Pásztor István , a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Varga László, a párt parlamenti képviselője pénteken sajtótájékoztatón ismertette e párt állásfoglalását a köztulajdonról szóló, valamint a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvénytervezetekkel kapcsolatban. A VMSZ elnöke sérelmezte, hogy a törvénytervezetekről szóló közvita, amellett, hogy a szabadságolások idején zajlott, példátlanul rövid ideig tartott, szinte esélyt sem adva, hogy valaki megfogalmazza az azokkal kapcsolatos gondolatait. Ezért a párt eljuttatta a VMSZ elnökségének állásfoglalását Bo židar Đelić kormányalelnöknek, és a jogszabály tervezeteit elkészítő csoport koordinátorának, abban a reményben, hogy a VMSZ állásfoglalásában feltüntetett ajánlások bekerülnek a jogszabálytervezet szövegébe.
– Amennyiben ez nem történik meg, akkor módosítási indítványok formájában kíséreljük meg érvényre juttatni álláspontjainkat – mondta Pásztor, majd megjegyezte, hogy e két jogszabály az európai uniós tagjelölti státus eléréséhez szükséges, és ezért, ha nem lenne kötelező az elfogadása, a mai napig sem írták volna meg.
Szavai szerint a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényt 11 évvel ezelőtt ígérték meg, a köztulajdonról szóló törvény meghozásának alkotmányos határideje pedig két és fél évvel ezelőtt járt le. Kiemelte, elvi álláspontjuk, hogy a köztulajdon egyes kérdéseit rendező törvénytervezet helyett egy átfogó, a köztulajdonban lévő vagyontárgyaknak a szóban forgó tervezetből kimaradt formáit (építési telek, erdőterület, termőföld) is magában foglaló törvény megalkotása lett volna célszerűbb. Követelik, hogy a szerb kormány haladéktalanul nevezze ki a vagyon-visszaszármaztatási igazgatóság igazgatóját és ezáltal tegyék lehetővé az egyházi vagyon visszaszármaztatásáról szóló, a gyakorlatban nyolc hónapja nem alkalmazott törvény alkalmazását.
– Szeptember 10-én a Magyar Házban közvitát szervezünk a vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatban – jelentette be a VMSZ elnöke.
Varga László szerint e két jogszabály ékes példája annak, hogyan működik a szerb állam.
– Megfelelő nyomás nélkül Szerbiában semmit sem lehet megoldani – mondta a parlamenti képviselő.
Újságírói kérdésre Pásztor István megerősítette, hogy a vagyon-visszaszármaztatási jogszabály szerint a második világháborúban az úgynevezett megszálló erők kötelékében szolgált személyek nem jogosultak kárpótlásra, így sok olyan magyar személy sem, akik a magyar honvédségben szolgáltak a háború alatt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a vagyon-visszaszármaztatást csupán az 1945. március 9-e után meghozott aktusok alapján bekövetkezett vagyonvesztés esetén lehessen megindítani, ugyanis így az 1944-es megtorlások áldozatai nem számíthatnak kárpótlásra.
– Pontosítani kell, hogy kik jogosultak a kárpótlásra. Nem tudjuk elfogadni, hogy egy ilyen törvény elfogadásra kerüljön. Ha ez nem módosul, akkor semmilyen körülmények között sem szavazhatunk a jogszabály elfogadására – szögezte le Pásztor.
Mint azt Varga László megjegyezte, azok, akik természetbeni kárpótlást igényelnek, legfeljebb négy éven belül kaphatják vissza vagyonukat, azok esetében pedig, akiknél valamiért nem lehetséges a természetbeni kárpótlás, 2014 végén fog születni egy államkötvénybeli kárpótlás, amely 20 éves lejáratú állampapírbeli kárpótlást irányoz majd elő.
