A magyar nemzetpolitikáról, a határon túli magyar közösségek helyzetéről és a magyar–magyar kapcsolatokról tartott előadást Répás Zsuzsanna hétfő este Adán azon a rendezvényen, amelyet a községháza dísztermében tartottak a Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében. A találkozón Pásztor István, a VMSZ elnöke mellett részt vettek a párt köztársasági képviselői, adai vezetői és képviselőjelöltjei, a történelmi egyházak és a civil szféra tisztségviselői, valamint Korsós Tamás szabadkai főkonzul.
Répás Zsuzsanna előadásában elmondta: két évvel ezelőtt az új kormány a magyar nemzetpolitikát az összetartozásra építette. A kormány megalakulása előtt már a magyar Országgyűlés két olyan törvényt fogadott el, amely a nemzetpolitika alapját jelenti. Ez a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény, illetve az állampolgársági törvény módosítása, az egyszerűsített honosítás bevezetése, ami lehetővé tette, hogy aki magyarnak érzi magát, magyar állampolgárrá válhasson. Ez milyen fontos volt, mutatja, hogy negyed milliónyian kérelmezték a magyar állampolgárságot, mintegy 150 000 személy már le is tette az állampolgári esküt. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy az új magyar alaptörvény sokkal határozottabban fejezi ki Magyarország felelősségviselését a határon túli magyar közösségek iránt.
Répás Zsuzsanna megjegyezte a magyar–magyar kapcsolatok terén fontos volt, hogy újjáépítsék a hivatalos kapcsolattartás fórumait, amelyek közül a legfontosabb a Magyar Állandó Értekezlet. Az új kormány 2010 novemberében újraindította a fórum munkáját. A következő egyéves munkában, amelyet sokszor a MÁÉRT szakbizottságok segítségével végeztek és amelynek eredménye egy hiánypótló dokumentum lett: A magyar nemzetpolitikai stratégia kerete című dokumentum, amely az elkövetkező évtizedekre próbálja lefektetni a nemzetpolitika alapjait. A stratégiai cél az, hogy gyarapodóak legyenek a magyar közösségek számbelileg, szellemileg, gazdaságilag és jogi értelemben. Az utóbbi azt jelenti, hogy a kisebbségi közösségek jogai biztosíva vannak és a közösségek élnek is ezekkel a jogi keretekkel. Répás Zsuzsanna szerint ezen a területen a vajdasági magyarság kiválóan teljesített:
– A vajdasági magyar közösség olyan eredményt ért el, amire a Kárpát-medence többi magyar közössége irigykedve és sóvárogva tekint. Ez az eredmény, hogy sikerült elérni az autonómia törvényileg körülbástyázott keretét, ami lehetőséget adott arra, hogy magyar választói névjegyzéket lehetett összeállítani. Az alapján belső magyar választásokat lehetett tartani, és létrehozni egy belső magyar parlamentet, a Magyar Nemzeti Tanácsot, amelynek megvannak a meghatározott jogosítványai, amivel különféle stratégiákat tud alkotni, valamint átveheti a kisebbségi közösség szempontjából legfontosabb intézmények irányítását. Ezek olyan lehetőségek, amelyek a legtöbb magyar közösség számára csak vágyálom – közölte a helyettes nemzetpolitikai államtitkár, és hozzátette: az összetartozás megéléséhez mindig partnerek kellenek, amelyek tisztában vannak saját értékeikkel és érdekeikkel, és meg tudják fogalmazni saját céljaikat. Ezek az öngondoskodásra képes közösségek. Mint mondta, ilyen partnerre találtak a Vajdasági Magyar Szövetségben és a Magyar Nemzeti Tanácsban, amelyekkel közös programokat tudnak megvalósítani.
A rendezvényen felszólalt Pásztor István is, aki beszédében bírálta a Demokrata Pártot, a Szerbiai Egyesült Régiókat, valamint a Vajdasági Szociáldemokrata Ligát, amelyek szerinte légből kapott jelszavakkal igyekeznek megnyerni maguknak a szavazókat. Pásztor szerint a VMSZ hiteles párt, amit ígértek, azt tették.
A rendezvény után a rangos küldöttségnek Krizsán Vilmos, a Vajdasági Nagycsaládosok Egyesületek Szövetségének elnöke bemutatta a péterrévei nagycsaládos ház terveit.
