(Fotók: Ótos András)
Összeférhetetlenség miatt benyújtott két képviselői lemondást vett tudomásul a vajdasági parlament pénteki ülésének kezdetén. Živorad Smiljanić apatini és Ivan Bošnjak nagybecskereki polgármesterek ezentúl a törvényes előírások betartása következtében nem rendelkezhetnek mandátumaikkal is a meglévő funkcióik mellett. Pásztor István házelnök a következő harminc napban ki fogja írni az említett községekben az időközi választásokat, mert a két képviselő a többségi, azaz az egyéni listás rendszerben jutott be a képviselőházba, pártjaik így nem jelölhetnek ki helyettük másokat újabb szavazás nélkül.
A képviselőház ülésének első napirendi pontját az az ellenzéki határozatjavaslat képezte, amelyben elítélik a szerb nép ellen elkövetett háborús bűnöket a volt Jugoszlávia területén, s a kormány kiegészítésének köszönhetően hasonló állást foglalnak a más nemzetiségű áldozatokkal szemben is.
A deklaráció kapcsán minden párt egyetértett abban, hogy a hágai törvényszék legutóbbi felmentő döntései elfogultak voltak, hogy eltekintettek a nemzetközi jogi normáktól, s hogy nem terhelheti csupán egyetlen népet a felelősség a kilencvenes évek során elkövetett háborús bűnökért. A képviselőház egyhangúlag elfogadta a deklarációt.
A vita során Igor Mirović, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője hangsúlyozta: tisztában van azzal, hogy a volt Jugoszlávia szétesésének nem csupán szerb áldozatai voltak, s hogy erőszakot követtek el a többi nemzetiségekkel szemben is. Emberi, morális tettnek számít elismerni a háború szörnyűségeit, és azok nevében szólni, akiknek menekülniük kellett a terror elől – fogalmazott Mirović.
Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője azt mondta, ha konzultáltak volna a határozatról a többi képviselőcsoporttal is, biztosan minőségibb lett volna annak szövege. A VMSZ erre a deklarációra a vajdasági parlament által 2003-ban elfogadott határozat folytatásaként tekint, mely a kollektív bűnösség lehetőségét zárta ki – közölte. Kiemelte, hogy a párt az igazság megállapítása és az áldozatokat megillető kegyelet lerovása mellett foglal állást. Dušan Jakovljev, a képviselőház alelnöke, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője szerint a nemzetközi jogba vetett hit valóban megingott a hágai törvényszék legutóbbi döntéseit követően.
A radikálisok is bejelentették, hogy támogatni fogják a határozatot, kihasználták viszont az alkalmat arra is, hogy a Hágában „szenvedő” Vojislav Šešelj legújabb könyvét reklámozzák, s felhívják a figyelmet az „Európa- és Hága-barát állami politika kegyetlen következményeire”.
Borislav Novaković, a Demokrata Párt frakcióvezetője szerint a legfontosabb végső soron az, hogy közös álláspontra tudtak helyezkedni a képviselők a deklaráció kapcsán, még ha véleménykülönbségek vannak is a helyzet megítélésében. Emlékeztetett, hogy egy nemzetnek mindig a szomszédaival kell a legjobb viszonyokat kialakítania, s a megbékélés fontosságára fektette a hangsúlyt.
MEGVÁLASZOLATLAN MIÉRTEK
A Vajdasági Fejlesztési Alapról szóló törvény javaslatát Zoran Radoman tartományi pénzügyi titkár ismertette. A képviselőház egyrészt elfogadta, hogy előterjesztője legyen ennek a törvénynek a köztársasági képviselőház irányába, másrészt megszavazta a jogszabály javasolt szövegét is. Radoman elmondta, hogy az új alap a mezőgazdaság fejlesztését, kis- és középvállalkozások indítását, a foglalkoztatás és az árukivitel növelését fogja segíteni. A VMSZ és a VSZL képviselői a vita során azokra a kérdésekre keresték a választ: miért döntöttek egyszersmind a Vajdasági Fejlesztési Bank felszámolása mellett, ha pedig már így döntöttek, miért hozott a képviselőház egy hónappal ezelőtt még meg egy olyan döntést, mely a bank feltőkésítéséről szólt.
