Dr. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes Szabadkán elhangzó nyilatkozata után a legkétkedőbbek számára is egyértelművé kellett válnia, hogy ha a szerb államhatalom nem törli a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvényből a kollektív bűnösség elvét, akkor Magyarország nem támogatja tovább az ország európai integrációját. A téma kapcsán lapunknak Pásztor István , a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Weiss Rudolf , a Német Népi Szövetség elnöke és Mihal Ramacs politikai elemző nyilatkozott.
Nem dr. Semjén Zsolt volt a magyar kormány első képviselője, aki nyilvánvalóvá próbálta tenni, hogy egy, a kollektív bűnösség elvét törvényben megerősítő ország nem válhat az Európai Unió tagjává.
– Magyarország abban érdekelt, hogy Szerbia az EU tagjává váljon, de ez csak akkor történhet meg, ha az ország elfogadja az unió erkölcsi normáit jelentő alapelveket. Szeretnénk, ha nem kellene átgondolnunk, hogy támogatjuk-e Szerbia tagjelölti státusát, ez a törvény mégis arra kényszerít minket, hogy kénytelenek legyünk az eddigi állásfoglalásunkat felülvizsgálni – hangsúlyozta Semjén.
A múlt héten Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára jelentette ki, hogy a kárpótlási törvény eltávolítja Belgrádot az EU-tól. A felelősség egyéni: a nemzetközi, illetve európai normák világossá teszik, hogy csak az rekeszthető ki bármilyen jog élvezéséből, aki bűnösnek találtatott, fogalmazott Németh.
De korábban, még a szóban forgó jogszabály elfogadása előtt is elhangzottak hasonló nyilatkozatok a magyar politikum részéről. Belgrádot tehát nem kellett volna meglepetésként érnie az uniós tagállam, Magyarország állásfoglalása.
VILÁGOS JÁTÉKSZABÁLYOK
Magyarország nagyon is komolyan gondolja, hogy ha Szerbia nem törli a vajdasági magyar közösség kollektív jogfosztását, akkor a jövőben nem támogatja az ország európai integrációját, nyilatkozta lapunknak Pásztor István, a VMSZ elnöke. Hozzátette, hogy nem lehet kollektíven megbélyegezni az embereket.
– Nem súly kérdése, hogy Magyarország valóban akadályt gördíthet-e Szerbia uniós csatlakozása elé. Mindenhez az európai huszonhetek egyöntetű döntésére van szükség az unión belül. Nem arról van szó, hogy valakinek a szavazata többet ér, másé pedig kevesebbet. Ha a hollandoknak volt elegendő súlyuk évek hosszú során át különböző folyamatok befolyásolására, az nem azért volt, mert a hollandok erősebbek a magyaroknál. Az ehhez hasonló kérdésekben mindenki szavának egyforma ereje van. Az asztalnál ülők határozzák meg azokat a játékszabályokat, amelyek betartásával újak ülhetnek az asztalhoz. A kollektív bűnösség nem tartozik ezek közé a játékszabályok közé. Mindenkinek meg kell értenie, hogy jelenleg a tagjelölti státus a tét. Szerbia addig nem válhat tagjelöltté, amíg nem módosítja a törvényt – véli Pásztor.
Kérdésünkre, hogy a szóban forgó jogszabálynak más uniós országokban is hasonló visszhangja volt-e, a VMSZ elnöke közölte, hogy igen. Máshol is megtárgyalták ezt a kérdést, ugyanakkor természetes, hogy Magyarországon volt a leghangosabb a visszhang.
Pásztor szerint a szerb államhatalomnak nem lesz más választása, mint módosítani a EU számára elfogadhatatlan jogfosztást. Egyedül idő kérdése, hogy mikor történik meg a módosítás, hangsúlyozta a pártelnök.
– Akármennyi időt is vesz igénybe, mi kitartunk, mert számunkra a kollektív bűnösség elve, bizonyos nemzetek megbélyegzése sohasem lesz elfogadható. Az is kiábrándító, hogy azok akarnak bennünket, magyarokat megbélyegezni, akikre mi folyamatosan partnerként tekintettünk, és akik egyébként européernek nevezik magukat – szögezte le Pásztor.
RENDEZNI KELL A SZÁMLÁT
Weiss Rudolftól, az NNSZ elnökétől azt kérdeztük, hogy a szintén jogfosztott szerbiai német közösség Németország részéről hasonlóan erélyes fellépésre számít-e a kollektív bűnösség kapcsán. Németország stratégiai célja most elsősorban a koszovói helyzet rendezése, véli Weiss.
– A német álláspont szerint ha Szerbia EU-taggá válik, akkor végre rendeződik a helyzet a Balkánon. A nemzetközi politikum úgy véli, hogy pillanatnyilag a koszovói kérdés rendezése a legfontosabb. Ezután kerül majd előtérbe a jogállamiság kérdése Szerbiában, valamint az európai mércék meghonosítása. Ha ez is megvalósul, akkor hiszem, hogy német részről is felteszik a kérdést, hogy hogyan kerülhetett bele a restitúciós törvénybe a kollektív bűnösség elve. A magyar politika nemcsak európai, hanem világviszonylatban is példaértékű. Mindenféle köntörfalazás nélkül rámutattak a dolgok állására. A német kisebbség mindig is csodálta, ahogyan Magyarország a külhoni magyarokra gondot visel. Németország lépésről lépésre jellegű politikát folytat, Magyarország viszont azonnal orvosolja a gondokat. Németország a német kisebbség érdekeit pillanatnyilag feláldozta az európai stratégia érdekeiért. De a kifizetetlen számla mindig kifizetetlen marad, az adósságot előbb vagy utóbb, de rendezni kell. Megtanultuk, hogy a német politikum óvatos, de nem feledkezik meg a nyitott kérdésekről – összegezte Weiss.
