Gyógyfürdő márpedig nem lesz. Az óbecsei önkormányzat és a beruházó, az Aquaprofit Zrt. közötti szerződés szeptember 30-ával érvényét vesztette, mivel a budapesti cég nem biztosította a beruházáshoz szükséges pénzt. Keményen koppantak Budislav Medurić volt alpolgármester, ebben a ciklusban ellenzéki demokrata párti képviselő szavai az óbecsei kkt legutóbbi ülésén.
A Magyar Szó – Udud Péternek, az Aquaprofit vezérigazgatójának – ezt követően elküldött kérdésére minden kétséget kizáró volt a válasz „a nevezett megállapodás, azaz a Vegyesvállalati és Részvénytulajdonosi Megállapodás nem került aláírásra, így a benne megjelölt határidő nem járt kötelezettségvállalással egyik fél oldaláról sem. A 2011. december 7-én aláírt dokumentum a társaság Alapító Okirata volt, ami a mai napig nem került benyújtásra, bejegyzésre a cégbíróságon.A beruházás pénzügyi forrásai közül a magyar kormány által nyújtandóvissza nem térítendő állami támogatáselőreláthatóan nem áll majd rendelkezésre. Ennek hiányában az Aquaprofit Zrt. nem tudja megkezdeni a beruházást.”
Erről azonban a cég az önkormányzatot állítólag elfelejtette értesíteni. A politikusok pedig néhány egyéb fejleményről a közvéleményt.
Pedig olyan szépen kezdődött minden. Tavaly márciusban Bojan Pajtić tartományi kormányfő („Amellett, hogy ez a gyógyfürdő idegenforgalmi Mekka lesz, (...) nem csak Óbecse, de az egész régió fejlődéséhez is hozzájárul.”), Knézi Péter akkori polgármester, jelenleg a kkt elnöke („A beruházó és a politikai összhang jó mozgásteret biztosít a számunkra ahhoz, hogy Óbecséből turisztikai központ váljék”), Becsey Zsolt, a magyar kormány egykori külgazdasági államtitkára („Ez a beruházás minta lehet majd az olyan hasonló jellegű regionális elképzelések megvalósításához, amikor a vállalkozás során megtermelt minden egyes dinár és forint itt is marad a régióban. Gyors és hatékony munkára van szükség, és ehhez minden támogatást megadok.”) és Udud Péter vezérigazgató („Az Aquaprofit Zrt. az elmúlt 15 évben számos jelentős fejlesztésben vett részt, ezek közül mindegyik néhány év alatt nyereséggel tudott működni.”) a fotósok vakuinak kereszttüzében együttműködési szándéknyilatkozatot látnak el kézjegyükkel, decemberben pedig aláírták a társaság Alapító Okiratát is. Ez alkalomból Pásztor István akkori tartományi gazdasági titkár és tartományi kormányfőhelyettes arról beszélt Óbecsén: Orbán Viktor személyesen tett neki ígéretet a beruházás támogatásáról, és bár sok a szkeptikus és az ellendrukker, a projektum sikerre van ítélve, mert az ötlet megalapozott és racionális. A szeptemberi kkt-n Tamara Ivanišević alpolgármester elődje határozott kijelentését, miszerint gyógyfürdő nem lesz a városban, elhamarkodottnak tartja, ugyanakkor arról beszél: a mostani hatalom felelősségteljesen lát hozzá a tárgyalások folytatásához és a beruházási projektum megvalósításához, de annak létjogosultságát egy megalapozott tanulmánynak kell alátámasztania. Mert ilyen ez idáig nem készült.
Mégis mi történt ebben a néhány hónapban a magabiztos szavak, a szívélyes kézfogások és az ígéretek kiürülése között?
A szándéknyilatkozat márciusi aláírása után rövidesen megkezdődik a furat kiépítése – erre a Tartományi Nagyberuházási Alap ígért 44 millió dinárt. A furat tavaly májusban elkészült, a kivitelező azonban azóta sem kapta meg érte a pénzt. Az összeg a kamatokkal együtt ma már 51 millió dinárt tesz ki – ennyi állítólag összesen nincs az alap kasszájában. Ha az alap nem utal, a tartozás költségét az önkormányzatnak kell állnia.
Tavaly júniusban írták ki először, októberben másodszor a közbeszerzési pályázatot a stratégiai partner kiválasztására. Erre egyedül az Aquaprofit nyújtott be ajánlatot.
Decemberben megszületik a VitalSpa nevű vegyes vállalat alapító okirata. Aláírásakor röpködnek a számok (30 millió euró, 200 szobás, négycsillagos szálloda, 200 új munkahely), szárnyal a képzelet (gyógyturizmus, wellnessközpont, Tisza-parti fejlesztések) és csillog a remény (a magyar állam öt, a tartomány hárommillió eurót ad, a magyar bank 15 milliót hitelez, a többit a beruházó fekteti be). Óbecsének a telket és a geotermikus víz használati jogát kell biztosítania.
Februárban a kkt áldását adja arra a szerződésre, amelynek tervezetéért az önkormányzat közel 6,6 millió dinárt fizet ki ügyvédeknek. A tervezet klassz, az áll benne: két év alatt megépül az objektum, és üzemelésének első három évében az esetleges veszteségek kizárólag a beruházót terhelik. Aláírások azonban csak a májusi választásokra kihelyezett, a leendő gyógyfürdőt ünneplő billboardokra kerülnek fel, a szerződést már senki nem írja alá.
A projektum eddig legalább hatvanmillió dinárjába került az adófizetőknek. Ez egyelőre költség, és nem befektetés.
A ködösítés, az elhallgatás és a tétlenség komoly hiba, de még nem bűn, viszont választói bizalomvesztést jelenthet a politikusoknak. A szépítést kezdhetnék például azzal, hogy ha egy összetett és nagy tétre menő partiban teljesen nyitott kártyákkal nem is zsugázhatnak, cinkelt lapokat nem használnak, játékszünetben állást ismertetnek, és ha a helyzet megköveteli, stratégiát módosítanak.
