Gazdaságfejlesztési céllal, induló vállalkozások célzott segítése érdekében nagyszabású mentorképző programot indít a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesülete és a Prosperitati Alapítvány a vállalkozások mentorálásával, tehetséggondozásával és üzleti fejlesztésével foglalkozó Design Terminallal való szakmai együttműködésben. A programban mintegy harminc vajdasági nagyvállalkozó vesz részt mentorjelöltként, a mentorálást kérő fiatal vállalkozók száma pedig 60-70 közé tehető.
Gergely József felvétele
A mentorjelöltek mind sikeres vállalkozók, akik egy több hónapos képzést követően szerzik meg a képesítést, amellyel ezt követően mentorként tudják segíteni a vajdasági magyar mikro- és kisvállalkozókat vállalkozásuk fejlesztésében és bővítésében. A program célja, hogy olyan mentorhálózat épüljön ki, ami hosszú távon hozzájárul a vajdasági magyar vállalkozók közötti üzleti kapcsolatok és a helyi gazdasági élet további erősítéséhez.
A vajdasági mentorképző program ünnepélyes megnyitóját ma tartották Zentán. Az eseményen jelen volt Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Jónás László, a Design Terminál üzletfejlesztési vezetője, Méhes Béla, a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke, Csige Gábor, a Szabadkai Főkonzulátus vezető konzulja, Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, valamint a Prosperitati Alapítvány képviselői és a mentorjelölt nagyvállalkozók.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője elmondta, azért indították el a mentorképző programot, mert a Nemzetpolitikai Államtitkársággal való korábbi együttműködésük során világossá vált, hogy a tapasztalatátadás és a tudástranszfer jelentős segítséget jelent a kezdő vállalkozásoknak. Mint mondta, a mentorképző program egyedülálló kezdeményezés, ami előre mutató és hosszú távú eredményeket képes felmutatni, a mentorjelöltek pedig az üzleti szektor számos területéről érkeztek.
Méhes Béla beszédében arra hívta föl a figyelmet, hogy már két éve kigondoltak egy mentorprogramot annak érdekében, hogy újabb tagok lépjenek be a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületébe:
– Főleg fiatal, kezdő vállalkozókkal beszélgettünk. Ekkor derült ki számomra, hogy nagyon sok a jó ötlet, de mindig hiányzik egy lökés, a segítség. Éppen ezért rengeteg kérdés merül föl egy-egy beszélgetés során. Úgy gondoltuk, valamit tennünk kell.
Méhes Béla tapasztalata szerint nemcsak a fiatal, kezdő vállalkozók veszik szívesen, ha segítséget kapnak, hanem a sikeres nagyvállalkozók részéről is igény mutatkozik a segítségnyújtásra (Fotó: Gergely József)
Hozzátette, hogy tapasztalataik szerint nemcsak a fiatal, kezdő vállalkozók veszik szívesen, ha segítséget kapnak, hanem a sikeres nagyvállalkozók részéről is igény mutatkozik a segítségnyújtásra.
Jónás László szerint egy olyan programot hoztak létre, amely lehetővé teszi, hogy a sikeres vállalkozók tudása és ismeretei erősebbé tegyék a vajdasági közösséget:
– A cél az, hogy legyen utánpótlás, legyenek új vállalkozások, amelyekről pár év múlva azt mondhatjuk, hogy innen indultak, innen kapták meg azt a támogatást, amelynek a segítségével sikeressé tudtak válni.
Újságírói kérdésre Jónás László később elmondta, hogy a mentorképző program februárig tart, a szerdán kezdődő kétnapos rendezvény célja pedig az, hogy a sikeres vállalkozók mentorokká válhassanak:
– A következő alkalmak arról fognak szólni, hogy összekössük egymással a vállalkozókat, hogy mindenki megtalálja azt, aki segíteni tud neki.
Potápi Árpád János a megnyitó napján éppen 322 éve lezajlott zentai csatával vont párhuzamot. Mint mondta, a szűkös lehetőségek és a nehezítő körülmények nem szabad, hogy hátráltassanak minket, hiszen Savoyai Jenő keresztény serege az akkori egyik legerősebb hadsereggel szállt szembe, és összefogással győzedelmeskedni tudott fölötte:
– Szimbolikusan Zentának köszönhetjük, hogy Magyarország újjáépült, akárcsak a békés 18 évszázadot, illetve a zentai csatát követő 150-160 évet, amíg Magyarország területét nem érték el idegen hadseregek, békében lehetett építkezni.
Potápi hozzátette, hogy a 2010-es magyarországi kormányváltás egyúttal nemzetpolitikai változást is hozott, 2014 után pedig előtérbe került a szülőföldön való boldogulás segítése és ösztönzése:
– Ekkor indultunk el a gazdaságfejlesztési program kiépítésének irányában, ennek terén folytatódott tovább a sikeres nemzetpolitika építése. Vajdaság az elmúlt mintegy 25 évben több módon is élen járt, gondoljunk csak a kettős állampolgárság követelésére, gondoljunk ennek a területnek az újjáépítésére, és gondoljunk a gazdaságfejlesztési programokra.
Hangsúlyozta, hogy mindezek a lehetőségek nemcsak a magyar vállalkozóknak válik hasznára, hanem az adott régióban élő és dolgozó összes nemzetnek, hiszen Magyarország és a magyarság akkor erős, ha a körülötte lévő országok is azok. Később újságírói kérdésre ezt azzal egészítette ki, hogy a vajdasági magyarság egy nagyon erős nemzeti közösség, ők hidat képeznek Magyarország és Szerbia, illetve a magyar és a szerb nemzet között:
Pásztor István azt hangsúlyozta, hogy a demográfiai adatoknál sokkal fontosabb a közösségben és az összefogásban rejlő erő:
– A sikeresség csak részben függ a lelkek számától. Ennél fontosabb a lelkek nagysága.
Szavai szerint a vajdasági magyar vállalkozói szféra országos tekintetben is erős, a vajdasági magyar közösség meghatározó vállalkozásokkal rendelkezik. Ebből adódóan fölgyülemlett a tudás, a tapasztalat és a készség, amelynek továbbadása a közösség iránti felelősségről tanúskodik. A mentorképző programot olyan lehetőségként jellemezte, ami a vállalkozásépítés szempontjából érhet el eredményeket, hiszen a program során a már befutott, sikeres nagyvállalkozókat kapcsolják össze a most induló, kezdő kisvállalkozókkal.
A mentorképzés több vajdasági helyszínen valósul meg, létrehozói pedig azt remélik, hogy eredményessége esetén a Kárpát-medence más területein is sikerrel tudják majd alkalmazni.
