Magyar Levente: Sikerült javítani a „száz év magányát” jelentő történelmi helyzeten (Fotó: Ótos András)
Sikertörténetnek számít a magyar kormány kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programja, s ebben a sikertörténetben Vajdaságnak jut jelenleg a főszerep – hangzott el ma Budapesten, a Millenáris Parkban megtartott számos beszédben a Kárpát-medencei Gazdasági Konferencia és Kiállítás, azaz a KÁRPÁTEXPOrt rendezvény első napján. Gazdaságfejlesztés határok nélkül, ez az idei expó jelmondata. A a magyar–magyar kiállítást immár harmadik alkalommal rendezik meg, ezúttal több mint 300 kiállítóval, s azzal a nem titkolt szándékkal, hogy hagyományt teremtsenek belőle. Az esemény megnyitásakor Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesi feladatokat ellátó államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy sikerült javítani a „száz év magányát” jelentő történelmi helyzeten, áthidalni jelentős mértékben a lemaradást, és olyan élénkítő programot létrehozni, amelynek keretében eddig több mint 200 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg a Kárpát-medencében, s ennek jelentős része a mezőgazdaság területén. Jó úton haladunk, mint mondta, s erről tanúskodik az elmúlt években nyertesnek számító több mint 50 ezer pályázat is. Hatékonyabbnak kell lennie, mint mondta, a magyar–magyar, de a magyar és többségi nemzet közötti összeköttetéseknek is gazdasági értelemben, a boldogulás voltaképpen ezen múlik. A szomszédokkal való együttműködésnek, a történelmi sérelmeken való felülkerekedésnek a kiváló példája Szerbia – értékelte Magyar Levente.
Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a magyarországi gazdasági adatokat prezentálta, melyeknek köszönhetően lehetséges a kárpát-medencei térségfejlesztés. Mint mondta, ma 833 ezerrel magasabb a foglalkoztatottak száma, mint 2010-ben. Jelentős hozzáadott értékű beruházások valósultak meg, az ipar által megvalósított hozzáadott értékben pedig az úgynevezett high-tech, azaz csúcstechnológia hetven százalékban vett részt. Ez kiemelkedő eredménynek számít még európai viszonylatban is. Biztató jel, hogy a kis- és középvállalkozások növekedése magasabb volt mint a V4-ek vagy az európai uniós 28 tagállam átlaga. A magyar exportban a média és a high-tech csaknem 70 százalékban vesz részt. Gond van ugyanakkor a felnőttképzési adatok terén, a kisvállalatok alkalmazottainak mindössze a tíz százaléka vesz részt valamilyen továbbképzésben, a miniszter szerint ezen az adaton javítani kell. A kkv-k számára 2019-ben 175 milliárd forintos támogatási forrást szavatolt a kormány – számolt be –, ebből 100 milliárd csaknem térítésmentes.
Ha olyan jó, mint amilyen szép a csomagolása... – dr. Nagy István agrárminiszter a pálinkákat mustrálja (Fotó: Ótos András)
A határon túli magyarok lakta településeken megtartott üzemátadások élményét elevenítette fel beszédében dr. Nagy István agrárminiszter, mint mondta, minden egyes alkalommal a megmaradást szolgáló tenni akarásról bizonyosodhatott meg a helyszíneken. A gazdaságfejlesztési program annak a meggyőződésnek a szellemében zajlik, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ennek a felelősségnek a teljesítésében pedig vidékünkön kulcsszerepet tölt be a mezőgazdaság. Végső soron a termőföld az, ami további termékekhez, feldolgozóipari eredményekhez vezet. Szerinte a jövőnk attól függ, milyen széles körű integrációt leszünk képesek megvalósítani a helyi termelők és ízek bevonásával. A termeléstől el kell jutni a versenyképes termelésig, majd onnan az árualap megteremtéséig, s végül az integrációig és a nemzetközi piac megszerzéséig – jelentette ki a tárcavezető.
