Szerbiában minden második nőt ér fizikai, vagy lelki bántalmazás, az áldozatok legtöbbször 33–48 évesek, középfokú végzettségűek, városi lakosok, gyerekük van, házasságban élnek. A bántalmazás az év bármely szakaszában, sőt a nap bármely szakában megtörténhet, az elkövetők, a szenvedő alanyok pedig a társadalmi élet bármely kategóriájában előfordulhatnak. Tíz évvel ezelőtt Szerbiában még nem volt büntetendő a családon belüli erőszak, magánügyként kezelték. Máig a helyzet megváltozott, elégedettségre még sincs ok, mert a „balkáni mentalitás” nagyon is erősen tartja magát, s ez alól a fiatalok sem kivételek. Gyakorlatilag így foglalható össze annak a Tartományi Képviselőházban tegnap megtartott értekezletnek a kicsengése, melyet a vajdasági ombudsmani hivatal hívott össze, ugyanis ez a hivatal a koordinátora Az erőszak nélküli élet elnevezésű hálózatnak, mely maga köré gyűjti a családi erőszak áldozatait felkaroló civil szervezeteket.
A vajdasági gyakorlatot, továbbá az intézmények hatékonyságának fokozását célul kitűző értekezletet elsőként Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke üdvözölte. Utalt arra, hogy advent időszakába lépve a katolikus hívők a fény, a boldogság, a biztonság, a békesség időszakának eljövetelét várják, a sötétséggel, a bánattal, a félelemmel, és az erőszakkal szemben. Sokan sajnos hiába várnak mindarra, ami alapvető joga lenne minden embernek. Az idei évben november derekával bezárólag Szerbiában 28 nőt gyilkoltak meg – mindannyian ismerték az elkövetőt –, viszont a végzetes pillanat előtt, ki tudja milyen oknál fogva, nem jelezték mindannyian az illetékes szerveknél, hogy bántalmazzák őket. Szerbiában még tíz biztonságos ház sincs a 7 millió lakosra – ebből három működik Vajdaságban –, ugyanakkor Svédországban 208 működik a 10 millió állampolgárra, pedig az erőszakos cselekedetek száma meg sem közelíti a Szerbiában jegyzettet – mondta többek között Pásztor István, hangsúlyozva annak jelentőségét, hogy a Tartományi Képviselőház stratégiát dolgozott ki a családon belüli erőszak elleni küzdelem megfékezésére, ez azonban magában nem elegendő, folyamatos, kitartó munkával lehet eredményt elérni.
A tanácskozás célja épp ezt a célt szolgálta: hogyan lehet összehangolni a különféle intézmények munkáját, hogy azok elsősorban felismerjék a családon belüli erőszak szenvedő alanyait, majd pedig segítsenek is rajtuk. Heinrich Muškinja Anikó tartományi ombudsman szerint el kell érni, hogy a családi erőszakot intézményes keretek között megfelelően kezeljük, hogy az érintett szervek, például egészségügy, belügy összehangoltan működjenek. Mindennek fontosságát hangsúlyozta Miroslav Vasin tartományi gazdasági, foglalkoztatási és nemek egyenjogúságával foglalkozó titkár is, aki elmondta, hogy az erőszakos cselekedetek száma nő, sőt az a balkáni specialitás, miszerint a nők bántalmazása tulajdonképpen a férfiasság jelképe, nemhogy kiveszett volna, hanem erőteljesen jelen van. – Mindez lesújtó, és azt jelenti, hogy a munkánkat nem végeztük el maradéktalanul – hangsúlyozta a titkár. – Mégis nagy lépésekkel haladunk, sőt a régióban a vezető helyet tartjuk a családon belüli erőszak elleni küzdelemben, mivel 10 évvel ezelőtt még csak nevén sem neveztük ezt a bajt, és senki sem beszélt az effajta erőszakról. Ma nyíltan beszélünk ezekről a kérdésekről és már tisztában vagyunk azzal is, hogy az emberek tudatát kell megváltoztatni ahhoz, hogy ezt a társadalmi jelenséget gyökerében elfojtsuk. A titkár elégedettséggel szólt a belügyi szervek munkájáról, ezzelszemben elmarasztalta az igazságügyi szerveket lassúságuk, és ítéleteik alacsony hatékonysága miatt.
Vajdaság 45 községében mintegy 3000 embert képeztek ki különféle tréningeken arra, hogy segítsenek a rászorulókon. Munkájuk eredményes összehangolására a tegnapi értekezleten igyekeztek megoldásokat találni.
