Duna–Kőrös–Maros–Tisza régió számára.

Csókás Eszter, a Duna–Kőrös–Maros–Tisza Eurorégiós Ügynökség Kht. igazgatónője rámutatott, a régióban sajnos nincsenek kiépítve keresztirányú útvonalak. Az új vasútvonal ezt a hiányt tudná pótolni. Saját élményekkel személtetve a jelenlegi helyzetet, rámutatott, a Szabadka–Röszke útvonalon olyannyira rossz állapotban van a vasút, illetve a szerelvény is, hogy Szabadkáról Szegedre, a mintegy 45 kilométeres távon, 2 óra alatt lehet csak eljutni. Ugyanakkor pedig a Szabadka–Bácsalmás szakaszon már csak vasúti sínmaradványok vannak. Csókási Eszter elmondta, alapelképzelésük a vasúti útvonal kiépítésével, hogy a Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja távot 70 perce alatt meg lehessen tenni, amire csak akkor nyílhat lehetőség, ha óránként 160 kilométeres pályasebességet tudnának megvalósítani.

FELÚJÍTÁS KÉT FÁZISBAN

Ennek a tervnek a folytatásában Szeged és Temesvár, majd pedig Konstanca és Fiume között egy transzverzális korridort hoznának létre, ami megkönnyítené az áruforgalmat a két kikötő között.

Perjés Tamás, a COWI Vasútfejlesztő cég igazgatója ismertette a megvalósíthatósági tanulmányt. Rámutatott, többek között 100 kilométernyi vasútvonalat kellene kiépíteni, illetve felújítani, amiből 72-73 kilométer szakaszon a meglévő vasúti szakasz felújítására és korszerűsítésre van szükség. A tanulmányban kimutatták a munkálatok megvalósításának lehetőségeit. Két építési ütemet fogalmaztak meg. Az egyik szerint egyszerre lehetne a vasútvonalat kiépíteni. A felépítéssel, felújítással, valamint annak villamosításával mintegy 270-280 millió eurós beruházásra lenne szükség.

A másik ütemterv szerint viszont két szakaszban történnének az építőmunkálatok. Először a Szabadka–Szeged vonalon végeznék el azokat, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a szakaszon a legnagyobb erre az igény. A második fázisban pedig a Szabadka–Baja vonalon építenék ki a vasutat. Így ugyan nagyobb beruházásra lenne szükség, számítások szerint mintegy 310–315 millió euróra, de fázisonként kisebb kiadást jelentene.

Milan Vučinić, a Szerbiai Vasutak vajdasági tanácsadója a teherforgalom jövőbeli lehetőségeiről tartott beszámolót. Mint kiemelte, logisztikai központokat lehetne létrehozni, ahol nemcsak a vasúti forgalmat lehetne irányítani, hanem a vízi közlekedést is be lehetne vonni a teherforgalomba.

A konferencia vendége Ódor Bálint, Magyarország külügyminisztériumának EU-ügyekért felelős államtitkár-helyettese az EU-s pénzforrásokra, ugyanakkor a helyi pénzforrások kihasználásának fontosságára is felhívta a figyelmet. Mint rámutatott, Szerbia életében nagyon fontos szakasz, hogy megkapta az Európai Unió tagjelölti státusát.

– Az EU-s tagság rengeteg lehetőséget kínál, ugyanakkor nagyon sokat kell tennie annak a régiónak is azért, hogy az adott lehetőségekkel élni tudjon – mondta. Rámutatott, az Európai Uniónak a négy szabadság: a személyek, az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása a legnagyobb előnye. Ám ezt csak akkor tudják kihasználni, ha érvényesíteni lehet őket. Éppen ezért fontos az új utak, vasútvonalak megépítése, amelyek bekapcsolják Szerbiát, így Vajdaságot is Európa vérkeringésébe.

A tanácskozást követően a vendég Ludasra látogatott, majd házigazdái kíséretében Hajdújáráson felszállt a Szabadka–Horgos vonalon közlekedő sínbusz menetrend szerinti járatára.

HORGOSI KULTÚRHÁZ: FOLYTATÓDIK A FELÚJÍTÁS

Horgoson a magyarkanizsai önkormányzat és a horgosi helyi közösség vezetői fogadták a vendégeket a vasútállomáson.

– Egy kicsit hosszú volt az út a távolságot figyelembe véve, de tudtuk, hogy ilyen lesz. Ennek az utazásnak az volt a célja, hogy lássuk azt, amiről délelőtt beszéltünk, és én személy szerint remélem, hogy azt is látni fogjuk pár éven belül, amiről a nap második részében beszéltünk, amikor ez az utazás nem háromnegyed óráig fog tartani, hanem 12 percig – jelentette ki Pásztor István.

Ódor Bálint a peronon tartott rövid sajtótájékoztatóban elmondta, nagyon fontosnak tartja, hogy egy új határátkelő meg fog épülni, és egyre több olyan fejlesztést finanszíroz a két ország, Szerbia és Magyarország uniós segítséggel, ami a kapcsolódási pontokat erősíti a két ország, valamint Vajdaság és Magyarország között.

– Azért vagyunk itt, hogy ezeket a projekteket erősítsük. A tervek szerint év végéig elkészül a határátkelő, és a jövő év elejétől lehet használni. Nagyon fontos a magyar kormány és Szerbia együttműködése, illetve a magyar kormány és a VMSZ együttműködése, ami kézzelfogható eredményeket hozott, az egyik ez a határátkelő, a másik, hogy a restitúciós törvény eredeti változatát, azt, amelyben kollektív bűnösség elvén kizártak volna a kárpótlásból embereket, a VMSZ rendkívül hatékony fellépésének köszönhetően sikerült módosítani. A másik nagy eredmény, hogy sikerült elérni az autonómiának azt a fokát, ami itt ma megvalósul Vajdaságban, s hogy a kulturális intézmények autonómiája is erősíti az itteni emberek identitását – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, amikor megtekintette a felújítás alatt álló horgosi művelődési házat.

A hatalmas beruházásról Nagy István, a kivitelező Yumol Konzorcium igazgatója elmondta, hogy a tervezett munkáknak 53-54 százalékát elvégezték, az eddig munkákat bankhitelekből finanszírozták, de nagy valószínűséggel 10 napon belül megérkezik az elmaradott összeg, kb. 38 millió dinár, és utána folytatják a munkát.

– A beruházás tervezett értéke 102 millió dinár, a munkák nagy része el van végezve, a többit pedig folyamatosan be tudjuk fejezni. Műszakilag befejezhető 4 hónap alatt, mert az épület konstruktív részének a zöme megvan. A Tartományi Nagyberuházási Alap a tartozásait kifizette a fővállalkozónak, de tőle a bankok elvitték a pénzt, és nem tudta kifizetni az alvállalkozót, a Yumol Konzorciumot, ezért állt le a felújítás. De ígéret van a Nagyberuházási Alap és a politikai szervezetek részéről is, hogy ezt le lehessen rendezni 10 napon belül. Ha megkapjuk a pénzt, akkor azonnal tudjuk folytatni a munkát – közölte Nagy István.

A vendég a délután folyamán ellátogatott Kevire, a helybeli Móra István Művelődési Egyesületbe, majd Kavillón megtekintette az épülő Tanyaszínházat. Este Kishegyesen a nemzeti összetartozásról és Magyarország európai uniós helyzetéről tartott előadást, majd Topolyán fejezte be látogatását.