A Szabadkai Magyar Főkonzulátus mindig is fontos szerepet töltött be a vajdasági magyarság életében. Akkor, amikor a külhonban élő magyarok kettős állampolgársága még csak esetleg vágyálom volt, a Főkonzulátus volt az egyik legfontosabb kapocs az anyaországgal. Ezen szerepét azóta is betölti, ám időközben új jelleggel és tartalmakkal gazdagodott. A Főkonzulátus élére a nemrégiben Csallóközi Eszter személyében új vezető került. A főkonzul lapunknak eddigi diplomáciai pályafutásáról, továbbá a Főkonzulátus jelenlegi tevékenységéről és a jövővel kapcsolatos tervekről nyilatkozott.
Melyek diplomáciai pályafutásának eddigi fontosabb állomásai és mit talált vonzónak, kihívásnak ebben a hivatásban?
– Már gimnazista koromban eldöntöttem, hogy diplomáciai tevékenységgel szeretnék foglalkozni. A történelem mindig is a legkedvesebb tantárgyaim egyike volt, ezen belül pedig különösen érdekfeszítőnek találtam a Közel-Kelet és a balkáni térség történelmét. Ennek kapcsán merült fel bennem a késztetés, hogy a diplomácia eszközeivel kerüljek közelebb ezekhez a történésekhez, azaz mélyebb belátást szerezzek ezen térségek folyamataiba. Felsőoktatási tanulmányaim megkezdésének pillanatában Magyarországon a Közgazdaságtudományi Egyetemen már működött nemzetközi kapcsolatok kar, utóbbi kifejezetten diplomata képzéssel foglalkozik, így erre a karra felvételiztem. Szakirányként a Közel-Kelet és a Balkán térségeit választottam. Tanulmányaim befejeztét követően a Külügyminisztériumba kerültem, a stratégiai-tervezési részlegre, ahol az eredeti terveimben nem szereplő szomszédságpolitikai területet osztották rám feladatul. Ennek köszönhetően kerültem kapcsolatba a határon túli magyarsággal. Innentől kezdve folyamatosan meghatározta munkásságomat a Magyarországtól elszakított területeken élő magyarság sorsa. 2014-ben kerültem először külszolgálatra, Belgrádba. Ott diplomataként Szerbia európai integrációja és külpolitikája volt a feladatom fő fókusza. Helyettes konzulként a szerbiai magyarság ügyes-bajos dolgainak az intézéséből és a Szerbián átutazó magyar állampolgárok érdekvédelmi ügyeinek a kezeléséből is kivehettem a részem. Belgrádot követően a Külügyminisztériumban főosztályvezetőként részt vehettem a határon túli gazdaságfejlesztési programok kialakításában. Ez a program először Vajdaságban indult el Pásztor István elnök Úrnak köszönhetően. Vajdaságot követően a programot mind a hat, magyar határ menti területen elindította Magyarország Kormánya. A program mostanra mindenhol sikeresen működik, ám Vajdaság továbbra is példa. Örülök, hogy megadatott számomra, hogy egy ilyen sikeres program lebonyolításában részt vehettem, úgy gondolom, ennek is köszönhetem, hogy most itt lehetek szabadkai főkonzulként.
Mivel személyesen is részt vett a gazdaságfejlesztési program megvalósításában, hogyan vélekedik ennek eddigi eredményeiről? Honnan hová sikerült eljutni és várhatóan hová lehet a távolabbi jövőben?
– Abban, hogy ez a program 2015 végén elindulhasson, a legfontosabb szerepe Pásztor István elnök Úrnak volt. Pásztor István, a vajdasági magyarság igényeit felmérve, felvázolta, hogy mire lenne szüksége a vajdasági magyarságnak ahhoz, hogy megmaradhasson és boldogulhasson a szülőföldjén. A magyar kormány támogatta ezeket a terveket. Miniszterelnök Úr a program magyarországi lebonyolítását a Külgazdasági és Külügyminisztériumra bízta, ahol Magyar Levente miniszterhelyettes volt a program fő felelőse. Hálás vagyok azért, hogy ha csak technikai szinten is, de részt vehettem a programban. Értékelésem szerint a program nagyban hozzájárult a vajdasági magyarság szülőföldjén való boldogulásához, megélhetéséhez, jövőjének elképzeléséhez. Ha figyelembe vesszük mindazt, amit a magyar kormány 2010 óta tett a határon túli magyarságért, azt látjuk, hogy a nemzetpolitikának olyan eszköztárát vonultatta fel, amelyre korábban soha nem volt példa. A folyamatban az első lépés az egyszerűsített honosítási eljárás volt, ennek mentén a határon túli magyarságot nemcsak lelkileg, hanem közjogilag is az anyaországhoz tudta kapcsolni a magyar kormány. A következő lépés a számos határon túlra nyúló, elsősorban kulturális program, vagy kisebb mértékű, vállalkozásfejlesztési támogatási-program foganatosítása volt. Ezt követték azok a programok, amelyek külhoni magyar állampolgárok a szülőföldjükön való boldogulását voltak hivatottak elősegíteni. Ennek tekintetében nyújtotta a legjelentősebb támogatást a gazdaságfejlesztési program, így lett teljes a határon túli magyarság támogatása.
