A posztmodern virtualitás korába léptünk, Gutenberg érája lezárul, s ez rengeteg következménnyel jár a kultúrának, de főként a hagyaték megőrzésének a terén is – mutattak rá annak a kétnapos tanácskozásnak az első napján, melyet a XXI. századi levéltárak és kihívások címmel rendeznek meg Újvidéken, a Vajdasági Levéltár és a Magyar Nemzeti Levéltár együttműködésével. A tanácskozás nemcsak arra jó alkalom, hogy a témában jártas szakemberek megvitassák, melyek ma az archiválásnak, értékőrzésnek a legnagyobb kihívásai, és körvonalazzák a problémák megoldását, hanem tovább mélyítik a két intézmény közötti együttműködést is: a tisztségviselők ma aláírták a Vajdasági Levéltárban a korábbi keretegyezmény felújított változatát, amelynek köszönhetően a tudományos munka még sikeresebb lehet a budapesti és az újvidéki levéltár között.
Újabb együttműködési megállapodást írt alá Szabó Csaba és Nebojša Kuzmanović (Fotó: Ótos András)
A konferencia megnyitása során Vladan Vukosavljević művelődési és tájékoztatási miniszter a leglényegesebb és legtiszteletteljesebb munkafeladatok egyikének nevezte a levéltári munkát. Ezek a dolgozók azok, akik a történelmi hagyaték megőrzésén és az utókornak való átadásán tevékenykednek – jegyezte meg. Minden dokumentumot meg kell őrizni a múltból, de a technológiai fejlődést is el kell sajátítani – rengeteg a kihívás, korlátozottak a rendelkezésre álló eszközök – húzta alá, s véleményének adott hangot, hogy az elektronikus dokumentumok tárolása ugyanolyan lényeges, nem szabad szakadékot hagynunk magunk után az időben. Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke kifejtette, a sokszínűség Vajdaságban nemcsak azt jelenti, hogy együtt élnek és alkotnak a különböző közösségek, hanem azt is, hogy el tudjuk fogadni, hogy másként tekintünk egy-egy közösen átélt történelmi pillanatra. Új értékrendszert jelent ez a tartományban, egy civilizációs előrelépést. Elégedetten szólt Magyarország és Szerbia kiemelkedő együttműködéséről, s elmondta, azt az egyáltalán nem protokolláris jellegű együttes kormányülések is erősítik, a következőt éppen hétfőn tartják meg.
A Magyar Nemzeti Levéltár tapasztalatai sokat jelentenek a hazai intézményeknek. Dr. Szabó Csaba főigazgató közölte, 1723-ban született döntés a létrehozásáról, Európa első öt levéltárának egyike a magyar, melyet – a megyei levéltárak integrációjával – 2012-ben centralizáltak, s mely 300 kilométernyi archívummal büszkélkedik, a XI. és XII. századiak a legrégibbek. Strukturális változások vannak a levéltári munkában – mutatott rá –, ma olvashatók a régi latin feljegyzések, de kérdés, ezer év múlva olvashatók lesznek-e a mai elektronikus iratok is. A Mezei Zsuzsanna vajdasági főlevéltáros által szervezett tanácskozáson dr. Nebojša Kuzmanović, a Vajdasági Levéltár igazgatója felvetette: nem tudni, hogy a mai internetes tárolási lehetőségek gazdagítják-e az archívumanyagot vagy inkább kakofóniát okoznak a jövőben. A kérdés megválaszolása is a modern kori levéltárosok feladata.
