Meg kell találni azt a közös pontot, amely lehetőséget ad arra, hogy a civil szervezetek és az önkormányzatok együtt tudjanak működni – emelte ki Sebestyén István, a budapesti Civitalis Egyesület elnöke a Magyar civil jövő Vajdaságban elnevezésű tanácskozáson, amelyet a Vajdasági Magyar Civil Szövetség szervezett és a Bethlen Gábor Alap támogatott.
Sebestyén István elmondta, mindenképpen szükséges az együttműködés a civil szervezetek és az önkormányzatok között. Ő a magyarországi tapasztalatokról számolt be, rámutatott arra, hogy a Magyarországon működő 1 százalékos adórendszerben mindkét fél felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, hiszen amennyiben a helyi szervezetek használják fel, akkor azt a pénzt helyben költik el, illetve akár munkahelyek is létesülhetnek, ami viszont a helyi polgárok érdekeit szolgálja. Kiemelte, ahhoz hogy a két fél együtt tudjon működni, meg kell tanulni egymás nyelvét. A civil szervezetek általában a probléma megjelenésekor akarnak reagálni, míg az önkormányzatoknak elsősorban a rendelkezéseket veszik figyelembe. Ám addig, amíg a két fél nem tanulja meg egymás nyelvét, szükség van egy „tolmácsra”, egy olyan összekötőre, aki civil szervezetben működik, de már ismeri a bürokrata nyelvet.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról tartott előadást, a politikum milyen elvárásokkal van a civil szféra irányában. Kiemelte, véleménye szerint a civil szféra és a politikum egy oldalon áll. Mint mondta, a civil szférában tevékenykedők és a politikusok nagyon hasonlóak, hiszen mindkét esetben az emberek fontosnak tartják, hogy saját közösségükért szerepet vállaljanak. Elmondta, a közösségi lét alakítói számára elemi érdek, hogy a vajdasági magyar közösségnek komoly befolyása legyen. Pásztor István szerint a politikának, a civil szférának és az értelmiségnek együtt kell működnie, mégpedig úgy, hogy egyik fél se érezze elhanyagoltnak magát.
Deli Andor, tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár a titkárság és a civil szféra együttműködéséről beszélt. Beszámolt arról, hogy az elmúlt 5 évben mennyi pénzzel tudta a tartományi titkárság támogatni a vajdasági magyar civil szervezeteket. Rámutatott, megközelítőleg 90 millió dinárt osztottak szét ebben az 5 évben, azzal, hogy a legkevesebb pénzzel tavaly és az idén rendelkeztek, 2010-ben és 2011-ben is 14 millió 820 ezer dinár állt a rendelkezésükre. Ma azért küzdenek, hogy a jövő évi költségvetésben a rendelkezésükre álló összeget ne csökkentsék.
A tanácskozáson jelen levő civil szerveztek képviselőinek felszólalásából kiderült, hogy a legnagyobb gond a tartományi támogatásokkal a kifizetés. Mintegy háromnegyed évet kell várni a jóváhagyott összegekre. Ennek kapcsán felvetődött az a lehetőség is, hogy a pályázatokat fél évvel korábban, az előző évben írják ki, így lehetőség nyílik arra, hogy a civil szervezetek időben megkapják a pénzt, és meg tudják valósítani a tervezett projektumokat.
A tanácskozás során előadást tartott még Badis Róbert, szociológus, az Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke is. Ő a vajdasági magyar civil szervezetekről beszélt, Somogyi Sándor, nyugalmazott egyetemi tanár, a Regionális Tudományi Társaság munkatársa pedig az életminőség és a szociális tőke témájáról tartott beszámolót.
