A királyi örökség kötelezi a nemzetet

Az orosz tankok között hallgatnak a harangok című, a Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében megtartott ünnepi műsor keretében emlékeztek meg Szabadkán, a Népszínház Jadran színpadán az 1956-os forradalom 63. évfordulójáról. A központi, vajdasági alkalmi rendezvényen Németh Szilárd honvédelmi miniszterhelyettes és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondtak ünnepi beszédet, megosztván a hallgatósággal gondolataikat a több mint hat évtizeddel ezelőtt történtek kapcsán, keresvén a múlt és a jelen közötti kapcsolódási pontokat, párhuzamokat.

Pásztor István értékelése szerint 2019 októberében nem lenne elegendő felidézni 1956. október 23-át, kevés volna csak a magyar vonatkozással foglalkozni, „ugyanis a huszonegyedik század Európája olyan helye lett a világnak, és ebben az Európában olyan helye van a magyar nemzetnek, hogy újra meg kell értenünk azt, amit ünnepelünk”. Utóbbi gondolatokhoz kapcsolódóan a VMSZ elnöke abbéli véleményének adott hangot, hogy napjainkban divattá vált erősen sulykolni két dolgot: ezek egyike a mindenek felett álló szabadság, a másik pedig a mindenek alatt álló nép vagy más szóval a nemzet. Innen nézve a magyar 56, ami a magyar nemzetnek a szabadságáért folytatott harca és forradalma volt, különös jelentőséget kap – emelte ki alkalmi beszédében Pásztor István, aki szerint a huszonegyedik század nyugati szabadságeszményének lényege, hogy szembeállítja egymással az autonóm egyének szabadságát a nemzettel.

AZ EMBEREK BÉKÉT AKARNAK

– Vajon mit akart a magyar nemzet, amikor szabadságharcát vívta a szovjet birodalommal szemben? Mások fölé helyezni a saját érdekeit? Természetesen nem. A diktatúra, az önkény, a szovjet birodalom megszűnését akarta a saját országában, valamint a nemzeti szuverenitás és önrendelkezés visszaszerzését. Nem mások ellenében, hanem a saját maga vonatkozásában követelte ezt. Mi volt minderre a korabeli Európa döntéshozóinak válasza? A süket csönd – fogalmazott Pásztor István.

A pártelnök értékelése szerint nem kell azon csodálkozni, hogy amikor a magyarság a szabadság és a szabadságharc fogalmát definiálja azzal a céllal, hogy a társadalom megértse a magyar 56-ot és annak fontosságát a jelen Európájában, nem arat osztatlan sikert. Hiszen amit a magyarok akartak 1956-ban, az a nemzeti önrendelkezésen alapuló, megélhető és érvényesíthető szabadság volt – nyomatékosította Pásztor István, majd felidézte más nemzetek hasonló önállósodási, illetve a szuverenitás elnyerésére irányuló törekvéseit, megállapítván:  „Nem olyan egyértelmű és világos, hogy minden nemzetnek joga van a nemzeti önrendelkezésre, országa szuverenitására és arra, hogy birodalmak csizmája ne tapossa.”

– A magyar 56 nem csupán magyar és nem pusztán 56-ról szól. A magyar 56 állócsillag Európa egén. Ez a szabadságharc kivívta az akkori fiatalság, a nemzetek, a bátor gondolkodók csodálatát és együttérzését, ugyanakkor süket csönddel reagáltak az európai döntéshozók. A magyar 56 azért ma is érvényes jelentéssel bíró eseménye Európa huszadik századi történelmének, mert zsinórmértéke a szabadságnak. Azon emberek szabadságának, akik magukat nemcsak egyénként, de nemzetként határozták meg – osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel Pásztor István.

Az emberek elsősorban nyugalmat akarnak, békét és biztonságot, hangsúlyozta a folytatásban a VMSZ elnöke és mint hozzátette: nem a küzdelem, a harc, az ellenállás, a folyamatos csatározás a céljuk, hanem az, hogy kiteljesítsék az életüket, tudjanak egyről a kettőre jutni, lássák felnőni az unokájukat, tudjanak szót váltani a szomszédjukkal, kirándulhassanak vagy horgászhassanak, pepecseljenek a ház körül, sütögessenek a barátaikkal, magyarán és egyszerűen szólva: éljék és élhessék az életüket.

