(Fotó: Tanjug)
A Szerbiai Képviselőház kedden elfogadta az állami költségvetés módosítását, amelynek bevételi oldala 829,6 milliárd dinárt, a kiadási oldal pedig 1033,2 milliárd dinárt tesz ki. A költségvetési hiány 203,6 milliárd dinár, vagyis a GDP 6,2 százaléka.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a kiadási oldal elsősorban a kifizetendő kamatok miatt növekszik. A kamatokra 11 milliárd dinárral többet kell fordítani, mint azt tervezték. A mezőgazdaságra 10 milliárd dinárral többet, a szociális juttatásokra pedig 7 milliárd dinárral többet fordít majd az állam. A pótköltségvetéssel a gazdaság 4,7 milliárd dinárhoz jut. A kragujevaci Fiatnak 6 milliárd dinárt fog kifizetni az állam.
Az adóbevételeket 700,6 milliárd dinárra határozták meg, az egyéb, nem adó jellegű bevételeket pedig 127,4 milliárd dinárra. A fennmaradó 1,6 milliárd dinárt különböző támogatásokból, hitelekből kívánja megvalósítani a kormány.
A tervek szerint az áfa 18 százalékról 20 százalékra való növelése miatt 7,8 milliárd dinárral növekszik az állam bevétele, a gázolaj jövedéki adójának növelése feltehetőleg 2,8 milliárd dinár többletet hoz az államkasszába, a dohánytermékekre kirótt jövedéki adó növelése pedig 4 milliárd dinárt. A kormány államkötvények kibocsátásával 360,9 milliárd dinárhoz tervez jutni.
A pótköltségvetés értelmében a GDP az idén 0,5 százalékot fog csökkenni, az infláció pedig 9,1 százalékot tesz ki. A foglalkoztatottság csökkenését 1,5 százalékban határozták meg, a beruházások csökkenését 6,5 százalékban, a lakosság kiadásának csökkenését pedig 0,9 százalékban.
A Vajdasági Magyar Szövetség nem szavazott a pótköltségvetésre, amit néhány napja lapunknak nyilatkozva Pék Zoltán képviselő a következőképpen indokolt: a pótköltségvetés nem kedvező Vajdaságra nézve, és túlságosan növeli a költségvetési hiányt.
Az ülés folytatásában a képviselők megerősítették Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzójának a javaslatát az alkormányzók személyére vonatkozólag. Az alkormányzói tisztséget Diana Dragutinović, Ana Gavrilović és Veselin Pješčić fogják betölteni.
A közszférában kifizethető legmagasabb béreket szabályozó törvényt szintén megerősítették a képviselők. A jogszabály értelmében a közszférában senki sem kereshet többet havi 162 740 dinárnál. Ebben az összegbe nem számították bele a holtmunka után kifizetett juttatást. A szabályozás nem vonatkozik a központi bankra, a Szerbiai és Montenegrói Légtérellenőrző Ügynökségre, a Korrupcióellenes Ügynökségre, az Állami Számvevőszékre, a Pénzügyi Tanácsra, a felsőoktatási és tudományos intézményekre, az információs technológiák szakembereire és azokra a közvállalatokra, amelyek konkurenciaharcot vívnak a piacon. A törvény értelmében különleges helyzetekben, amikor bizonyos közvállalat kiemelkedően jó eredményt mutat fel, a vállalat vezetősége külön juttatással jutalmazható. A jutalmazást szabályozó mércerendszert a szerb kormány fogja felállítani.
A képviselőház mindemellett elfogadta a költségvetési rendszer alapjairól, az áfáról, a nyugdíjbiztosításról, a köztársasági adminisztrációs illetékekről, az adóeljárásról, a jövedéki adókról, a jövedelemadóról, az adómemóriás pénztárgépekről, a helyi önkormányzatok pénzeléséről, a bérekre kirótt illetékekről, a magánosításról és az idegenforgalomról szóló törvénymódosítási javaslatokat is. A parlament hatályon kívül helyezte a Környezetvédelmi Alapról szóló törvényt, megszüntetve ezzel magát az alapot is.
**
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a Tartományi Képviselőház elnöke a módosított költségvetési rendszer alapjairól szóló törvény kapcsán felszólította Ivica Dačić kormányfőt, hogy vagy fogja vissza Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyi minisztert, vagy váltsa le. A Beta hírügynökségnek nyilatkozva Pásztor kifejtette, hogy kutyából nem lesz szalonna, Dinkić beszélhet akármennyit a regionalizációról, a lényeg a tettekben, és nem a szavakban rejlik. Dinkić viselkedése időzített bomba – fűzte hozzá Pásztor.
**
A szavazás után kezdődő ülésen a felsőoktatási törvény módosítási javaslata került a képviselők elé. A javaslat értelmében a hallgatók állami költségen az eddigi 60 helyett 48 ponttal írhatnák be a következő, 2012/13-as tanévet.
Žarko Obradović oktatási miniszter elmondta, hogy a törvénymódosítási javaslat mentén 2013-ban 50 pont lenne a feltétel a következő tanév beírásához, 2014-ben és 2015-ben pedig 60 pont.
Az oktatási miniszter a továbbiakban bejelentette, hogy a következőkben fokozatosan csökkenteni fogják a vizsgaidőszakok számát. A 2012/23-as tanévben várhatóan hat vizsgaidőszak lesz, a 2013/14-es tanévben öt, a 2014/15-ös tanévben pedig már csak négy.
