A gyermekek 28 százalékának háromnál kevesebb könyve van otthon, a védőoltásokat országos szinten 81, tartományi szinten pedig 91 százalékuk kapja meg. Szerbia lakosságának egyébként 17,3, Vajdaságnak 17,4 százaléka 18 évnél fiatalabb – hangzottak el a kulcsfontosságú adatok a gyermekek helyzetére vonatkozóan ma a Tartományi Képviselőház gyermekjogokkal foglalkozó tematikus ülésén. Regina De Dominicis, az UNICEF szerbiai vezetője közölte, hogy köztársasági szinten a csecsemők 13 százaléka táplálkozik kizárólag anyatejjel, Vajdaságban viszont 11 százalékuk esetében bizonyul elegendőnek a szoptatás. A gyermekintézményekben a gyerekek fele vesz részt foglalkozásokon, a roma nemzetiségűeknek csak a 21,6 százaléka lép tovább az általános iskolából a középiskolai oktatásba – mutatnak rá a kimutatások. A fiatalok több mint 16 százaléka nem vesz részt semmilyen oktatásban, képzésben, s nem áll munkaviszonyba sem. A roma lányok 60 százaléka már 18 éves kora előtt férjezett vagy élettársi kapcsolatban él. De Dominicis a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény elfogadásának harmincadik évfordulója alkalmából megtartott tematikus ülésen hangsúlyozta, hogy a jogi keret ma már a legtöbb helyen adva van, de még sokat kell dolgozni alkalmazásán. Vajdasággal kapcsolatban közölte, hogy az itteni szervekkel együttműködve már számos problémát sikerült megoldani az oktatás, a biztonság, a szülői gondozás és szociális védelem, az egészségügy terén.
A gyermekjogok modern emberi jogoknak számítanak, ami viszont nem jelenti azt, hogy az ide tartozó kérdések nem határozták meg az emberi létezést évszázadokon át – jelentette ki Pásztor István, a parlament elnöke. Örökös kérdésnek számít, hogyan kell egy szülőnek, nagyszülőnek viselkednie ahhoz, hogy a családban élő gyerek testi és szellemi értelemben is egészséges egyénné fejlődjön. Nem kizárólag családon belüli kérdés ez, hanem társadalmi, szociális kategória is, hiszen egy egész csoportnak, államnak érdeke, hogy a szülők sikerrel teljesítsék feladatukat. Egy egész értékrendszernek a kialakítására van szükség a sikerhez, ezért jelent szélesebb méreteket öltő, állandóan felvetődő problémát a gyermeknevelés és a gyermekjogok kérdése – fogalmazott Pásztor. A gyermekek jogairól szóló egyezményt – mutatott rá – 2019-ig a világ 196 országa ratifikálta, ami jelzi, hogy milyen lényeges témáról van szó.
Az ülésen Milan Dakić gyermekjogokkal foglalkozó tartományi ombudsmanhelyettes beszámolt arról, hogy az intézmény folyamatosan figyelemmel kíséri az országba érkező migráns gyermekek bekapcsolását az oktatásba, s ezen a téren kiválóak az eredmények. Véleményének adott hangot, hogy a nemzetközi konvenció aláírása nemcsak szimbolikus támogatást, hanem vállalt kötelezettségeket is jelent.
