(Fotó: Beta)
A jövő évi állami költségvetés javaslatára benyújtott módosítási indítványok kapcsán folytatott köztársasági parlamenti vitában szerdán a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokat segítő szakmai irodának elkülönített pénz kapcsán kerekedett a leghevesebb szóváltás. A kormány keretében működő iroda számára több mint 24 millió dinárt irányoztak elő.
A Szerb Radikális Párt követelte, hogy az iroda munkatársainak bérezésére elkülönített 11 millió dinárt 923 ezer dinárra csökkentsék.
– Jó lenne tudni, hogy pontosan hány munkatársa van az irodának és mit csinálnak ezek az emberek – fogalmaztak a radikálisok. Az iroda működésére az idén egyetlen dinárt sem irányoztak elő, ebből pedig az következik, hogy Borko Stefanović, a szerb tárgyalócsoport vezetője, enélkül is végezni tudja munkáját – fejtegette Aleksandar Martinović, az SZRP képviselői csoportjának vezetőhelyettese.
A Liberális Demokrata Párt szintén szkeptikus a szóban forgó irodával kapcsolatban. Tudni kellene, hogy a 24 millió dinárt mire is fogják pontosan költeni – hangzott el az LDP képviselőitől, mint ahogyan az is, hogy a kormánynak érvekkel kellene alátámasztania az iroda működésének jogosultságát.
Az LDP képviselői meg vannak róla győződve, hogy az irodára a Vuk Jeremić külügyminiszter és a Borko Stefanović közötti vita miatt van szükség. Amikor olyasmire akarják fordítani az adófizetők pénzét, ami ellenben áll a polgárok érdekével, azt pártunk nem támogathatja – hangsúlyozta Ivan Andrić, az LDP képviselője.
Bojan Đurić, az LDP egyik másik képviselője azt kifogásolta, hogy a kormányfő nem hajlandó beszámolni a köz- és állami vállalatok adósságáról. Ahelyett, hogy kiderülne, mennyivel is tartoznak az állam kedvencei, akik számára újabb és újabb szubvenciókat irányoznak elő, Cvetković folyamatosan türelemre kér bennünket azzal a magyarázattal, hogy az adósságokat a kormány honlapján fogják közzé tenni – emelte ki Đurić, valamint hozzátette, hogy a köz- és állami vállalatok sokkal több pénzzel tartoznak, mint a magánvállalatok, még akkor is, ha az adósságok 95 százalékát a magánszféra termelte. Ehhez még az is hozzájön, hogy az állami vállalatok nemcsak a járulékokkal tartoznak, hanem a magánvállatoknak is, folytatta Đurić.
Mirko Cvetković miniszterelnök a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokat segítő szakmai iroda kapcsán elhangzó kifogásokra válaszként közölte, hogy az irodának működnie kell, tekintettel a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások sikerességéhez való hozzájárulására.
Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért frakció vezetője úgyszintén fontosnak tartja, hogy a Belgrád–Prishtina-tárgyalások sikerességét az irodában alkalmazott szakmai csoport segítse. A szerb tárgyalócsoportot a szerb kormány hozta létre, ennek függvényében pedig természetes, hogy a háttérben ott áll ez a szakmai iroda – mondta Kolundžija, aki szerint azoknak a politikája vezetett a kumanovói megállapodással végződő háborúhoz és Koszovó nemzetközi irányításához, akik most a legjobban ellenzik az iroda működését.
A jövő évi költségvetés javaslatára 97 módosítási indítványt nyújtottak be a pártok. Ebből a kormány hármat fogadott el. Az egyik elfogadott módosítási javaslatot a Vajdasági Magyar Szövetség fogalmazta meg. A VMSZ indítványában 10 millió dinár elkülönítését kérte a magyar–szerb akadémiai történész vegyes-bizottság működésére. Pásztor István, a VMSZ elnöke néhány nappal ezelőtt elmondta lapunknak, hogy ha a szerb kormány elfogadja a párt szóban forgó módosítási indítványát, valamint nem változnak a költségvetésben a Vajdaságra vonatkozó, az alkotmánnyal összhangban álló szakaszok és a területalapú mezőgazdasági támogatásokat szabályozó szakaszok, akkor a párt támogatni fogja a költségvetést.
Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke úgy nyilatkozott, hogy a képviselők csütörtökön a kora esti órákban fognak szavazni a költségvetésről. A házelnök biztos benne, hogy a költségvetést elfogadják.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF)Végrehajtó Bizottságának még december 23-án össze kellett volna ülnie és megvitatnia a Szerbia számára megítélt 1,1 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitel első revízióját, erre azonban a jövő évi költségvetés miatt nem került sor. Az IMF több időt szeretett volna adni a parlamenti képviselőknek, hogy alaposan megvitathassák a költségvetést. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor fog összeülni az IMF Végrehajtó Bizottsága.
