Vasárnap éjfélig tizenkettő köztársaságielnök-jelölést adtak át a Köztársasági Választási Bizottságnak. Az elnökválasztást május 6-án tartják meg, egy időben a köztársasági parlamenti, a tartományi és a helyhatósági választásokkal. Az elemzők, valamint a különböző ide vonatkozó felmérések eredményei szerint, az idén valószínűleg megismétlődik majd a 2008-as forgatókönyv: az elnökválasztás második körébe Boris Tadićnak és Tomislav Nikolićnak kell megmérettetnie magát.
Az elnökjelöltek között sok az ismerős név, egyesek már sokadszorra próbálkoznak elnyerni Szerbia államfői tisztségét, mások viszont még a politikai életbe is most kóstolnak bele először. Négy évvel ezelőtt még csak kilenc jelölt indult a köztársasági elnökválasztáson.Az elnökjelöltek az állami költségvetésből fejenként nagyjából 50 millió dinárt igényelhetnek a kampányra. Az új szabályok értelmében a szóban forgó összegnek megfelelő értékű biztosítékot kell letétbe helyezniük. Ha a választáson nem szerzik meg a szavazatok egy százalékát, akkor elveszítik a letétbe helyezett biztosítékot.Az alábbiakban a tizenkét köztársaságielnök-jelöltről készítettünk rövid ismertetőt.
Boris Tadić – A Demokrata Párt elnöke, okleveles pszichológus, eddig két mandátumban töltötte be a szerb államfő tisztségét. Tadić bejelentette: ha újraválasztják a polgárok, folytatni fogja az eddigi, Koszovó is, EU is politikát. Az eddigi államfő kampányában új esélyt kér a polgároktól, hogy befejezhesse négy éve megkezdett munkáját. Tadić az aktuális kormány egyik legkiemelkedőbb sikereként az Európai Unió tagjelölti státusának az elnyerését nevezi meg.
Pásztor István – A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, okleveles jogász. Pártja jelöltjeként másodszor indul a köztársasági elnökválasztáson. 2008-ban 93 ezer szavazatot szerzett az elnökválasztás első körében. Előzetes tárgyalások után és a VMSZ kikötéseinek a teljesítésére vonatkozó ígéret után szavazatait akkor Tadić szavazataihoz csatolták. Pásztor ezúttal is elmondta: az első körben megszerzett szavazatok erősítik pártjának tárgyalási pozícióját. A VMSZ a Pásztor által megszerzett szavazatokkal most is Tadićot kívánja támogatni, de nem kikötések nélkül: a szavazatok átcsoportosításának feltétele az, hogy Tadić saját és jövőbeli kormányának politizálásába beemelje a VMSZ számára fontos elemeket is. Pásztor bejelentette: nem kíván megalomán kampányt folytatni, ezért nem igényel a költségvetésből pénzt.
Ivica Dačić – A Szerbiai Szocialista Párt elnöke, jelenlegi kormányfő-helyettes és belügyminiszter, egyébként okleveles politológus. Dačić az utóbbi néhány hónapban Koszovóval kapcsolatban egyre hevesebb sajtónyilatkozatokat tett, amivel meglepte a közvéleményt. Az elmúlt négy év belügyminiszteri munkája alapján a szakértők, valamint a különböző közvélemény-kutatásokban megkérdezett polgárok is, a szerb kormány egyik legsikeresebb tagjának tartják.
Čedomir Jovanović – A Liberális Demokrata Párt elnöke, végzettsége szerint dramaturg. Jovanovićot a Fordulat koalíció jelölte az elnöki tisztségre. A Fordulat koalíció vezéralakjaként az igazság jelszóval kampányol: Tadićtól és Nikolićtól is követeli, hogy valljanak színt és mondják el az igazságot a szerbiai polgároknak. Az LDP elnöke szerint végső ideje, hogy a szerb államhatalom elismerje a Koszovó státusával kapcsolatos tényeket és az állam a jövő felé fordulva induljon el a helyes úton.
Zoran Stanković – A Szerbiai Egyesült Régiók pártunió jelöltje, a szerb kormány tavalyi átszervezése óta egészségügyi miniszter. 2006 és 2007 között a védelmi tárca vezetője volt. Stanković korábban személyes kapcsolatot ápolt Ratko Mladić hágai vádlottal. Erős régiók nélkül az ország sem lehet erős, erős ország nélkül pedig nem beszélhetünk elégedett polgárokról – vallja Stanković kampányában, mint ahogyan azt is, hogy az államnak megkönnyítenie, és nem megnehezítenie kell az emberek életét.
