Egymást követik az értékelések azzal kapcsolatban, hogy milyen hozadéka lehet annak, ha az Európai Parlament támogatja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnökének javaslatát és dr. Trócsányi László volt magyar igazságügyi minisztert nevezi ki az Európai Unió szomszédságpolitikai és bővítési biztosává. A szerb államvezetés képviselői már kifejtették, hogy tekintettel Magyarország bővítéssel kapcsolatos álláspontjára, továbbá a Szerbia és a Magyarország közötti kapcsolatokra, mindenképpen előrelépés várható Szerbia uniós integrációs folyamatának tekintetében. Ezekkel a meglátásokkal Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi képviselőház elnöke is egyetért.
Pásztor István: Azt gondolom, hogy Szerbia ma fölkészültebb az uniós tagságra, mint ahogy azt a tárgyalási folyamat tükrözi (Fotó: Ótos András)
Pásztor István szavai szerint a vajdasági magyarság a magyar külpolitikának, a magyar Európa-politikának, továbbá a magyar kormánynak, Magyarországnak és a magyar kormányfőnek a sikereként élte meg a jelölés hírét.
– Az az igazság, hogy számítottunk a jelölésre és nincs szebb annál, amikor a vágyak teljesülnek. Ehhez szeretnék gratulálni. Értékelésem szerint a poszton túlmenően ez hozzá fog járulni mindannyiunk önbecsülésének, önértékelésének és a más közösségek részéről történő értékelésének a további javulásához. Ez a tisztség az Európai Bizottságon belül a kiemelten fontosak egyike. A bővítéspolitika a mindenkori európai politikának az egyik meghatározó eleme és ennek a folyamatnak az irányítója egyrészt befolyásolni tudja magát a folyamatot, másrészt pedig munkájával hozzájárulhat a kitűzött célok megvalósításához. Most először lesz az Európai Bizottságnak bővítéspárti bővítési biztosa. A korábbi biztosok tekintetében az volt a benyomása az embernek, hogy nem érdekelte őket saját munkájuknak a sikeressége. Remélem, hogy politikájának kialakításakor az EB szakít a Juncker irányította bizottság eddigi gyakorlatával, vagyis bővítéspárti politikát fog meghirdetni és ennek a bővítéspárti politikának a zászlóvivője fog lenni a magyar biztos. Ez azt jelenti, hogy magyar politikus fogja meghatározni az európai politikát és ezen belül láttatni minket, magyarokat – fogalmazott Pásztor István a Magyar Szónak nyilatkozva.
A VMSZ elnöke örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy úgy a szerbiai döntéshozók, mint az átlagemberek is pozitívan fogadták a jelölés hírét. Többen személyesen is megismerték Trócsányi Lászlót, egyebek mellett az együttes kormányüléseken, tette hozzá Pásztor István, majd újfent Magyarország bővítéspolitikai elkötelezettségére mutatott rá, kiemelvén, hogy mostantól az ezen irányú elkötelezettség mellé társul egy olyan eszköz, amelyikkel gyorsabbá lehet tenni ezt a folyamatot.
A múlt év elején elfogadott nyugat-európai bővítési stratégiában a Szerbia csatlakozásának lehetséges időpontjaként emlegetett 2025-tel kapcsolatban Pásztor István megjegyezte: ezt a dátumot érdemben kizárólag a magyar kormányfő és a magyar külügyminiszter emlegették.
– 2025 hat év múlva lesz. Hat év alatt rengeteg mindent meg lehet csinálni. Hat év alatt a világot is ki lehet fordítani a sarkából. Pozitív értelemben. Azt gondolom, hogy Szerbia ma fölkészültebb az uniós tagságra, mint ahogy azt a tárgyalási folyamat tükrözi. Meggyőződésem, hogy a kézifékeket elsősorban Brüsszelben húzták fel, különféle indokra hivatkozva. Ha leengedik ezeket a kézifékeket, akkor az összes tárgyalási fejezetet meg kell nyitni, azt követően pedig racionálisnak lenni, azzal a szándékkal, hogy 2025-ig Szerbia uniós tagországgá váljék. Ez meggyőződésem szerint politikai kérdés, mint ahogyan mindig is az volt, például Románia és Bulgária uniós tagságával kapcsolatban is. Nem hiszem, hogy Szerbia jelenleg kevésbé felkészült a tagságra, mint amilyen Románia volt a csatlakozás pillanatában – taglalta Pásztor István.
A szerb államvezetés képviselőinek sincsenek kétségei azzal kapcsolatban, hogy Szerbia és a Nyugat-Balkán többi országa számára csakis előny származhat Trócsányi László jelöléséből, illetve majdani kinevezéséből. Ana Brnabić miniszterelnök a Prva Tv-nek nyilatkozva fejezte ki örömét a jelölés kapcsán, majd reményének adott hangot, hogy az EP támogatja a kinevezést. Mint hozzátette, az evidens, hogy a biztosok az Európai Bizottságban nem hazájukat képviselik, ám az sem történhet meg, hogy bizonyos országok, ebben az esetben Szerbia és Magyarország, közötti kiváló kapcsolatoknak ne legyen hozadéka. Zorana Mihajlović kormányalelnök értékelése szerint Trócsányi László jelölése arra utal, hogy az EU változtatna eddigi bővítéspolitikáján és a jövőben kizárólag a tagjelölt országok részéről felmutatott eredmények függvényében kezelné ezeket a folyamatokat. Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter is üdvözölte Trócsányi László jelölését, azzal érvelve, hogy Magyarország már hosszú ideje egyértelműen támogatja az EU bővítését és határozottan támogatja Szerbiát az európai integrációs úton. Hosszabb ideje szkeptikus kommentárokat lehet hallani az Európai Unió bővítéséről, a magyar jelölt viszont most pozitívabb hangot vihet ebbe a kommunikációba, véli Jadranka Joksimović.
Az MTI hírösszeállítása szerint az új EU-biztosok meghallgatásai szeptember végén kezdődnek meg az Európai Parlament illetékes szakbizottságaiban. Ebben a fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek vagy tárcák elutasítása, a testület végleges összetételét tükröző listáról pedig várhatóan októberben szavaz a képviselő-testület. A bizottság teljes összetételét végül az EU-országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel.
