Mindenekelőtt a külhoni magyarokat érintő hírek magyarországi médiában történő megjelenése foglalkoztatta az anyaországon kívüli magyar újságíró-szövetségeket egybegyűjtő Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója ez évi közgyűlésének résztvevőit. Pannónián, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének vendéglátásával tartották meg az idei kétnapos összejövetelt, melynek fő témája az egységes magyar médiastratégia kidolgozása volt. A szombati záróülésen a legtöbb szó arról esett, mekkora igény mutatkozik a külhoni magyar események iránt Magyarországon.
Havasi János, a Magyar Televízió határon túli kapcsolatokkal megbízott koordinátora meglátásának adott hangot, hogy az utóbbi időben ismét felértékelődni látszanak a szóban forgó külhoni történések, s ehhez a folyamathoz szerinte a médiatörvény által megszabott keretek is hozzájárultak. Mint mondta, mára már az a felismerés is megtörtént, mely szerint nem volt megfelelő lépés a határon túli nemzetrésszel foglalkozó műsorok megszüntetése a közszolgálati m1 csatornán. A téma kapcsán Szikora József, a Magyar Katolikus Rádió közéleti szerkesztőségének vezetője a műsorok szerkesztésmódjában megvalósuló integrálás lényegességét hangsúlyozta. Egy példát említve feltette a kérdést, miért ne kérdezhetnének meg egy adott tudományos műsorban esetenként egy-egy külhoni, a témában jártas szakembert is a magyarországi médiumok.
Estefán Zsolt, a Magyar Távirati Iroda (MTI) Határon Túli Magyar Ügyek rovatának vezetője már konkrét kimutatásokkal is szolgálni tudott. A hírügynökség adatai szerint a legtöbb határon túli magyarokra vonatkozó információ a Duna tévében hangzik el, a híranyag 30–60 százalékát teszik ki ezek a történések. A Magyar Rádió Krónikája, illetve az MTV Híradója esetében ez az arány már lényegesen alacsonyabb, s a hírek 2–15 százaléka érkezik a külhoni magyaroktól. Ami magát a távirati irodát illeti, 4–5 százalék körüli arányról beszélhetünk, ami, mint azt Estefán elmondta, egyáltalán nem számít rossz adatnak, hiszen az MTI mintegy 14 ezer hírt közöl le havonta, ami annyit jelent, hogy egy hónap alatt hétszáz határon túli hír is megjelenik.
EGYSÉGES NEMZETPOLITIKA
Az értekezleten a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjai, dr. Szily Katalin, dr. Kovács Ferenc és Szávay István is részt vettek. A KMÚEK záróülésén megtartott felszólalásában Szily Katalin elmondta, hogy mintegy másfél hónapja egy a bizottságon belül működő autonómia-albizottságot is létrehoztak, melyben egyenlő arányban foglalnak helyet a kormánypárt és az ellenzék tagjai, s amelynek feladata a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési szándékának támogatása, előmozdítása, valamint a különböző autonómiamodellek gyakorlati megvalósulásának szakmai előkészítése. Példaként Szily az egyre gyakoribb témaként emlegetett székely autonómia kérdését említette. – Célunk egy olyan egységes nemzetpolitika kialakítására törekedni, melynek nem abban áll a lényege, hogy a határon túli magyaroknak kell folyton alkalmazkodniuk a magyarországi elvárásokhoz – fogalmazott.
AZ ELSŐ LÉPÉSEK
A szombati ülésen a KMÚEK egy zárónyilatkozatot fogadott el, melyben a tagszervezetek „a magyar nemzetrészek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, a nemzeti öntudat erősítése, anyanyelvünk és kultúránk ápolása, az egymásra utaltság tényének folyamatos napirenden tartása és a magyar nemzettesten belüli széthúzás megakadályozása végett” egy egységes magyar médiastratégia kidolgozását sürgeti, mely a már meglévő médiumokat rendszerbe foglalva „az eddiginél jobb, hitelesebb, életképesebb, gazdaságosabb és hatékonyabb anyanyelvű médiahálózatot biztosítana a világ magyarsága számára.”
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ennek a stratégiának minden nemzetrész számára egyaránt elfogadhatónak kell lennie, azaz konszenzus alapján kell létrejönnie. A KMÚEK bejelenti, hogy ezennel hozzá is lát a dokumentum kidolgozásához, melynek első lépéseként szeptemberig elkészítik az egységes magyar médiakatalógus alapjául is szolgáló Kárpát-medencei magyar médiatárat.
Az egységes magyar médiastratégia gyors megvalósulása végett a szervezetek mielőbbi találkozót sürgetnek a nemzetpolitikai kérdésekben illetékes magyarországi kormányhivatal legrangosabb tisztségviselőivel. Arról is döntöttek, hogy a következő értekezletet 2013-ban a Felvidéken tartják majd meg.
A média helyzetét ecsetelve Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy a média és a politikum között lévő viszonyrendszer itt sem különbözik a máshol uralkodó viszonyoktól, s kiemelte, hogy a kisebbségben működő pártoknak megkerülhetetlen feladata az, hogy biztosítsa a magyar média fennmaradását, fejlődését, előrehaladását és ez egy olyan feladat, amely független attól, hogy a médiának és az éppen aktuális politikának milyen az egymás közti viszonya. – Úgy látom, hogy a vajdasági magyar közösség a VMSZ-en keresztül rendelkezni fog olyan befolyással, amely azt tudja eredményezni, hogy a média területén is érvényesíteni tudjuk az akaratunkat, érvényesíteni tudjuk az érdekeinket. Forrásokat, pozíciókat tudunk biztosítani annak érdekében, hogy a vajdasági magyar média talpon tudjon maradni – hangsúlyozta ki végül a VMSZ elnöke a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának idei tanácskozásán résztvevő újságírókkal történő találkozóján, amelyre pénteken este került sor a Ludasi-tó mellett lévő Róka-tanyán. (Hhzs.)