Tomislav Nikolić – A Szerb Radikális Párt tagjaiból 2008 végén megalakuló Szerb Haladó Párt elnöke, végzettsége szerint menedzser. Ismét Tadić legnagyobb ellenfelének nevezik a szakértők. Szerbia államfői tisztségére eddig három alkalommal pályázott, Jugoszlávia elnöki posztjára pedig egyszer. 1998 és 2000 között a kormány alelnöke volt, 2007-ben pedig öt napig a Szerbiai Képviselőház elnöki tisztségét töltötte be. Annak ellenére, hogy eddig EU-orientáltságát hangoztatta, néhány nappal ezelőtt Nikolić Kosovska Mitrovicán egy tüntetésen a volt szerb elnök, Slobodan Milošević, legendássá vált kijelentéséhez – Senki sem verhet titeket – hasonlóan fogalmazott: „Ha az észak-koszovóiak ismét úttorlaszokat emelnek, én leszek az első, aki csatlakozik hozzájuk. Először engemet verjenek, csak utána verhetik a népet.” Az SZHP elnöke ugyanezen a rendezvényen Tadićot is megvádolta, hogy a szerb nemzet érdekeivel ellenben hozott döntéseket Koszovóval kapcsolatban. A SZHP-t senki sem kötelezheti arra, hogy a hatalomra kerülés után érvényesnek tekintse a Tadić által aláírt káros megállapodásokat – mondta ekkor Nikolić.
Vojislav Koštunica – A Szerbiai Demokrata Párt elnöke, a jogtudományok doktora. Egykori jugoszláv elnök, emellett két mandátumban Szerbia kormányfője volt. Szerinte az előttünk álló választásokon dől el, hogy Szerbiai saját hasznára vagy kárára dolgozik. „Elviseljük a ránk nehezedő nyomást és a zsarolásokat, vagy pedig szabadok leszünk. Szerbia folytatja az EU-nak nincs alternatívája romboló politikát, vagy saját fejlődésére és szabadságára fekteti a hangsúlyt. Ez valójában a mostani választás tétje” – állítja az SZDP jelöltje.
Zoran Dragišić – A Munkások és Parasztok Mozgalmának jelöltje. Dragišić a Belgrádi Egyetem Biztonságtudományi Karának docense, aki eddig biztonsági szakértőként és az államhatalom éles bírálójaként volt ismert a közvélemény számára. A Magyar Szónak korábban rendszeresen nyilatkozott szakértőként és mindig elmondta: Szerbia számára egyedül az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás jelenti a biztos jövőt. Mostani kampányfilmjében azonban EU-szkeptikusként jelenik meg.
Jadranka Šešelj – A Szerb Radikális Párt jelöltje, pedagógus, Vojislav Šešelj pártelnök hágai vádlott felesége. Eddig semmiféle funkciót nem töltött be a férje által vezetett pártban. Az SZRP Jadranka Šešelj jelölését a hölgy jellemvonásaival magyarázta: „Jadranka Šešelj az utóbbi kilenc évben bátorságról, következetességről és áldozatkészségről tett tanúbizonyságot. Szerbiának olyan házigazdára van szüksége, aki gondot visel róla, aki ugyanúgy hajlandó feláldozni magát az országért, mint a családjáért.” Jadranka Šešelj elmondta: elnökválasztási kampányának középpontjában az egyszerű emberek fognak állni, azok, akikről Tadić és Nikolić is megfeledkeztek.
Muamer Zukorlić – Főmufti, a szerbiai muzulmánok egyik szellemi vezetője. Polgárok csoportja javasolta a köztársasági elnöki tisztségre. Közel áll a Bosnyák Demokratikus Közösséghez, amely párt elnökének a sógora. Zukorlić néhány nappal ezelőtt magabiztosan felszólította Tadićot, hogy az elnökválasztás első körében megszerzett szavazatait adja majd neki a második körben. Zukorlić szerint Tadićnak így kell meghálálnia azokat a bosnyák szavazatokat, amelyeket az előző elnökválasztások során kapott.
Vladan Glišić – A Dveri jelöltje, végzettsége szerint jogász. „Jelölésemmel azért kezdtünk meg küzdeni, hogy a nép visszakapja Szerbiát. Megkezdjük Szerbia felszabadítását a megszállók hatalma alól” – fogalmazott Glišić. A Dveri egyik másik képviselője pedig elmondta: május 6-án jön el a pillanat, amikor egy új politikai generáció lép a színpadra.
Danica Grujičić – A Szociáldemokrata Szövetség elnökjelöltje. Grujičić szerint Szerbia súlyos beteg, akinek intenzív terápiára van szüksége. „Pártunk tudja, hogy az országnak milyen terápiát kellene kapnia. Semmi olyasmit nem kínálunk, amit ne lehetne megvalósítani, terveink összhangban állnak a realitással” – fogalmazott Grujičić.