Más módon, más fórumokon volt-e lehetősége megismerkedni a vajdasági magyar közösséggel és ha igen, miként vélekedik erőnlétéről?
– A vajdasági magyar közösség a határon túli közösségek egyik legerősebb és legösszetartóbb közössége, ám talán azt is tegyük ehhez hozzá, hogy mivel itt töltöttem el a legtöbb időt, valós összehasonlítási alapom nincsen. Értékelésem szerint olyan közösségről van szó, amelyik tevékenyen lép fel saját érdekeinek érdekében, van jövőképe és hiszem, hogy ennek a jövőképnek a megerősítéséhez a magyar kormánynak is sikerült hozzájárulnia.
Milyen benyomásokat szerzett magáról Szerbiáról?
– Mivel első kiküldetésemet megelőzően nem ismertem ezt a térséget, nem tudtam, hogy mire számítsak. Azt tapasztaltam, hogy ez egy nagyon élhető, kultúrában és történelemben gazdag, gasztronómiában pedig fantasztikus vidék. Az emberek rendkívül kedvesek és nyitottak, úgy Belgrádban, mint a Vajdaságban.
Mely tevékenységek határozzák meg jelenleg a Főkonzulátus mindennapjait?
– Jogszabályok által meghatározott feladatokat végzünk. A Főkonzulátus széles spektrumú tevékenységet végez, melynek csak egy részét – de igen fontos részét képezik – az itt élő magyar állampolgárokat érintő ügyek.
A hangsúly áttevődött a már honosodott és itt élő magyar állampolgárok mindennapi ügyeinek vitelére. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy honosítási kérelmeket már nem fogadunk be, tehát továbbra is fontos feladat a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmek átvétele. Az itt élő állampolgárok a Főkonzulátuson igényelni tudnak e-személyi igazolványt, útlevelet, elvégezhetik anyakönyvi ügyeiket (gyermekszületés, házasság, válás, haláleset anyakönyvezése), babakötvényt, anyasági támogatást igényelhetnek, ügyfélkaput nyithatnak.
Mennyire ismerik a polgárok a Főkonzulátus kínálta lehetőségeket és mennyire élnek ezekkel, illetve milyen tervek fogalmazódtak meg a jövőbeni tevékenységhez kapcsolódóan?
– A lehetőségeket ismerik és élnek is velük. Jelenleg éppen annak a lehetőségét vizsgáljuk felül, hogy miként és milyen fórumokon tudnánk még több polgárhoz eljutni, akár az említett alapvető ügytípusokkal, vagy akár az anyakönyvezési, a Babakötvény, vagy az anyasági támogatási ügytípusokkal. A XXI. század kínálta lehetőségekkel élve honlapokon, a Facebook közösségi oldalunkon és hasonló fórumokon tervezzük népszerűsíteni az említett szolgáltatásokat. Emellett annak a lehetőségét is megfontoljuk, hogy a kihelyezett konzuli napok keretében a szórványterületeken megnöveljük a felkínált ügytípusok számát. Megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a kihelyezett konzuli napok során lenne-e esetleg lehetőség útlevél, vagy személyi igazolvány kiállítására vonatkozó igénylést átvenni. Természetesen amennyiben azt a jogszabályi keretek megengedik, az ügyintézés hatékonysága növelésénekcéljával megfogalmazott javaslatokat is szívesen felülvizsgáljuk és foganatosítjuk. Nemrégiben például egy pelenkázót alakítottunk ki a váróteremben, tekintettel arra, hogy a Babakötvény és a születési anyakönyvezés okán sok kisgyermekes család érkezik hozzánk. Játszósarkunk már hosszabb ideje van, de azt is folyamatosan igyekszünk gazdagabbá tenni.
A helyi kulturális életben minél kifejezettebben szeretnénk megjelenni. A karácsonyi ünnepek előtt a hagyományokkal összhangban ismét adománygyűjtést szervezünk, idén a három Lurkóházat támogatjuk, hiszen értesüléseim szerint ezek jelenleg több mint hatvan gyermeket segítenek. A gyermekeknek szánt készpénz adományokat a két konzuli várótermünkben elhelyezett dobozokba lehet elhelyezni, melyet ezúton is köszönök minden kedves adományozó ügyfelünknek!