A kárpát-medencei gazdaságfejlesztési körkép felszólalójaként Pásztor István közölte, hogy az elmúlt években a beindított gazdaságfejlesztési program a hozzá fűzött reményeket is felülmúlta (Fotó: Ótos András)
SZERBIA TÁMOGATJA, UKRAJNA ÜLDÖZI
Az expó nyitónapján tartották a kárpát-medencei gazdaságfejlesztési körképet is. Első felszólalóként Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette, meggyőződése szerint olyan nemzetpolitikával másik népcsoport nem rendelkezik térségünkben, mint a magyar nemzet. A gazdaságfejlesztési program lényege abban áll, hogy a korábbi felfogáshoz, melynek értelmében identitásában kell megerősíteni a határon túli magyar közösséget, csatlakozott az a felismerés is, hogy a gazdasági erejét is kell növelni megmaradása érdekében. Pásztor megítélése szerint nemcsak teljesítette, felül is múlta a hozzá fűzött reményeket az elmúlt években beindított program. Szerbiában – jegyezte meg – szerencsére nem kellett ellenállással szembenézni a befogadó állam részéről a magyar támogatás kapcsán, de látnunk kell, hogy ez sajnos nem mindenütt van így. Nagyok a különbségek a régióban a kezdeményezés beágyazottságát illetően. Belgrád a szomszédságpolitika egyik hasznos elemeként tekint a magyarországi támogatási rendszerre – mutatott rá. A jövőt illetően bizakodó mondatokat fogalmazott meg a VMSZ elnöke: az eddigi tapasztalatok, felszabadultság megnyitja a teret a további sikerekhez, s nem vár negatív fordulatot a szerb hatalom részéről sem a program kapcsán – jelentette ki.
Közel sem ilyen jó a helyzet a Kárpátalján – számolt be Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, hiszen eddig egy teljes ellenállás közepette kellett vinni a programot, melynek intézőit és pályázóit is többször beidézte meghallgatásra a titkosszolgálat. Amit sikerült az eddigiekben megvalósítani, az a falusi vendéglátás fejlesztése és az agrártámogatások, megtöbbszöröződött például a fóliasátrak száma a magyar gazdák tulajdonában. A helyi termék feldolgozásának fejlesztésében látja a jövő lehetőségét, valamint abban, hogy segítsék az ukrajnai magyaroknak az árucikké váló termőföldhöz jutásban.
„Családi” fotó (Fotó: Ótos András)
A TURIZMUSBAN A JÖVŐ
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke kifejtette, hogy az ottani program első körében 1500 támogatott jutott mintegy 15 ezer eurónyi segítséghez, míg az aktuálisabb második kört közepes és nagy vállalkozások számára hirdették meg, a jóváhagyott összegek 150.000 és másfél millió euró között alakulnak, 50 százalékos önrész-kötelezettséggel. Eddig mintegy negyven vállalkozás pályázott sikeresen. Románia befogadókészsége egyre növekszik a magyar program iránt – mondta el Kozma Mónika, az erdélyi Pro Economica Alapítvány vezetője, aki rámutatott arra, hogy három programot is kidolgoztak, egyet a Székelyföld, egyet a Partium, egyet pedig a közép-erdélyi vállalkozók számára. Jelenleg a székelyföldi program zajlik 20 milliárd forintos kerettel.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke szerint merész kezdeményezés volt a gazdaságfejlesztő program, melynek véghezvitele a jövőben a gyógyturizmus, a szálláshelyek számának bővítése, a sportturizmus és a borászat területén lenne a legeredményesebb Szlovéniában. Még nem öleli fel a horvátországi magyar közösség egészét az ottani gazdasági program, ezen kell javítani a jövőben – mutatott rá Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. Ott az elmúlt három év alatt 527 nyertes pályázó volt, és 8,7 millió euró értékben ítéltek oda támogatásokat.
A NEMZETKÖZI PIAC LEHETŐSÉGEI
Összegezve a kárpát-medencei vállalatok közötti együttműködésben rejlő lehetőségeket Csík László, a CED Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Hálózat ügyvezetője közölte, a magyar kormány azért hozta létre ezt az intézményt, hogy feltárja az exportlehetőségeket a szóban forgó térségben. Hendrich Balázs, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója elmondta, hogy komoly erő található a „végvárainkon”, az ügynökség feladata pedig, hogy felépítse rá a nemzetközi piac fejlesztési lehetőségeit is.
