A következő éveket is a Szerbia és Magyarország közötti kiváló kapcsolatok továbbfejlesztése, fontos projektumok megvalósulása határozza majd meg, mindenképpen ezt a következtetést lehet levonni a Miloš Vučević kormányfő által elmondott expozé alapján, de dr. Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének és frakcióvezetőjének parlamenti beszéde alapján is.
Ahogyan azt Pásztor az ülésen megfogalmazta, maga az expozé bátornak nevezhető, hiszen egyetlen fontos kérdést, az azokra adható potenciális válaszokat sem kerülte el, s minden szomszédos országról szó volt benne, elsőként, nem meglepő, de megtisztelő módon, éppen Magyarországról. Szerbiának jelenleg nyolc stratégiai együttműködési szerződése van különböző államokkal, Magyarország azonban azok közé az országok közé tartozik, amellyel nemcsak stratégiai partnerségi szerződést írt alá Belgrád, hanem egy államközi tanácsot is létrehoztak, mely rendszeresen ülésezik és tárgyal az aktuális kérdésekről, projektumokról, s melynek tagjait a két állam legmagasabb rangú tisztségviselői alkotják. Ennek az együttműködésnek a kialakításában az egyik kulcsszereplő Pásztor István, a VMSZ néhai elnöke volt, s Pásztor Bálint külön megköszönte Vučevićnek azt, hogy az ő nevét is megemlítette kormányprogramja ismertetésekor. Dicsérettel szólt a kormány demográfiai kérdéseket illető terveiről, melyek magyar tapasztalatokra is hagyatkoznak, mint mondta, örömmel tölti el, hogy az együttműködés ilyen, már létező megoldások átültetésében is megmutatkozik, hiszen nem kell újat kitalálni ott, ahol már létezik működőképes megoldás.
Ótos András felvétele
Pásztor Bálint rámutatott olyan, a vajdasági és újvidéki magyarság számára fontos projektumoknak a megvalósulására is, amelyek még Vučević polgármesteri megbízatása alatt zajlottak le, s melyek ékes bizonyítékai az együttműködési készségnek, s az eredményeknek. A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ felújítását emelte ki, melyre egymillió eurót költöttek, s melyet évtizedek után felvettek Újvidék városi kulturális intézményeinek sorába. Felújították a Szent Erzsébet-templomot is, a világítással, toronyórával együtt. Vučević mandátuma alatt stabil finanszírozást kapott az Újvidéki Színház, mely, mutatott rá Pásztor, az egyetlen olyan művelődési intézmény a városban, amelynek az elnevezésében megtalálható a város neve – e tényből kiindulva még tovább lehetne gondolni a következő lépéseket. Az Európa Kollégiumon zajlott munkálatok is az akkori polgármester, mai kormányfő városvezetése alatt fejeződtek be. Kiemelte, Vučevićet azért is tisztelik a magyarok, mert kimondta, egyetlen áldozat is megérdemli, hogy emlékhelyet kapjon, s ez igazi patriotizmusnak számít, fogalmazott. Emlékeztetett, hogy Vučević idejében írtak ki utcaneveket magyarul először az utóbbi évtizedekben.
Pásztor Bálint hangsúlyozta, noha ezúttal sem lesz minisztere a kormányban pártjának, ez nem jelent kisebb támogatást vagy szerepvállalást, s kitért arra, hogy az előző heti megbeszélésén 25 másodperc alatt megegyezett mindenben a kormányalakítóval. Nyolc államtitkárt ad a VMSZ, akik képviselik a magyarság ügyét, de minden más, hatáskörükbe tartozó ügyet is, nyomatékosította a pártelnök. Így volt ez az utóbbi évtizedben mindig, fűzte hozzá. Köszönetet mondott az előző kormány tagjainak is azért, amiért komolyan vették a VMSZ figyelmeztetéseit a migránskérdés kapcsán, sokat megtettek az emberek biztonságának szavatolása érdekében.
Hangsúlyos szerepet kapnak a továbbiakban is az infrastrukturális projektumok, Pásztor kitért arra, hogy a Szabadka–Szeged vasútvonalon 20 ezren utaztak csak az első három hónapban. Hamarosan elkészül az Újvidék–Szabadka gyorsvasút, a Belgrád–Budapest vonal részeként. Fontos lenne, tért ki út-infrastrukturális projektumokra, a Topolya–Óbecse út újjáépítése, a Csantavér–Orom út kiépítése, az Ada–Utrine útvonal szélesítése. Az Y-ág teljes profilú autóúttá válása is kiemelt fontosságú, mutatott rá Pásztor, ahogyan a Tiszta Szerbia program keretében megvalósuló csatornahálózatok kiépítése is, Szabadka mellett Palicson, Csantavéren, Bajmokon is.
Rendezni kellene a mezőgazdasági termelők esetében fennálló, 1986 óta rendezetlennek számító kérdést, a nyugdíjbiztosítási illeték kérdését is Pásztor szerint, az illetéknek a bevételhez kellene igazodnia, nem mindegy ugyanis, hogy valaki két hektáron vagy kétszázon dolgozik-e. Reményét fejezte ki: előrelépés lesz végre ezen a téren.
Nyitókép: dr. Pásztor Bálint (Fotó: Beta)
