A szabadkai Perna család azon családok egyike, akik szerdán átvehették Répás Zsuzsannától a Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési támogatási program keretében odaítélt juttatásokat (Fotó: Ótos András)
Hat vajdasági magyar család vehette át szerdán a Magyar Szó székházában a Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési támogatási program keretében odaítélt juttatásokat személyesen Répás Zsuzsannától, a magyar közigazgatási és igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárától.
Összesen 24 164 délvidéki tanuló anyanyelven tanulását segíti az idén a program, az átutalások esetükben is hamarosan megkezdődnek. Az eseményen jelen volt Dudás Károly, a pályázatok begyűjtését végző Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesület (CMH) elnöke, dr. Babity János, a Magyar Köztársaság Szabadkai Főkonzulátusának vezető konzulja, Pirityiné Szabó Judit, a magyar közigazgatási és igazságügyi minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága kapcsolattartási főosztályának vezetője, Bertalan Imre, a juttatások kifizetését végző OTP Bank szerbiai vezérigazgatója, továbbá Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, és házigazdaként Varjú Márta, lapunk megbízott főszerkesztője is.
Dudás Károly az anyaország őszinte segítségét köszönte meg üdvözlő beszédében, s arra fektette a hangsúlyt, hogy a segítség mögött rejlő szeretet és megértés fontosabb magánál a támogatásnál is. A CMH irodák vezetőinek munkáját is megköszönte, s mint mondta, annak sikerességéről tanúskodik a tény, hogy most hat CMH-körzethez tartozó szülők és gyermekeik vehetik át az anyaország ajándékát.
– Mindig el szoktam mondani, hogy ez az egyik legfontosabb anyaországi támogatás, hiszen egyrészt nagy összegről van szó, s valódi segítséget jelent a délvidéki magyarságnak, másrészt pedig meggyőződésem, hogy szívből jön, további épülésünket szolgálja. Fontos, hogy most Újvidéken adtuk át ezeket az első támogatásokat, korábban többnyire Szabadkán kerítettünk sort erre az eseményre. Arra is volt példa, hogy nagycsaládosokat látogattunk meg, ezzel a gyakorlattal sem kellene szakítanunk, hiszen így anyaországi vendégeink személyesen is meggyőződhetnek arról, hogyan, milyen körülmények között élnek ezek a családok, s mekkora segítséget jelent valójában a jóváhagyott összeg – mondta el Dudás Károly.
GYARAPODÓ KÖZÖSSÉGEKET!
Répás Zsuzsanna kulcsfontosságúnak nevezte az oktatás ügyét, mert, mint mondta, az oktatási intézmények a magyar reprodukciós lánc elsődleges intézményeinek számítanak. Hozzátette: olyan intézményes feltételeknek a kialakítása és fenntartása a szándék, amelyek biztosítják a magyar identitás megőrzését. Rendkívüli jelentőségűnek nevezte az olyan programok támogatását, amelyek ösztönzik a magyar iskolákba való beiratkozást és magyar intézményekhez való kötődést. Közölte: tudományos kutatások bizonyítják, hogy amennyiben a határon túli gyerekeket a szülők nem anyanyelvű óvodába és iskolába íratják be, a későbbiekben egyre fogy annak az esélye, hogy magyarként neveljék őket a szüleik. Másfelől, tette hozzá, azt is bizonyították már, hogy azok a tanulók, akik nem anyanyelvükön hallgatják az órákat, nem tudják a bennük rejlő tehetséget olyan szabadon, olyan határozottan kibontakoztatni, mint anyanyelvükön tanuló társaik.
– Ezt a támogatást nagyon fontosnak tartom, hiszen máig az összetartozást, az anyaország odafigyelését jelenti a külhoni magyar közösségek számára. Kulcskérdés az oktatás és kulcskérdés, hogy a felnövekvő generációk magyar nyelvű oktatásban részesüljenek. Nagyon jól tudjuk, hogy minden gyermek csakis az anyanyelvén tudja igazán tehetségét kibontakoztatni. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani, s ehhez a küldetéshez számíthat a külhoni magyar közösség az anyaország támogatására – fogalmazott nyilatkozatában a helyettes államtitkár.
Különösen jelentősnek nevezte a Magyar Állandó Értekezlet által tavaly elfogadott stratégiát, amelynek célját, mint mondta, röviden így lehetne kifejezni: a külhoni közösségek gyarapodó közösségek legyenek.
– Hiánypótló dokumentumról van szó, az elmúlt huszonkét évben nem született ilyen átfogó stratégia. A cél eléréséhez nagyon sok feladatot kell még teljesíteni, ezért különböző szakterületeken megfogalmaztuk a részfeladatokat, ezek mentén tovább próbálunk lépni. Éppen ezért az idén az oktatási-nevelési lánc első fokára, az óvodákra koncentráltunk, s 2012-ben meghirdettük a külhoni magyar óvodák éve programot. Igyekeztünk átadni azokat a jó magyarországi óvodapedagógiai módszereket, amelyek méltán számítanak világhírűeknek. A nemzeti hagyományra építenek, a néptánc, a népzene, a néphagyomány és a meseszövés módszereivel a mi identitásunk megőrzését is szolgálják – állapította meg Répás Zsuzsanna.
Közölte, hogy a tavalyi év során került sor az oktatási-nevelési támogatás folyósítási rendszerének teljes átszervezésére. Az OTP révén a folyósítás bankkártyára, átutalással történik, ami egyrészt megfelel a modern kor elvárásainak, másrészt pedig gyorsítja és biztonságosabbá is teszi a kifizetéseket – magyarázta. Arról is beszámolt, hogy a Kárpát-medence egészében több mint 250 ezer magyar gyermek és fiatal kapta meg a program támogatását, amely egyébként diákonként 75 euró körüli összeget, tehát nem kis támogatást jelent a szülőknek.
KÖNNYEBB AZ ISKOLAKEZDÉS
A támogatásban részesített családok egyike a szabadkai Perna család is.
– Négy iskolás gyermekünk van, nyilvánvalóan jelentős ez a segítség. Sokat segít abban, hogy a tanévkezdéskor megnövekedett költségeket el tudjuk viselni. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeink magyarul tanuljanak, ezt Szabadkán bizonyára nem olyan nehéz elérni, mint a szórványban, de biztos vagyok benne, hogy akkor is megtennénk, ha történetesen nem itt élnénk – mondta el lapunknak Perna Attila, az édesapa.
Megtudtuk, hogy amióta a program létezik, a család évről évre sikeresen tudott pályázni az anyaországi támogatásra.
