Az államvezetés elképzeléseinek és világos politikájának köszönhetően az elmúlt időszakban az országnak sikerült olyan lépéseket tenni, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Egy ezek közül éppen a Szerbia és Magyarország közötti viszony történelmi magasságokba emelése, emelte ki a köztársasági képviselőházban Miloš Vučević kormányfő (a felvételen), a kormány programjának ismertetésekor. Beszédében a legnagyobb hangsúlyt éppen a szerb–magyar kapcsolatokra helyezte. Mint mondta, Magyarország nemcsak partnerország, hanem szövetséges is. A szerbek és magyarok soha ilyen közel nem álltak egymáshoz; testvérként tekintenek egymásra.
A miniszterek ünnepi eskütétele (Ótos András felvétele)
Miloš Vučević hangsúlyozta, e viszony javulását mindenekelőtt a vajdaságiak, a tartomány északi területein élők érzik. Mindez nem lett volna lehetséges, ha nem tett volna Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnöke, a tartományi parlament többéves elnöke. Vučević szerint Pásztor István fogalmazta meg a legjobban a szerbiai magyar közösség helyzetét, amikor azt mondta: „Mi, vajdasági magyarok nem Szerbia barátai, hanem Szerbia polgárai vagyunk. A szerb–magyar szövetség a következő években csak fejlődni fog, mi pedig ragyogó példája leszünk mindenkinek a háború sújtotta Európában, hogyan lehet félretenni a történelmi különbségeket, és együtt lépni a jövőbe.” A kormányfő arra a történelmi megbékélésre utalt, amelyre 2014-ben került sor és ami után Szerbia és Magyarország, a vajdasági magyar közösség mentén és érdekében felfelé ívelő kapcsolatot épített ki. Szerbia 8 állammal kötött stratégiai megállapodást, Magyarország esetében azonban a múlt évben megalakult a Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács, amely folyamatos munkát végez, a közös projektumok megvalósítása érdekében.
UTAK, VASUTAK, KIKÖTŐK
Szerbia az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektet a közúti infrastruktúra fejlesztésére, az új kormány tervei szerint éppen az ország kiegyensúlyozottabb fejlesztésének köszönhetően közúti fejlesztések várhatók, többek között Újvidéken, Béregen, Szerbcsernyén, Nagybecskereken és Nagykikindán is. Ebben a mandátumban érnek véget a Fruška gorai korridor munkálatai is. A Dunán két híd épül. Az egyik éppen Újvidéken, a másik pedig az említett korridor részeként Pétervárad és Kabol (Kovilj) között. Vučević kiemelte, még két híd tervdokumentációja készül: Újvidéken egy gyalogos híd is épül, és Palánkán is tervbe vettek egy hidat.
A vasúti fejlesztésekről szólva azt mondta, hogy 2012-től 100 kilométer új vasút épült, 850 kilométert újítottak fel és további 200 kilométer építése folyik, azzal, hogy Újvidék és Szabadka között az év végén átadják a Belgrád–Budapest gyorsvasút utolsó szerbiai szakaszát. Ez szintén a jó országközi kapcsolatoknak köszönhetően valósult meg (mint ahogy a Szabadka–Szeged vonal is), és az ország déli térségeinek fejlesztésével fontos tényezővé teheti Szerbiát az európai vasúti hálózat vérkeringésében.
A kormányfő szerint az előttük álló négy évben 2000 kilométer összhosszúságban a regionális vasúthálózat felújítása is realizálódik, és ezek között van a Kragujevac–Szabadka, a Verbász–Szabadka, a Pancsova–Szabadka, a Belgrád–Szarajevó vasútvonalon levő Ruma–Loznica közötti szakasz is.
Előtérbe került a vízi közlekedés fejlesztése is, így Gombosnál bővíteni tervezik a kikötő kapacitásait, ahogy a szávaszentdemeteri kikötőjét is. Noha a kormányfő ezúttal nem említette, de a Szerbia és Magyarország közötti megállapodás szerint a Tisza hajózhatósága is kiemelt helyen szerepel.
AZ ENERGIABIZTONSÁG KÖZÖS ÉRDEK
A közlekedés mellett az energiabiztonság megteremtése is közös érdek. Szerbia 750 millió köbméterre szeretné bővíteni az udvarnoki gáztározó kapacitásait. A szerb–magyar kapcsolatoknak köszönhetően a földgázellátás stabilizálódott, készül a Szerbia és Magyarország közötti kőolajvezeték műszaki tervdokumentációja. Ezzel a vezetékkel az ország a kőolajellátás diverzifikációját érhetné el, hiszen ma Szerbia kizárólag a JANAF Adria-kőolajvezetéktől függ.
A villanyáram előállításában, stabilizálásában és a megbízható ellátás terén különböző beruházások történnek a meglévő kapacitásokon, valamint a megújuló energiaforrások bekapcsolásán, illetve jelentős beruházásokat terveznek az átviteli és elosztóhálózat fejlesztése, korszerűsítése terén is. Az átviteli rendszer jelenlegi és tervezett 500 millió eurós beruházása lehetővé teszi a zöldenergia integrálását a rendszerbe, a piaci integrációt és jobb összeköttetést a szomszédokkal – Romániával, Montenegróval, Bosznia-Hercegovinával, Magyarországgal és Bulgáriával, emelte ki Vučević.
PROGRESSZÍV FEJLŐDÉS
A kormányfő kiemelte, hogy ahogy Újvidéknek sikerült a kultúra terén jelentős előrelépést elérnie, országos szinten is szeretnének hasonló ugrásszerű fejlődést elérni. Jelentős összegeket ruháztak be Szabadkán, Belgrádban, Jagodinán és Nišben. Eredményeképpen áprilisban befejeződtek a Szabadkai Népszínház építőmunkálatai, ami az egyik legnagyobb országos kulturális infrastrukturális beruházásnak számított a belgrádi Nemzeti Színház felújítása mellett. A politikusok ezt a sikert is a szerb–magyar kapcsolatok margójára írják, az országok közötti kapcsolatok erősödésével ugyanis erősödtek a belpolitikai viszonyok is, a koalíciós együttműködés is a VMSZ és a Szerb Haladó Párt között.
Vučević kitért a lesújtó demográfiai adatokra is, amivel nem csak Szerbia és a szomszédos országok, hanem egész Európa is küzd. A természetes szaporulat megtartását éppen a család szerepében látja az ország is. A kormányfő kiemelte, egy olyan nemzeti családstratégia megfogalmazását tűzték ki célul, amely olyan stratégiai irányvonalakat fogalmaz majd meg, amelyek a család megerősödését hivatottak eredményezni. Ezen esetben is Magyarország, valamint Olaszország családpolitikájának példáját emelte ki.
Nyitókép: Ótos András felvétele
