(fotó: Molnár Edvárd)
A szabadkai Sever sorsáról 2004. december 31-én döntöttek: ahogy múlnak a napok, egyre bizonyosabb, hogy az akkor aláírt privatizációs szerződés célja a vállalat megszüntetése volt, s bár a mai napig nem sikerült teljes mértékben tönkretenni, az egykori alkalmazottak igyekezete egyelőre nem hozott eredményt. Számos alkalommal próbálták felhívni a figyelmet a szerződésszegésre, bűncselekményre gyanakodva, támogatást azonban nem kaptak.
– Már a Sever magánosításának folyamata is problematikus – mondja Vanja Dragojlović, a Szolidaritás Kisrészvényesek Egyesületének elnöke, a Sever egykori alkalmazottja. – A vállalat értékének felmérését nem megfelelően végezték el, ezért nyilvánította végül semmissé annak idején a versenypályázatot a magánosítási ügynökség igazgatója, Branko Pavlović. A Sever reális akkor 10 és 12 millió euró között mozgott. Ketten vásárolták meg a dokumentációt: egy román cég és az osztrák A-tech. A romániai vállalat végül elállt a vásárlástól, az A-tech pedig szégyentelenül 315 000 eurót kínált a gyárért, mert az akkori számítások szerint 14 millió eurós volt az adóssága. Ez persze nem volt igaz. Mivel Pavlović semmissé nyilvánította a pályázatot, leváltották. A leváltását követően azonnal semmissé nyilvánították Pavlović azon döntését, amely a versenypályázat semmissé nyilvánítására vonatkozik. Ez arra enged következtetni, hogy előre lehetett tudni, ki lesz a nyertes pályázó. Azonnal elkezdtek tárgyalni az A-techhel, Predrag Bubalo akkori gazdasági és privatizációs miniszter pedig nyomást gyakorolt a vállalat akkori vezetőségére, így az A-tech végül 4,1 millió euróért vette meg a Severt – magyarázta Dragojlović.
A tenderbizottság – amelynek elnöke Pásztor István volt – természetesen döntést hozott a vállalat eladásáról. Annak összefoglalójában szó van a beruházási és a szociális programról is. Abban az áll, hogy a vásárló 27 napon belül kifizeti az összes elmaradt bért, az adásvételi szerződésben azonban már az található, hogy a vásárló köteles kifizetni egy elmaradt és egy ezután esedékes bért. A kérdés az, hogy ki és milyen parancsra változtatta meg a döntést, hiszen a tenderbizottság nem ült össze újra.
– Számomra felfoghatatlan, hogy Pásztor István jelen volt a szerződés aláírásánál, és ha észrevette, miért nem reagált, ha pedig nem látta, miért nem látta, hogy a szerződésben foglaltak nem egyeznek a versenybizottság döntésével. Ezeket a bizonyítékokat átadtuk a rendőrségnek, a bíróságnak és a magánosítási ügynökségnek. Senkitől sem kaptunk választ. Majd a kérvényt, hogy semmisítsék meg a magánosítást, elküldtük Mirko Cvetkovićnak is, akitől természetesen nem érkezett válasz, hiszen ő is részt vett a magánosításban.
Ezzel megkárosították a dolgozókat, sőt az államot is, mivel az új tulajdonos nem fizetett adót a fennmaradó adósság után.
Az elmaradt és csökkentett bérek kifizetése kapcsán 1100 egykori alkalmazott próbálja bizonyítani az igazát a bíróságon. 2002 óta mindössze két jogerős ítélet született, természetesen mindkettő a dolgozók javára.
– A probléma az, hogy az összeg a két ítélet esetében is drasztikusan eltér egymástól, miközben az elszámolás minden dolgozó esetében egyforma volt. Szégyen, hogy 2002 óta csupán két döntés született, és ezek között is hatalmas a különbség. Ez ismét teret enged a találgatásoknak. Biztos vagyok benne, hogy azok a munkások, akik a bírósághoz folyamodtak, megnyerik majd a pert, a kérdés csak az, hogy mikor. Ez egy ritkaságszámba menő dolog, hiszen mikor perelt 1100 ember egy vállalatot egyszerre? Ilyenre az országban eddig nem volt példa. Meggyőződésem, hogy a bíróság azért nehezíti meg az érintettek helyzetét, hogy elálljanak a pereskedéstől. De erre nem fog sor kerülni. Előbb-utóbb mindenki esetében kedvező döntés születik. Mi pedig minden bizonnyal tüntetünk majd a bíróság előtt, hogy nyomást gyakoroljunk a döntéshozókra – ecsetelte Dragojlović.