Az NNSZ elnöke szintén meg van győződve arról, hogy amíg Szerbia nem tartja magát az európai mércékhez és az általános civilizációs értékekhez, addig biztosan nem lesz az európai közösség tagja. Ha Szerbia részéről nemcsak üres szólam a kijelentés, hogy az EU tagjává kíván válni, akkor eltörli a kollektív bűnösség elvét, tette hozzá Weiss. Mint mondta, a román és a bolgár példán tanulva az unió soha többé nem vesz fel köreibe a tagságra felkészületlen országokat.
Kérdésünkre, hogy menyire lehet Szerbiát Szlovákiához vagy Csehországhoz hasonlítani, amely országok a Beneš-dekrétumok, valamint a szudétanémetek megoldatlan kérdése ellenére is tagállammá váltak, Weiss a következőket nyilatkozta:
– A hangsúly a megoldatlan jelzőn van. Annak idején stratégiai érdek volt a közép-európai Csehországot bevonni a NATO-ba. Emiatt hallgattak a németek a Beneš-dekrétumokról és a szudétanémetek ügyéről. Nem törölték a kérdést, csupán elnapolták. Szerbiában többen is erre hivatkoznak, amikor a kárpótlási törvény jelenlegi formáját próbálják igazolni. Szerbia azonban nincsen Csehországhoz vagy Lengyelországhoz hasonló stratégiai helyzetben. Tévednek azok, akik az országot fontos geostratégiai övezetnek látják.
ÖNMAGA AKADÁLYA
Úgy tűnik, Belgrád lebecsülte Magyarország befolyását Brüsszelben, véli Mihal Ramacs politikai elemző. Az EU tagállamai hivatalosan nem oszlanak meg kis és nagy országokra, ennek ellenére minden állam odafigyel saját szavazatának súlyára, s ritkán fogalmaz meg irreális követeléseket, fejtette ki a Magyar Szónak Ramacs, valamint hozzátette: amikor Szerbiai európai integrációjáról van szó, úgy hiszem, Magyarország szavazatának nagy súlya lesz.
Kérdésünkre, hogy komolyan veszik-e a Budapestről érkező figyelmeztetéseket Belgrádban, valamint hogy érdekli-e a központi hatalmat a VMSZ tiltakozása, az elemző a következőket válaszolta:
– A belgrádi hatalom az elmúlt években többször is tévesen mérte fel külföldi partnerei figyelmeztetését. Megtörtént ez Milošević idejében, sőt később is. Ugyanez a helyzet most is. A kormány mint beterjesztő számára egyedül az a fontos, hogy elegendő szavazatot szerezzen valamelyik törvény elfogadásához. Értesüléseim szerint az olasz kormány csak akkor tudja elfogadtatni a dél-tiroli németeket érintő jogszabályokat, ha az ottani németek politikai képviselői megszavazzák a jogszabályt. Olaszországban ezt pozitív diszkriminációnak nevezik. Az Olaszországban élő kisebbségek minden olyan törvény elfogadását megakadályozhatják, amely őket is érinti. Éppen ezért ott csakis akkor kerülnek parlament elé az ilyen jogszabályok, miután minden részletet illetően megegyeztek az érintett kisebbség képviselőivel. Nem lenne rossz, ha Szerbiában is figyelnének az ehhez hasonló európai gyakorlatra. Országunk európai útját egyrészt azok a törvények akadályozhatják, amelyek nincsenek összhangban az európai mércékkel, másrészt pedig azok, amelyek ugyan EU-kompatibilisek, de csak felületesen alkalmazzák őket. Persze nem gondolom, hogy az unió országai egytől egyig tökéletesek és minden téren igazságosak, vagy hogy az EU országai minden kérdést megoldottak. Az unió elsősorban olyan országok közössége, amelyek tartják magukat bizonyos jogi mércékhez. Szerbiát és a többi csatlakozni kívánó országot az EU elsősorban annak alapján értékeli, hogy milyenek a jogszabályai, és milyen módon alkalmazza azokat.
Másik kérdésünkre, hogy a jelenlegi helyzetben kétségesnek tartja-e a tagjelölti státus elnyerését, Ramacs közölte, hogy a kétség mindaddig megmarad, amíg nem válunk tagjelöltté. Az Európa felé vezető út nehéz lesz még azután is, miután tagjelöltté válunk, mivel Szerbia szinte minden területen elmarad az európai átlagtól.
– Teniszezőink, röplabdázóink sikerei valóban megemelik a közhangulatot, ugyanakkor ha megnézzük a szerb gazdaságot, egészségügyet, oktatást, igazságügyet, állami közigazgatást és még sorolhatnám, akkor láthatjuk, hogy semmilyen téren sem hasonlítunk Európára. Vagyis: Szerbia legnagyobb fékezői az európai úton nem Brüsszelben, vagy valamelyik EU-tagországban ülnek, hanem Szerbiában – szögezte le Ramacs.
