Gyorsítani az integrációt

Vajdaságnak Szerbia európai integrációs útján betöltött szerepéről, a bővítési politika szlovén népszerűsítéséről tárgyalt csütörtökön Pásztor István, a tartományi parlament elnöke a szlovén képviselőházi delegáció tagjaival Újvidéken. A megbeszélésen részt vett Damjan Bergant, Szlovénia belgrádi nagykövete is. Elhangzott, hogy a 25 nemzeti közösség közötti vajdasági békés együttélés példaértékűnek számít az európai országok számára is. Pásztor erről szólva elmondta, az itt élők immár évtizedek óta tartják hazájuknak ezt a térséget, s megkérdőjelezhetetlen értékké vált az idők során az említett békés együttélés. A közösségek közötti jó viszonyok meglehetősen fontosak, mert korábban megtapasztalhattuk, hogy azok rendezetlensége csak ellenségeskedést és összetűzéseket szül, ezért tartja olyan fontosnak Vajdaság a különböző etnikumok közötti kapcsolatok minőségének megőrzését, fejlesztését.

Ha valaki európai térségnek éli meg ezt a területet, akkor azok mi vagyunk, mutatott rá Pásztor István, majd hozzátette, ez nem politikai álláspont, hanem elsősorban meggyőződés, értékrendszerbeli állásfoglalás. Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy a bővítés tempója lassú, s hogy még évekig nem válunk majd uniós tagállammá, ezért azonban nem minket terhel a felelősség, hanem magát az EU-t, állapította meg a házelnök. Szerbia, időközben, mindent megtesz azért, hogy javítsa az életkörülményeket, erősítse a gazdaságát, emelje az életszínvonalat, értékelte, s hozzáfűzte, ezt sem azért teszi, mert Európa követeli, hanem mert saját érdeke és polgárainak érdeke is ezt kívánja.

A szlovén–szerb barátság parlamenti csoportjának vezetője közölte, meggyőződése, hogy Szerbiának és a régió egészének minél gyorsabban lehetővé kell tenni az integrációt. Lena Grgurevič egyetértett abban, hogy a bővítési folyamat túl lassú. A két országot, állapította meg, a közös történelmi múlt, az intézményes együttműködés is összekapcsolja, ezért Ljubljana mindent elkövet a gyorsításért.