Ahogy arról beszámoltunk, Aleksandar Vučić államfő az Államiság Napja alkalmából a Szerbia Palotában többek között Pásztor Istvánt, a tartományi képviselőház elnökeként, a szerb-magyar kapcsolatok építéséért és a két nép baráti kapcsolatainak fejlesztéséért tett erőfeszítésekért első fokozatú Sretenje Érdemrenddel tüntette ki, és ezzel ő lett az első vajdasági magyar politikus, aki az egyik legmagasabb rangú állami kitüntetést vehetett át.
– Tudomásom szerint az első tíz személy között vagyok, aki ezt az állami kitüntetést megkapta. Magyar embernek ilyet még nem osztottak – hangsúlyozta Pásztor István a kitüntetések kiosztásának ceremóniáját követően a médiának. Hozzátette: – Kisebbségi magyar politikusként mi más lehetne az ember dolga, minthogy a saját közösségének a mindennapjait intézze. Jobbá, elviselhetőbbé, előremutatóbbá tegye, és ezzel párhuzamosan a saját szülőföldjét szolgálja. Én azon szerencsés politikusok egyike vagyok, a Vajdaságban magyar politikusként, akik számára a nemzeti érdek szolgálata és a szülőföld érdekének a szolgálata nem jelent konfliktórikus helyzetet. Volt erre példa az elmúlt száz évben, de az utóbbi 10-15 évben, hál' Istennek nem ez a helyzet. Az utóbbi 10-15 évben a különbségek, prioritások meghatározásánál mindinkább azok minimalizálódtak, mára eltűntek. Azt gondolom, ez volt az apropója annak, hogy ezt a kitüntetést megkaptam. Mert nem magától tűntek el ezek az árkok, különbségek, hanem annak eredményeképpen, hogy sokat dolgoztunk azon, hogy a magyar-szerb viszonyrendszer, Magyarország és Szerbia viszonyrendszere olyanná váljon, amilyen ma. Ha ez valakinek fontos, akkor nekünk vajdasági magyaroknak fontos – emelte ki Pásztor István.
Az első fokozatú Sretenje Érdemrendet Aleksandar Vučić államfő egy oklevél kíséretében nyújtotta át a VMSZ elnökének, az elsők között. Azt megelőzően alkalmi beszédében az államfő történelmi áttekintést nyújtott a Sretenje, vagyis a Gyertyaszentelő jelentőségéről, kiemelve, az első szerb felkeléssel megszületett a független állam, és az első alkotmány, mindenki egyenlővé vált a törvény előtt, és minden hatalmat korlátok közé szorítottak.
Kiemelte, ezt az elvet viszi az ország magával ma, hiszen Szerbia továbbra is szabad ország, a szabad emberek országa, ahol a döntéseket a nép érdekei mentén hozzák meg. Hangsúlyozta, a múlt arra kötelezi az államot, hogy az ország fejlődjön, utak, városok, gyárak épüljenek.
Rámutatott: azok, akik átvehették a kitüntetéseket, a munkásságukkal az ország fejlődéséhez járultak hozzá.