A sorrendben 11. ülés befejeztével a házelnök azonnal összehívta a 12. ülést is, melyen a Szerbiai Villanygazdaság központosításra irányuló, s az Elektrovojvodina fennmaradását megkérdőjelező átszervezési tervvel kapcsolatban foglalt állást a vajdasági parlament. A záradékok javasolják a szerb kormánynak, hogy az átszervezés folyamatába kapcsolja be a vajdasági kormány és az Elektrovojvodina szakszervezetének a képviselőit is, továbbá, hogy a közvállalat őrizze meg decentralizált szerkezetét, és az Elektrovojvodina az áramszolgáltatók egyike maradjon, végezetül pedig azt, hogy az Elektrovojvodina továbbra is társadalmi vállalatként működjön. Az átszervezés kapcsán felmerülő legfontosabb kérdések: mi fog történni a vajdasági szolgáltató vagyonával, foglalkoztatottjaival, s miért lenne szükség a központosításra éppen akkor, amikor a szolgálató üzleti mérlege pozitív.
Pásztor István: Nincs meg a hét százalék
A képviselőház elnöke újságíróknak nyilatkozva a deklarációról azt mondta, hogy annak szövegével kapcsolatban voltak fenntartásai, szándékával kapcsolatban azonban nem. Az ártatlan áldozatok megérdemlik a főhajtást, bármilyen nemzethez tartoznak is – közölte. A fejlesztési bank felszámolása és az új alap létrehozása kapcsán kifejtette, hogy a VMSZ támogatja az arra vonatkozó törvényjavaslatot, noha az elmúlt évtized vajdasági politizálásának szégyenteljes epizódjaként tekint a történtekre.
– Szertefoszlott az a meggyőződés, hogy mi vajdaságiak felkészültebbek, alaposabbak, komolyabbak vagyunk a belgrádiaknál. Ettől függetlenül most nincs más választásunk: menteni kell, ami még menthető. Amikor kigyullad az istálló, az ember nem azon gondolkodik, ki volt fenn a padláson, ki gyújtott rá és dobta el a csikket, hanem azon, hogyan menekítheti ki a jószágot, élelmet. A mentést követően viszont fel kell tenni ezeket a kérdéseket is. Nem értem, miért élik meg örömmel a kormányon belül egyesek a történteket, én keserűséget érzek. Azért is, mert minderről nem tudtunk, nem lettünk megkérdezve. A Demokrata Pártnak rá kellene jönnie, hogy már nem 2008-at írunk, amikor ereje teljében volt, s szakítania kellene ezzel a koalíciós viszonyulási móddal.
Pásztor reagált Bojan Pajtić kormányfő azon kijelentésére is, mely szerint a Vajdaságnak átutalt 12 milliárd dinárral teljesítette a köztársaság a tartományi költségvetéshez kötődő alkotmányos hét százalékot. Ezt a pénzt azonban, mint ismeretes, az Újvidék–Ruma autóút és a Fruška Gorán áthaladó alagút kiépítésére kell fordítania, azaz továbbutalnia a tartománynak.
– Nincs meg a hét százalék. A vajdasági költségvetés nem tartalmazza ezt a 12 milliárdot. Papíron oda lehet írni, de a valóságban nincs ott, nem mi rendelkezünk majd vele. Ilyen logika szerint a vajdasági költségvetésbe bele lehetne számolni azokat a pénzeket is, amelyeket a vajdasági földműveseknek fizetnek ki a hektáralapú támogatások címén. Akkor kiderülne, hogy a következő két évben nekünk pénzt már nem is kellene adni. Ez szemenszedett hazugság. Az a meglepő és hátborzongató, hogy ez a belgrádi ambíció itt Újvidéken nyitott ajtókra talált. Az elmúlt négy évben sem tudtuk ezt a logikát támogatni, s ma sem tudjuk – fogalmazott Pásztor István.
