A jövőben az EU felé való haladás feltételeként a vajdasági kérdés is téma tárgya lesz a jelentésekben (Fotó: Ótos András)
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerdán Brüsszelben tartózkodott, ahol egyebek mellett Štefan Fülével, az Európai Unió bővítési biztosával, Jelko Kacinnal, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjével, valamint Tabajdi Csabával, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának vezetőjével és Gál Kingával, a Fidesz európai parlamenti képviselőjével találkozott. A vajdasági parlament delegációjának tagjaként Miša Vrebalov, a képviselőház alelnöke is Brüsszelbe utazott.
Lapunknak nyilatkozva Pásztor kiemelte, hogy az EU bővítési biztosainak eddig egyike sem fogadott még egyetlen vajdasági tisztségviselőt sem. Pásztor a Fülével folytatott egyórás beszélgetés során igyekezett a vajdaságiak számára fontos témák mindegyikét összefoglalni. A vajdasági hatalom benyomása szerint az európai döntéshozók látószögéből eddig kimaradt a vajdasági kérdés, illetve nem volt eléggé kifejező módon jelen, fejtegette Pásztor, hangsúlyozva, hogy a beszélgetés megerősítette ezeket a sejtéseket.
A tartományi házelnök beszámolt Fülének a Szerbiai Alkotmánybíróság Vajdaság hatásköreivel kapcsolatos kedvezőtlen döntéséről, a Vajdaságot a köztársasági büdzséből megillető hétszázalékos alkotmányos garancia kapcsán felmerülő problémákról, valamint a Szerbiai Alkotmánybíróság az elkövetkezendőkben várható döntéséről Vajdaság Statútumának vonatkozásában. Pásztor szerint ez a döntés előbb, vagy utóbb megszületik és lerombolhatja mindazt, amit az utóbbi tíz évben sikerült kiépíteni a decentralizáció vonatkozásában. A vajdasági kérdés elsősorban decentralizációs kérdés, amely az európai értékrend alapjaihoz, a szubszidiaritás elvéhez kapcsolódik, emelte ki Pásztor.
– Beigazolódott, hogy fontos volt megejteni ezt a beszélgetést. Brüsszelben Szerbia vonatkozásában elsősorban a koszovói problémát látják, amely valóban fontos, számunkra is az, de ennek a kérdésnek a kezelése nem eredményezheti Vajdaság témájának a háttérbe szorítását. Füle biztossal megállapodtunk abban, hogy létrehozunk egy folyamatosan működő kommunikációs csatornát Vajdaság és a bővítési biztos irodája között. Füle arra is ígéretet tett, hogy amikor a jövőben az Európai Bizottság Szerbia haladását fogja elemezni, akkor vizsgálandó kérdésként, az EU felé való haladás feltételeként a vajdasági kérdés is téma tárgya lesz a jelentésekben. Egyébként úgy tűnik, hogy következő szerbiai látogatásának alkalmával a bővítési biztos nemcsak Belgrádba utazik majd el, hanem Újvidéken a tartományi hatalom képviselőit is felkeresi – összegezte Pásztor.
Kérdésünkre, hogy pontosan milyen döntésre számíthatunk a Szerbiai Alkotmánybíróság részéről Vajdaság Statútumának tekintetében, Pásztor kijelentette: a hatáskörök tekintetében hozott döntéssel kapcsolatos problémák egyike az, hogy a döntés determinálja az alkotmánybíróság lehetséges véleményét a Statútumról. Elképzelhetetlen, hogy ugyanaz az összetételű alkotmánybíróság ugyanarról a dologról egyik döntésében egyet gondoljon, másik döntésében pedig egészen mást, fejtegette Pásztor, kiemelve, hogy bizonyos jelzések szerint év végéig megszülethet az alkotmánybíróság szóban forgó döntése.
– Ez egyrészről azért problémás, mert a döntés megrengetheti mindazt, amiért az elmúlt egy évtizedben küzdöttünk és mindazt, amit felépítettünk. Másrészről pedig azért, mert a Vajdaság hatásköreivel kapcsolatos alkotmánybírósági döntéshez hasonló határozatok azt a képzetet keltik a szerb társadalomban, hogy a Vajdaság autonómiájáért síkra szállók Szerbia legnagyobb ellenségei és mint ilyent, ki kell irtani őket. Az ilyen közállapot táplálja azokat a szélsőséges Vajdaság-ellenes megnyilvánulásokat, mint amilyeneket egyebek mellett a Dveri részéről tapasztalhattunk az elmúlt napokban is – magyarázta Pásztor.
