A mindennapokban a legkülönfélébb indokkal csengetnek be hozzánk idegenek, és sajnos sokszor előfordul, hogy cseppet sem tisztes szándékkal szeretnének a kapun belülre kerülni. Aki pedig gyanútlan, azt néhány ügyes mondattal könnyen átverik a csalók. Néhány hete Ilona édesanyját két cseles fiatalember csapta be.
– Augusztus közepe táján történt az eset, egyik szombaton, a kora délutáni órákban. A férjem éppen elvitte a kisfiamat az édesanyámtól, ő pedig elfelejtette bezárni utánuk a kaput. Még a teraszajtó is nyitva volt, és alig telt el tizenöt perc, amikor két 25 és 30 év közötti fiatalember bement hozzá a lakásba. Egyikük magyarul is tudott, a másik csak szerbül. Jó napot kívánok, bennünket az ön lánya küldött – mondták neki, az édesanyám pedig naivan visszakérdezett, hogy a Marika?, amire persze azok ketten rögtön mondták, hogy igen, a Marika. Tudni kell, hogy van még egy nővérem is, rá gondolt az anyukám. A két fiatalember azt állította, hogy a kisnyugdíjasoknak osztanak 50 eurót, és azért jöttek, hogy ezt elhozzák neki, majd azt mondták, hogy csak százeurósuk van, és megkérdezték, van-e édesanyámnak 50 euró visszajárója – meséli Ilona a történetet.
Az idős asszony rögtön mondta, hogy nincs eurója, de dinárban vissza tud adni, mire a két csaló rögtön rávágta, hogy az is jó lesz. Az idős asszony előhozta a pénztárcáját, abból kivette a pénzt, persze a százeuróst nem látta. Az egyik fiatalember még azt is felajánlotta, hogy visszaviszi a pénztárcát a helyére. Ilona szerint az édesanyja ekkorra valószínűleg rájöhetett, hogy átverték, és talán nem mert ellenkezni attól való félelmében, nehogy rátámadjanak. Átadta a fiatalembernek a pénztárcáját, aki megtalálta a spórolt pénzét is, amit a kis nyugdíjából hónapok óta rakosgatott félre, hogy télen ne legyen gondja a fűtésre.
– Hagytak neki ajándékba valamilyen függönyöket is, sőt még mondták, hogy főzzön nekik egy jó kávét, mindjárt visszajönnek. Persze, azóta sem láttuk őket. Az esetet jelentettük a rendőrségen is, rögtön ki is jöttek a rendőrök a helyszínre. Az édesanyám nem igazán tudott a csalókról olyan személyleírást adni, amely segítségére lehetett volna a rendőröknek, hiszen nem is gondolt arra, hogy alaposan megnézze őket, a rendőrök pedig azt mondták, hogy így nem sokat tehetnek. Azóta sincs semmi hírünk az esettel kapcsolatban. Nagyon drága lecke volt ez édesanyámnak, de ő már idős asszony meg naiv is, hiszen az ő idejében ilyesmi nem volt. A mai napig nem tudja túltenni magát a történteken, azóta megromlott az idegállapota, fél is, habár szerencse, hogy ennyivel megúszta, és legalább nem bántalmazták, ahogy sok idős embert – tette hozzá Ilona.
Írják meg Önök is, vagy mondják el igaz történetüket lapunk szabadkai rovatának, ha valamilyen bűncselekmény áldozatai voltak. Mi történt, hogyan reagált a rendőrség, sikerült-e elcsípni az elkövetőt vagy elkövetőket, visszakapták-e az eltulajdonított értéktárgyakat, és elégedettek voltak-e a bírósági epilógussal. Természetesen nemcsak a negatív történetek érdekesek, hanem azok is, amelyek jól végződtek.
A történeteket e-mailben a maszo@magyarszo.com címre várjuk, postai úton pedig a szabadkai szerkesztőség címére: Szabadka, Corvin Mátyás u. 9, illetve jelentkezhetnek a 024/555-530-as telefonszámon.
