Az év első nyolc hónapjában az ipari termelés 4,5 százalékkal növekedett Vajdaságban, a feldolgozóiparban 4,8 százalékos az emelkedés, ami azoknak az intézkedéseknek köszönhető, amelyeket állami és tartományi szinten tettek meg az illetékesek, de minden bizonnyal a helyi vállalkozások erejét, találékonyságát is tükrözi, mutatott rá kedden a Vajdasági Gazdasági Kamarában online platformon megtartott III. Regionális Üzleti Fórumon Pásztor István, a tartományi parlament elnöke. A konferencia megvalósulását a vajdasági képviselőház mellett a Vajdasági Fejlesztési Ügynökség, az Európai Régiók Közgyűlése (AER) és a kamara is támogatta.
Pásztor közölte, a résztvevő gazdasági szubjektumok és államok száma sokat elmond arról, milyen fontos kezdeményezésről van szó. A mai körülmények között, mutatott rá, további erőfeszítéseket kellett tenni a regionális konferencia létrejöttének érdekében.
Fotó: Ótos András
– Az egészségügyi kihívások leküzdése és a társadalmi életnek és a gazdaság stabilitásának a megőrzése a legfontosabb feladatoknak számítanak a következő időszakban. A gazdasági mutatók Szerbiában szerencsére jobban alakulnak mint a régióban, itthon mindössze 1,8 százalékos bruttó hazai termékcsökkenéssel kell számolni az idén. Tény, hogy csökkenés ez is, de messze elmarad az európai tapasztalatoktól – értékelte a képviselőház elnöke.
Mint közölte, bebizonyosodott, hogy a politikai tényezők együttműködése kiemelt fontosságú ilyen helyzetekben: nem volt az ország arra kényszerítve, hogy olyasmire pazarolja az erejét, ami csak csökkentené az eredményeket, nem voltak felesleges viták, csak intézkedések. Emlékeztetett, hogy az állam két gazdasági támogatási csomagot is kialakított a járványhelyzet idején, ezeknek köszönhetően az ország pénzügyi helyzetét mintegy 6 milliárd euróval sikerült javítani, a cégek több mint egymillió alkalmazottja kapott támogatást. Pásztor rámutatott, mindezt teljesen önerőből sikerült megvalósítani.
– Ha mást nem is, jelentős morális támogatást vártunk az Európai Uniótól a legnehezebb időszakban, mely teljesen elmaradt. Mondhatom, nem volt igazságos az Európai Uniótól az, amit láttunk, mert ha másként nem is, egy-két fejezet megnyitásával igazán érzékeltethette volna az Unió ezt a morális támogatást. Mindenképp arra számítunk, hogy a következő hónapokban ez a hozzáállás megváltozik – jelentette ki Pásztor, majd hozzátette: – Tudjuk, hogy nehéz időszak előtt állunk, mert saját magunkra és legközelebbi barátainkra vagyunk utalva, azokra, akikkel kooperációt valósíthatunk meg. A regionális konferencia is annak irányába jelenthet nagy lépést, hogy minél több sikeres együttműködés valósuljon meg.
NEM HITEL, DONÁCIÓ
Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos videoüzenetben szólt a konferencia résztvevőihez. Emlékeztetett arra, hogy az EU egy gazdaságfejlesztési csomagot határozott meg a Nyugat-Balkán számára, kilencmilliárd euró donációt és húszmilliárd eurós beruházást olyan kulcsfontosságú területeken, mint a közlekedés, az energetika, a környezetvédelem, a digitális fejlődés, a magánszektor előbbre vitele, vagy az ifjúságot érintő projektumok. A bruttó hazai terméknek a harmadát jelentik majd a támogatások, ezek a szerényebb számítások szerint is minimum 3,6 százalékkal fejlesztik majd a GDP-t az országokban. A biztos elmondása szerint sok pénzt fordítanak infrastrukturális projektekre is, s a legfontosabb az, hogy nem hitelnek, hanem segítségnek számít a kilencmilliárdos csomag. Várhelyi aláhúzta, kiemelkedő fontosságú a közös regionális piac létrehozása a Nyugat-Balkánon.
HÉT HELYETT BŐ EGY SZÁZALÉK
Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője szerint a COVID–19 nem fogja meggátolni az EU jelenlétét a Nyugat-Balkánon. Mint mondta, új csatlakozási módszertant fogadott el az Európai Bizottság és gazdasági fejlesztő intézkedéseket is kilátásba helyeztek. Az európai szolidaritás sem szűnik, tette hozzá, a gazdasági segítség mellett egészségügyi támogatásra is számíthat a régió. Véleménye szerint a szorosabb összeköttetések megteremtése is létfontosságú, a közlekedési lehetőségek és a széles sávú internetkapcsolat bővítésével is erre kell törekedni. Az Európai Bizottság őszi jóslata szerint Szerbiában 1,3 százalékkal csökken az idén a GDP a járványhelyzet következtében, ami nemcsak a régióban, hanem egész Európában az egyik legjobb eredménynek számít. Az EU-ban ugyanis hét százalék körül alakul majd a visszaesés.
DINAMIKUS IDŐKET ÉLÜNK
Boško Vučurević, a kamara elnöke elmondta, az üzleti fórumon a konferenciát követően több mint kétszáz négyszemközti B2B megbeszélést tartanak az üzletemberek. A mezőgazdaság, az építőipar, az IT és a kreatív iparágak kerültek hangsúlyos szerepbe az idén. Dinamikus időket élünk, mondta, s reményét fejezte ki, hogy jövőre a meghívottak már élőben találkozhatnak. Magnus Berntsson, az AER elnöke is bátorítónak nevezte a kétszáz B2B-regisztrációt és 25 állam részvételét.Vajdaság már a múltban is számos jó példáját mutatta a regionális kezdeményezések elindításának, újabb lépésnek lehetünk most szemtanúi ilyen irányba, közölte. Hatalmas szükség van a politika és a gazdasági szektor együttműködésére, hangsúlyozta, de szolidaritásra is szükségünk van ebben a zavaros időszakban.