– A magyar emberek is ezt akarják. Nyugalmat, békét és biztonságot a hazájukban. A szabadság, amiért a magyarok 56-ban átrendezték az európai égboltot, nem ugyanaz a szabadság, amiről a nyugati filozófusok és politikusok beszélnek. A meg nem alkuvás szabadsága erősebb az egyéni vágyaknál és a filozófusok elméleteinél, erősebb a nyugat-európai politikai elit kettős mércéjénél, és sokkal kitartóbb minden forradalomnál. A meg nem alkuvás szabadsága 56 legszebb üzenete és tapasztalata. Arra tanít, hogy amiért 56-ban a magyarok a vérüket adták, annak igazságát a 2019-ben élő magyaroknak érteniük kell. A haza függetlensége, a szülőföld felemelkedése, a szomszédságpolitikába vetett hit, a régióban élő nemzetek együttműködése, ha tetszik, akkor a náci és kommunista diktatúrák okozta traumák és tapasztalatok tesznek képessé arra, hogy a szabadságot úgy értelmezzük, hogy az ne birodalmi törekvések szinonimájává váljék, hanem az együttműködést, nyugalmat, békét és biztonságot jelentse. Az is meggyőződésem, hogy a nemzetekkel szemben építkező birodalmi törekvések képesek arra, hogy mesterséges szembenállásokat teremtsenek. 2019-ben a magyar 56 annak a jelképe, hogy a szabadságot sohasem szabad birodalmi ügyek szintjére süllyeszteni. Azt mindig az önrendelkezésükkel bíró népek szintjére kell emelni. Albert Camus a magyar 56 első évfordulóján ezt írta a magyarokról: ,,nyomorúságuk, láncaik és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk, a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk!” Ezt a,,királyi örökséget”, amit Európának az 56-os magyar hősök adtak, mindannyiunknak tisztelnünk, őriznünk és értenünk kell – fogalmazott Pásztor István.

A KÜZDELEM NEM ÉRT VÉGET

Németh Szilárd, Magyarország honvédelmi miniszterhelyettese Márai Sándort idézve kezdte alkalmi beszédét, kiemelvén: 1956. október 23. a világ csodája volt, rámutatván, hogy a sokéves elnyomást és megaláztatást követően azon a napon érkezett fordulóponthoz a magyarság sorsa.

– A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más ember számára. A kommunistának fogalma sincsen a lelkiismeretről. A kommunista eltorzult lélek. Egészséges szellemiségű európai ember nem lehet kommunista. 1956-ra a függetlenség, a nemzeti szuverenitás és az önrendelkezés utáni vágy mindennél erősebbé vált. Az emberek szabadságvágya felülírta a félelmet, és a magyarok egy emberként vonultak az utcára, hogy kifejezzék elégedetlenségüket az elnyomó rezsimmel szemben. Kimondhatjuk, hogy 1956 a szabadságszerető magyar nép lázadása volt az internacionalista baloldal diktatúrája ellen. 1956 arról szólt, hogy a magyar nép maga akart dönteni a saját sorsáról. Bibó István óta tudjuk, hogy a „szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”. Az 56-os forradalmárok bátorsága nemzeti öntudatunk részévé vált. Nekünk, magyaroknak, minden történelmi korban újra és újra meg kellett küzdenünk a szabadságért... Ma is csak együtt tudjuk megvédeni ezeréves értékeinket. Jó érzése látni a délvidéki közösség erejét és azt, hogy itt, Szerbiában, kisebbségben is szabadon megélhetik magyarságukat. Ma a Szerbiában élő magyar közösségre Belgrád és Budapest is összekötő kapocsként tekint – hangsúlyozta Németh Szilárd.

Az ünnepi műsorban fellépett a Rizgetős táncegyüttes, a zenei kíséretet a Juhász zenekar szolgáltatta, közreműködött Molnár Róbert színművész, a koreográfiát pedig Patyerek Csaba készítette.

A rendezvényt egyebek mellett dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, Csallóközi Eszter, a szabadkai főkonzulátus főkonzulja, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, továbbá a VMSZ köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati tisztségviselői, az MNT, valamint a vajdasági magyarság intézményvezetőinek és egyházi méltóságainak a képviselői tisztelték meg jelenlétükkel.