A severesek az elmúlt években időről időre az utcára vonultak. A tüntetésekkel fel szerették volna hívni a figyelmet a vállalat tevékenységét övező visszaélésekre. Mivel azonban semmit sem értek el, a város vezetőségéhez fordultak, akik a képviselő-testületi ülésen elfogadtak egy a határozatot, amelyben kérik az ügynökséget, vizsgálják felül a Sever magánosítását. Ez júniusban volt, azóta azonban semmiféle előrelépés nem történt.
– Azért is folyik nehézkesen a nyomásgyakorlás, mert akik most hatalmon vannak, azok részt vettek a Sever privatizálásában. Természetes, hogy senki sem szeretne foglalkozni ezzel. Az Alapfokú Ügyészség szerint semmilyen visszásság nem tapasztalható a vállalat magánosításának folyamatában. Ennek kimondása után kértük, támasszák alá érvelésüket, el is küldtük a dokumentációt, így most ez van folyamatban, s a napokban személyesen fogunk megjelenni az ügyészségen.
Mint azt Dragojlović hangsúlyozta, nemcsak a magánosítási folyamatban, hanem a szerződésben foglaltak betartása kapcsán is számos bűncselekményre utaló jel van.
– A vásárlónak 16 millió 100 000 eurót kellett volna befektetnie a Sever fejlesztésébe. A legtöbb esetben azonban régi, lestrapált, hetvenes évekbeli gépeket hoztak, amelyek nagy részét soha nem is használták. Két alkalommal változtatták meg a beruházási programot. Az elsőben szerepel egy kerti gépeket gyártó, 3 600 000 eurós gyártósor létrehozása. Ezt Bajmokon nyitották meg, két hónapig működött. Ez a beruházási program megvalósítása? Majd a Sever megvette a FOD Bor vállalatot, s azt szerették volna, hogy szabadkai beruházásként fogadja azt el a privatizációs ügynökség, de végül nem fogadták el. Elég ha egy példát mondok a visszaélések kapcsán: megvásároltak egy gépet, amelyről megállapították, hogy nem használható. Azt végül – persze csak papíron – beüzemelték, majd végül leírták, azzal az indokkal, hogy soha nem volt üzemképes. Ez a beruházási program megvalósítása? Nevetséges. A szerződés szerint a vásárlónak 2008-ig meg kellett volna valósítania a beruházási kötelezettségeit, de ezt nem tette meg 2009-ig sem. Emiatt a magánosítási ügynökség köteles lett volna kérvényt küldeni neki, amelyben büntetés megfizettetésére szólítja fel. Ezt az ügynökség elmulasztotta megtenni, szemet hunyt a dolog felett, s ezáltal az államot károsította meg több mint egymillió euróval. Mi lesz ennek a következménye? – tette fel a kérdést Dragojlović.
Az egyesület az Alapfokú Ügyészség válaszára vár. Dragojlović elmondta: két-három bűnvádi feljelentést tesznek majd azért, mert nem kaptak választ bizonyos kérdéseikre az illetékesektől.
– A tizenegy termelői program közül kilencet megszüntettek, embereket bocsátottak el. A magánosítás idején 1700-an voltunk, most már csak 650-en dolgoznak a vállalatban – mondta Dragojlović.
A történethez hozzátartozik, hogy az ATB Sever anyavállalata, az A-tech tulajdonosa, Mirko Kovač ellen eljárás indult Ausztriában, és az anyavállalat csődeljárás alatt van. A helyzet még ott sem rendeződött. – Azt szeretném, ha az itteni igazságügy ugyanúgy reagálna, mint Ausztriában. Bementek a vállalatba, összeszedték az adatokat és léptek az ügyben – emelte ki Dragojlović, majd hozzátette: – Meggyőződésem, hogy a Sever magánosításának célja a vállalat tönkretétele volt, hiszen a gyár annak idején világszinten versenyképes volt. Ez viszont nem felelt meg mindenkinek. Tervszerűen tették tönkre a Severt, készakarva termelték a hiányt. Most az állam azzal védekezik, hogy a magánosítás megsemmisítése rossz jeleket küld a külföldi beruházók felé. Igen, azok számára rossz jel, akik lopni és csalni akarnak. A valódi befektetők számára azonban jó jel, hiszen arról tanúskodik, hogy megfelelően működik az igazságügy az országban – mondja.
A Szolidaritás elnöke elmondta, noha hatalmas az elégedetlenség, a csalódottság, az emberek már nem panaszkodnak, nem szidalmaznak senkit. A hatalom megfélemlítette őket. Mint hangsúlyozta, tart ettől a csendtől. Úgy véli, hogy mindez egy szociális forradalom előszele, hiszen sajnos nem a Sever az egyetlen vállalat, amely erre a sorsra jutott. Nem tudni azonban, hogy a várható forradalomnak milyen következményei lehetnek.
