A Prosperitati Alapítvány szervezésében három közepes, illetve nagyléptékű gazdasági fejlesztést adtak át, nevezetesen Temerinben az Elmed Kft., közepes léptékű gazdasági fejlesztést, majd Kishegyesen az Agrokons Kft. nagyléptékű mezőgazdasági fejlesztést, végül pedig a szabadkai Skala Garden nagyléptékű gazdasági fejlesztést. A rendezvények díszvendége volt egyebek mellett Kiss-Parciu Péter, Magyarország határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
A magyar kormány támogatásával és a Prosperitati Alapítvány közreműködésével megvalósuló gazdaságfejlesztési program első ciklusában 23 nagyléptékű fejlesztés valósult meg, ebből 10 mezőgazdasági-feldolgozó üzem, 13 pedig egyéb ipari ágazatokat lefedő beruházás – emlékeztetett Szabadkán lapunknak nyilatkozva ifj. Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője. Elmondása szerint ezeknek a támogatási értéke nagyjából 4 milliárd dinár, a projektumok összértéke pedig megközelítőleg 10 milliárd dinár. A nagyléptékű beruházások hozzávetőleg 1 300 új munkahely megnyitását és majdnem 4 500 mezőgazdasági termelő integrálását eredményezték. A tavaly fejeződött fejlesztési ciklusban az alapítvány 166 közepes léptékű fejlesztést is támogatott, ezekben 600 új munkahely nyílt meg – emelte ki a folytatásban Juhász Bálint, hozzátéve, hogy ezeknek a fejlesztéseknek a tekintetében a támogatási összeg szintén megközelítőleg 4 milliárd dinár, az összberuházás értéke pedig 11 milliárd dinár.
A Skala Garden kibővített üzeme hatalmas innovációs fejlődést jelképez, tekintettel az újonnan, a támogatásnak köszönhetően megvásárolt felszerelésre – nyilatkozta lapunknak Juhász Bálint. Mint hozzátette, műanyaggyárról van szó, ahol öntözőrendszerek különböző alkotóelemeit állítják elő, valamint már kész öntözőrendszereket is. A termékek 30-40 százalékát külföldön értékesítik – derült ki a beszélgetés folytatásában, mint ahogyan az is, hogy megközelítőleg egymillió eurós beruházásról van szó. A beruházás 35 százaléka támogatásból, 40 százaléka hitelfelhasználásból, 25 százaléka pedig önrészből valósult meg. A támogatott vállalkozó húsz új munkahely megnyitására kötelezte magát, ebből 18-at már megnyitott, a fennmaradó kettőt pedig ennek az évnek a végéig nyitja meg – mondta Juhász Bálint.
HÁROM TARTÓOSZLOP
A vajdasági gazdaságfejlesztési program sikertörténet – emelte ki alkalmi beszédében Kiss-Parciu Péter helyettes államtitkár, mondván, hogy a sikertörténetet a Vajdasági Magyar Szövetség készítette gazdaságfejlesztési stratégia alapozta meg. Ebben a dokumentumban ambiciózus terveket és célokat fogalmaztak meg, amelyek később soha nem látott léptékű fejlesztéseket generáltak – hangsúlyozta Kiss-Parciu Péter, megerősítvén, hogy a program folytatódik, jelenleg 2022-ig helyezték kilátásba a folytatását, és most is vannak aktuális, elérhető pályázatok.
Kezdetben még csak reménykedni lehetett abban az eredményben, amit mára sikerült valósággá tenni, hallhatták az egybegyűltek, mint ahogyan azt az összegzést is, amely szerint az első fejlesztési ciklusban több mint 10 ezer támogatási kérelem részesült pozitív elbírálásban, csaknem 40 milliárd forintnyi támogatás érkezett Vajdaságba, több mint 1300 új munkahelyet sikerült megnyitni, valamint több mint 4 ezer mezőgazdasági termelőt integrálni. Kiss-Parciu Péter szavai szerint a program sikerének három oszlopa volt és van. Elsősorban a magyar kormány támogatási szándéka, másodsorban a helyi partnerek, elsősorban a VMSZ, amely utat mutatott és megfogalmazta a célokat, továbbá a Prosperitati Alapítvány, valamint annak ügyvezetője, Juhász Bálint, akinek az elhivatottsága nélkül nem lehetne ennyire sikeres a program, harmadsorban pedig maguk a támogatottak, akiknek a bátorsága és jövőbe látása nélkül mit sem érne a támogatási szándék. Ez a három oszlop a siker kulcsa a jövőben is – húzta alá Kiss-Parciu Péter.
A KÖRÜLMÉNYEKET AZ EMBEREK ALAKÍTJÁK
Pásztor István a Skala Gardennak és alapítójának történetével szemléltette, hogy a boldogulás keresése külföldön nem mindig eredményezi a szülőföld végleges elhagyását. Felidézte, hogy Szkala Zoltán Szabadkán kezdte pályafutását és az üzleti világgal való ismerkedést, majd a múlt század kilencvenes éveinek elején Magyarországra költözött, ahol céget alapított. Tíz évvel később sikeres vállalkozóként tért vissza Vajdaságba, ahol szintén elkezdte építeni vállalkozását, párhuzamosan működtetve a magyarországi és a szerbiai vállalkozást, ám idővel eljutott odáig, hogy a családi vállalkozás központja visszakerült Szabadkára.
– Ha valaki a rövid összefoglalóban politikai jellegű áthallásokat vél felfedezni, akkor annak örülök, mert ezzel a szándékkal idéztem fel a családi vállalkozás történetét. Az, hogy az élet hogyan alakul, részben saját magunktól, részben pedig a körülményektől függ, viszont a körülményeket is az emberek alakítják. A körülmények alakításában bátorságra, merészségre, kockázatvállalásra és partneri kapcsolatra van szükség. Ha a Szkala családnak ez sikerült, akkor vajon nekünk közösségileg ez miért ne sikerülhetne? Ezért csináljuk a gazdaságfejlesztési programot. Azért próbáljuk megerősíteni vállalkozóinkat és önmagunkat, hogy akik itt maradtak, boldogulni tudjanak, és megteremtsék annak az alapfeltételét, hogy legyen hová hazatérniük azoknak, akik valamikor úgy döntöttek, hogy külföldön keresik a boldogulást – fogalmazott Pásztor István.
Szkala Srđan az idén százéves fennállását ünneplő családi vállalkozás nevében köszönte meg a támogatást mind a magyar kormánynak, mind a Prosperitati Alapítványnak. Szavai szerint a beruházás pozitív hozadéka, hogy új munkahelyeket sikerült nyitniuk, valamint versenyképes termékekkel terjeszkedni a belföldi és a külföldi piacon is.
A rendezvényt egyebek mellett dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, dr. Babity János szabadkai főkonzul, továbbá a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottságának tagjai, a VMSZ köztársasági és tartományi parlamenti képviselői, államtitkárai, tartományi titkárai és helyi önkormányzati képviselői tisztelték meg jelenlétükkel.