Szerbia júliusban átadja az ENSZ-nek azt az országos jelentést, amelyben beszámol arról, meddig jutott el a nemzetközi szervezet által megfogalmazott célok teljesítését illetően, milyen a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 elnevezésű dokumentum szerbiai alkalmazásának a foka, és mennyi még a tennivaló. Ezt összesen negyven ország teszi majd meg – számolt be Újvidéken, a Tartományi Képviselőházban megtartott ülésen Slavica Đukić-Dejanović demográfiával és népesedéspolitikával megbízott tárca nélküli miniszter.
A jelentésről szóló beszámoló a Tartományi Képviselőházban (Fotó: Dávid Csilla)
A 2012-ben megtartott Rió+20 Fenntartható Fejlődési Konferencia nemzetközi kormányközi folyamatot hozott létre a fenntartható fejlődési célok kidolgozására. Felállt egy ENSZ-tagállamokat tömörítő munkacsoport, mely aztán 2014 szeptemberében terjesztette elő a 17 fenntartható fejlődési célt tartalmazó javaslatát. A Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 a nevében szereplő esztendőig kívánja elérni a célok megvalósítását. Ezek között szerepel többek között a szegénység globális leküzdése, az éhezés megszüntetése, az egészségügyi ellátás javítása, az oktatás színvonalának javítása, a nemi egyenlőség megvalósítása, az éghajlatváltozás elleni intézkedések eszközölése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése és az ipari és infrastrukturális fejlődés szavatolása.
– A meghatározott célokat mindenki sajátjaként kezelheti, a kormányoknak az a feladatuk, hogy a társadalom egyéb szereplőit is bevonják ebbe a folyamatba, s elérjék azt, hogy 2030-at már egy teljesen más környezetben várjuk, jobb feltételek között, amik fenntarthatónak, megőrizhetőnek minősülnek. Az egyenlőségen van a hangsúly, azon, hogy minél kisebbek legyen az egzisztenciális és egyéb különbségek azok között, akik ma az élen vannak, s azok között, akik ma még kénytelenek a társadalom peremén élni. Mindezeknek a céloknak a megvalósításában Vajdaságnak is fontos szerepe van, hiszen hozzájárulhat egy jobb helyzet kialakításához, számos döntést hoznak meg helyi, regionális szinten, amik aztán kihatnak az országos szint eredményeire is – fogalmazott Đukić-Dejanović.
REÁLIS KÉPET FEST A JELENTÉS
Mivel ma van a gyermekmunka elleni világnap, ebből kifolyólag a miniszter kitért a vele kapcsolatos célokra is. Közölte, hogy a jelentés foglalkozik a kérdéssel, s különösen a gyerekek által végzett nehéz fizikai munkának a megszüntetésére koncentrál. Szerbia a 41. helyet foglalja el a világ országai között a „megszakított gyermekkor” előfordulásának gyakorisága tekintetében. Đukić-Dejanović szerint elsősorban azért, mert Szerbiában is még mindig előfordul a gyerekek efféle kihasználása.
– A jelentésben arra törekedtünk, hogy valóban reális képet fessünk a szerbiai helyzetről. Közreműködtek ebben szakmabeliek, civil szervezetek. Nem az a cél, hogy jobb fénybe állítsuk a tényeket, hanem, hogy megoldjuk a gondokat – jelentette ki.
Slavica Đukić-Dejanović és Pásztor István az újságírók gyűrűjében (Fotó: Dávid Csilla)
A nemi egyenlőség terén és a nők elleni erőszak csökkentése terén is még sok a tennivalója az országnak – állapította meg.
MINDANNYIUNK ÉRDEKE
Arról van tulajdonképpen szó a 2030-as keretrendszerrel kapcsolatos beszélgetéskor, hogy milyen világot szeretnénk hagyni gyermekeinknek, unokáinknak örökségül – jelentette ki Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke. Globális kérdésről van szó, mely azonban állami, regionális, helyi témának is számít.
– A fenntartható fejlődés bonyolultnak ható fogalmát talán túlságosan is előszeretettel alkalmazzák ma a közbeszéd képviselői. Ha a mindennapok nyelvére szeretnénk lefordítani ezt a szintagmát, akkor talán a jobb világ megteremtéséről kellene beszélnünk. Ez pedig mindannyiunk feladata. Mindannyiunknak érdeke az, hogy teljesüljenek az élhetőbb környezet előfeltételei – húzta alá.
Fel kell vetnünk, át kell gondolnunk bizonyos kérdéseket: a képviselőházban meg kellene-e esetleg alakítani egy fenntartható fejlődéssel foglalkozó testületet, a gimnáziumokban bevezetett fenntartható fejlődés nevű választható tantárgy eredményei megfelelők-e, ki kellene elemezni, szükség van-e esetleg korrekciók elvégzésére – mutatott rá Pásztor.
A KULCS A KOOPERÁCIÓ
Dr. Milorad Mijatović, a fenntartható fejlődési célok megvalósításának ellenőrzésével foglalkozó köztársasági parlamenti fókuszcsoport elnöke az együttműködés fontosságát emelte ki, amire a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 dokumentum 17-es célja is felhívja a figyelmet. Mint mondta, nem összetett, megfejthetetlen folyamat a fenntartható fejlődés elérése. Pontosan tudni, mit tett az eddigiekben az állam, s mit kell tennie a jövőben. Kijelentette, ő maga teljesen derűlátó a célok 2030-ra történő megvalósítása kapcsán.
