Április elsején járt le a határideje annak, hogy tisztséghalmozás miatt a tisztségviselők lemondjanak valamelyik funkciójukról. A korrupcióellenes ügynökséghez 1960 érintett nyújtott be kérvényt annak érdekében, hogy megtarthassák tisztségeiket, és eddig csupán 20 személy jelezte, hogy melyik tisztségéről mondana le. Ugyanakkor eddig egyetlen lemondási nyilatkozat sem érkezett a Szerbiai Képviselőházba és a Tartományi Képviselőházba.
A Tartományi Képviselőházban 21 képviselőt érint a tisztséghalmozás, ők többnyire az Európai Vajdaságért koalíció képviselői, csupán egy személy tartozik a Szerbiai Szocialista Párt vezette koalícióba. Ezek a személyek intézményvezetők vagy polgármesterek, és gyakorlatilag minden esetben egyéni képviselőként kerültek a vajdasági parlamentbe. Amennyiben nem polgármesteri vagy intézményvezetői tisztségükről mondanak le, hanem képviselői pozíciójukról, akkor egyéni választói kerületenként előrehozott választásokat kell szervezni. Ennek elkerülése végett került bele a Tartományi Képviselőháznak a tartományi kormányról, a képviselőházról, a közigazgatásról és a Nemzeti Közösségek Tanácsáról szóló rendelet zárórendelkezéseibe az, hogy e szabály ne vonatkozzon a most folyamatban levő mandátumokra, azonban ezt a korrupcióellenes ügynökség nem fogadta el. A Magyar Koalícióból ugyanakkor csak Pásztor István érintett tisztséghalmozásban, azonban ő már jelezte az ügynökségnek, hogy a vajdasági parlamenti helye és a gazdasági titkári posztja közül az utóbbit választja.
– Képviselői helyemtől válok meg. Ez teljesen világos volt attól a pillanattól kezdve, hogy tudtuk, életbe lép az a törvény, amely összeférhetetlen helyzetként tekint arra, hogy valaki parlamenti képviselő ugyanakkor kormánytag is. Csupán az volt kérdéses, mikor fogom benyújtani lemondásom, de mivel az utolsó parlamenti ülésen világossá vált, hogy a mandátumom lejártáig nem tarthatom meg pozíciómat, jeleztem a korrupcióellenes ügynökségnek, hogy lemondok képviselői tisztségemről. Lemondásomat a Tartományi Képviselőház következő ülésén fogom átadni – nyilatkozta a Magyar Szónak Pásztor István.
Szavai szerint döntését az alapján hozta meg, hogy mérlegelte, melyik tisztségével tud többet tenni a vajdasági magyar közösségért és pártjáért. Annak ellenére, hogy a parlamenti hely sokkal kényelmesebb, inkább azt választotta, hogy a kormányban való folyamatos jelenlétével próbálja meg előbbre vinni a közösség érdekeit. Arról azonban még nem történt formális döntés, hogy ki fog a helyére kerülni. Mint azt a VMSZ elnöke a Magyar Szónak elmondta, Fejsztámer Róbertet fogja javasolni eddigi helyére. Pásztor István neve után ugyanis Fejsztámer Róbert neve állt a tartományi listán, aki egyébként okleveles közgazdász, a magyarkanizsai Tisza menti Információs Fejlesztési Központ és az inkubátorház igazgatója.
Összesen 1960 tisztségviselő kérte a korrupcióellenes ügynökségtől, hogy tegye számukra lehetővé több tisztségük megtartását. Az ügynökség múlt heti ülésén állást foglalt, hogy a törvény erre nem ad lehetőséget és a kérvények el lesznek utasítva. A korrupcióellenes ügynökség működéséről szóló törvény szerint azoknak engedélyezhetik, hogy több tisztséget vállaljanak el, akik a törvény hatályba lépése után szerezték mandátumukat. Azok a tisztségviselők viszont, akiknek ekkor már mandátumuk volt, kötelesek lemondani valamelyik tisztségükről. Akik április elsejéig ezt nem jelezték az ügynökségnek, azok ellen eljárás fog indulni, figyelmeztet az ügynökség. Az ügynökség állásfoglalása szükségessé tette a törvény úgynevezett felsőbb jogi értelmezését. A Dnevnik napilap értesülései szerint az Alkotmánybíróság lenne az első opció, bár igen elterjedt az a vélemény is, hogy a problémáról a törvény elfogadója, a Szerbiai Képviselőház foglaljon állást.
A Szerbiai Képviselőházban a képviselők közül törvény szerint összeférhetetlenség esete áll fent Dragan Markovićnál, Jagodina polgármesterénél, Veroljub Stevanovićnál, Kragujevac polgármesterénél és Saša Milenićnél, aki viszont Kragujevac városi képviselő-testületének elnöke.
