Augusztus 20-án államalapítást és államot ünnepel a magyar nemzet. Ezenfelül visszatekint, értékel és elemez, előtérbe helyezve: honnan indult, hol tart és hová tervez eljutni. Emellett emlékezik is, mindenekelőtt azokra, akik stratégiai előrelátásukkal, bölcsességükkel és bátorságukkal tevőlegesen hozzájárultak a nemzet felemelkedéséhez, illetve az egység megtartásához azt követően, hogy országhatárok szakították el egymástól a nemzetrészeket.
Ennek szellemében tartották meg szombaton a Vajdasági Magyar Szövetség központi Szent István-napi
ünnepségét, kiemelt vendége dr. Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere volt, aki az alkalmi rendezvény előtt nyilatkozott a Magyar Szónak.
Augusztus 20-án a magyar államot ünnepeljük és államalapító Szent István királyunkra
emlékezünk. Ugyanakkor augusztus 20-a az a nap is, amikor 1956-ban Pásztor István született, így elengedhetetlen néhány gondolatot
szentelni emlékének. Pásztor István egyike volt azoknak, akik esetében különösképpen helyénvaló a Nomen est omen latin szentencia, de akár születésének dátumára is sorsot, életutat meghatározó előjelként tekinthetünk. Miként határozta meg Pásztor István a nemzetpolitikát, határon innen és túl? Halálát követően a vajdasági magyar közösség és a VMSZ több kihívással is szembesült, értékelése szerint mennyire sikerült helytállni?
– Tavaly májusban lehetőségem volt államtitkárként Pásztor István elnök úrral a VMSZ székházában áttekinteni a felsőoktatás, a szakképzés ügyét. Vannak olyan megbeszélések, amelyek egy életen át elkísérik az embert, ilyen volt az említett egyeztetés is. Egyértelmű a magyar érdeket képviselő irány, stratégiai gondolkodás, a realitások figyelembevétele és a cselekvőképes megvalósítás. Ezért is fontos, hogy az ott elhatározott ügyekből már többet sikerült megoldani. Például szeptembertől elindul a konduktorképzés Szabadkán, de számos egyéb, akkor megbeszélt támogatás is indul. A magyar nemzetnek az egysége, megtartóereje az, ami a Vajdasági Magyar Szövetség és Pásztor István államférfiként végzett teremtő munkája. Szent István napján az intelmekre is fontos összpontosítani.
Az apáról fiúra szálló intelmek tovább hatnak. Pásztor Bálint elnök úr vezetésében azt látom, hogy a Pásztor István által mindannyiunk számára kijelölt irány folytatódik. Pásztor István a magyar nemzet megtartásának tekintetében itt, a Vajdaságban, valamint a Kárpát-medencében mindenhol irányt mutatott nekünk. Nehéz
volt tavaly október 30-a után, ám az eredmények azt mutatják, hogy a VMSZ és a pártot támogató vajdasági magyarság megértette az üzenetet, így egységbe összeforrva erősíti nemzetünket a jelenben, hogy legyen jövőnk.
A vajdasági magyar közösség a külhoni magyarság zászlóshajója – hangzott el az elmúlt években számtalanszor, úgy a közösség érdekérvényesítő erejével és kormányzati szerepvállalásával, mint a személyi elvű autonómiával, illetve a Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a gazdaságfejlesztési programmal összefüggésben. Tekintettel az aktuális kihívásokra és folyamatokra, miként tud a vajdasági magyar közösség a továbbiakban hozzájárulni az egyetemes magyar nemzet erőnlétének megőrzéséhez, illetve az erőnlét fokozásához?
– Azzal a bátor értékteremtéssel, ami eddig is jellemezte. Ezzel a bátor értékteremtéssel kell itt, a Kárpát-medencében minden magyar érdekképviseleti szervezetnek,
illetve szövetségnek előrébb lépnie. Csakis így tudunk erősebb nemzetté válni.
Nemrégiben kijelentette, „férjként és apaként sok tapasztalatom van a magyar családok öröméről és nehézségéről. Miniszterként kiemelt feladatnak tartom Magyarország családbarát szellemiségének megőrzését, a családot alapítók teljes körű támogatását”. Magyarország családpolitikáját és családtámogatási rendszerét már most példaértékűként emlegetik, például éppen itt, Szerbiában. Milyen további intézkedéseket, programokat tart szükségesnek, és miként lehet ezekbe az eddigieknél is kifejezettebben integrálni a külhoni magyar közösségeket?
– A családügyben és családpolitikában ugyancsak a Kárpát-medencei aspektust szükséges előtérbe helyezni. A külhoni magyarság esetében is meg kell vizsgálni, hogy melyek azok az intézkedések, amelyek lépésről lépésre indíthatók el azzal a céllal, hogy a szülőföldön való megtartást és a magyar nemzetet erősítsék. A családszervezetekkel való egyeztetésem során már elhangzott konkrét elképzelés. A Kárpát-medencei családszervezetek által kért első lépés a hungarikumként működő védőnői rendszer külhoni területekre való kiterjesztése volt.
A témával foglalkozó tudományos közösségben széles körben elfogadott az álláspont, hogy napjainkban a térgazdasági folyamatokat jelentős mértékben a tanulásalapú gazdaság feltételrendszere alakítja, így a regionális fejlődés egyik legfőbb hajtóereje az innovációkon alapuló technológiai változás. Hol tart a Magyarország és Szerbia közötti innovációs együttműködés, mik a lehetőségek, a perspektívák?
– Soha nem voltak ennyire jók a Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatok, mint jelenleg, úgy a politikai és gazdasági, mint a társadalmi és kulturális együttműködés tekintetében. Nyitottak vagyunk arra, hogy itt, Vajdaságban milyen további tudományos, innovációs együttműködéseket tudunk megvalósítani, de arra
is, hogy Szerbia és Magyarország között szélesítsük a tudományos és innovációs kapcsolatokat, hiszen közösen kell tudnunk választ adni Európa legnagyobb kihívásaira. Az értékőrzés és értékteremtés mellett, azzal egységben versenyképességi fordulat is kell, itt pedig megvan az ehhez szükséges tudás, akarat és a kiváló
együttműködés.
Nyitókép: Ótos András felvétele
