2024. július 16., kedd

Iskolaavató Ürményházán

Ünnepséggel kezdődött a 179. tanév a dél-bánáti településen

Milan Selaković és Pásztor István a megnyitón (Fotók: Kecskés István)

A dél-bánáti Ürményházán hétfőn ünnepélyesen átadták a felújított iskolát, amely a zichyfalvi (Plandište) Dositej Obradović Általános Iskola kihelyezett tagozata. Az iskolának nyolcvan tanulója van, 1–8. osztályig magyar tannyelven folyik a tanítás, szerb nyelven pedig alsó tagozaton. Az iskolaépület felújítását a Tartományi Nagyberuházási Alap tízmillió dináros támogatásából végezték el. Az alig ezer lelket számláló, magyar többségű településen immár 179 éve létezik magyar tannyelvű oktatás.

Az ünnepségen a tartományi és községi tisztségviselők mellett jelen volt Varga Haszonits Zoltán, Magyarország belgrádi nagykövetségének ügyvivője és Kern Imre, a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgatóhelyettese. Az iskola diákjainak alkalmi műsora után Pethő László plébános megszentelte a felújított iskolaépületet, amelyet Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke és Milan Selaković zichyfalvi polgármester adtak át rendeltetésének.

Elvégezték az épület szigetelését, lecserélték a külső és belső vakolatot, a padlót, új nyílászárókat építettek be, központi fűtést kapott az épület (és a mellette lévő óvoda is), kicserélték a tantermek bútorzatának egy részét. Ahhoz, hogy az iskola megfeleljen minden követelménynek, szükség volna még tornateremre is.

Varga Haszonits Zoltán elismeréssel szólt a magyar oktatás hosszú hagyományáról, és a többnemzetiségű értékek megőrzésére biztatta a fiatalokat. Móricz Lajos tanácstag üdvözlő beszédében a falutörténetbe ágyazta az iskola történetét, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az iskola még sokáig megmarad Ürményházán.

Az ürményházi iskolát 1833-ban nyitották meg, első tanítója Nemcsics Mihály volt. Amíg a templom nem épült fel, addig az iskola épülete imaházul is szolgált. Az iskola 1892-ig ötosztályos, majd ezt követően hatosztályos lett. Az iskola létezésének is köszönve 1901-ben megalapították a település könyvtárát, 1913 óta pedig van óvodájuk is.

A második világháború végétől az ürményházi iskola algimnázium lett, majd az iskolahálózat átszervezésével 1966-ig hatosztályos, majd pedig 1966-tól 1975-ig nyolcosztályos volt. Az ésszerűtlen központosítás következtében 1975-től megszűntek a felsős tagozatok a faluban, és a tanulók mindennap a zichyfalvi központi iskolába utaztak. A szülők és a pedagógusok követelésére húsz évvel később, miloševići időket élve, 1995-ben sikerült visszahozniuk az elemi felső magyar tagozatát, és azóta újra van nyolcosztályos iskolája a falunak. Szerb tannyelvű oktatás alsó tagozaton folyik. A gyerekhiány a legnagyobb gond, de a magyar oktatás fennmaradása (egyelőre) nincs veszélyben. Őszre öt magyar elsőst várnak.

Pásztor István megköszönte Rózsa Ilona tagozatvető közreműködését a beruházás lebonyolításában, és arra emlékeztetett, hogy az elmúlt 179 év arra kötelez bennünket, hogy megtegyünk mindent annak érdekében, hogy megőrizzük a magyar oktatást Ürményházán.

– Ezt szolgálja majd a beruházás következő szakasza is, amely reményeink szerint tavasszal indul majd el, amikor kész lesz a tervdokumentáció is – ez az udvarban lévő épületnek a renoválása, vagyis a tornaterem létrehozása. Ez egy harmincmillió dináros beruházás lesz, ami arra ad majd lehetőséget, hogy nemcsak a diákok tornázhatnak ebben a teremben, hanem a falu lakói is igénybe tudják venni. Döntés van a templom felújításáról is, amely folyamatban van, de remélhetőleg fel fog gyorsulni. Ezenkívül szeretnénk a helybeli művelődési otthont is felújítani, amire a vagyonjogi problémák megoldása után kerülhet sor. Ha ezek az elképzelések megvalósulnak, akkor úgy gondolom, hogy az ürményházi közélet terei rendben lesznek, és az ittenieknek minden adottság meglesz ahhoz, hogy a 21. század elejéhez méltó életet éljenek – nyilatkozta Pásztor István a megnyitó után.