2024. május 13., hétfő
GENGSZTERKORZÓ

Nézzük meg, kinek adunk kölcsön!

Olvasóink bűnügyi történetei

Sok időbe telik, amíg egy emberben kialakul a másik iránti bizalom, ha azonban ez megvan, szinte feltétel nélkül hisz a másik szavában, s akkor sem kételkedik, ha az egy harmadik személyért is kezességet vállal. Csakhogy könnyen előfordulhat, hogy ezzel a bizalommal visszaélnek, és az embert csúnyán átverik. A szabadkai Haskó Péter is ebbe a csapdába esett.

A szabadkai, immár nyugdíjas férfi évekig gyűjtögetett, spórolt, hogy nyugdíjas napjaira legyen egy kis tartaléka. Mint mesélte, valamikor a Zorkában dolgozott, ott ismerte meg Katarinát, az asszony az évek folyamán többször is kölcsönkért tőle kisebb-nagyobb összegeket, és becsületesen mindig vissza is fizette adósságát. Katarina ismertette össze Nikolić Jelisavetával, aki elmondása szerint egy jó barátnője volt, és akinek pénzre volt szüksége.
– Jelisavetával 2005-ben ismerkedtem meg Katarinán keresztül, akit ismertem, és akiben megbíztam. Amikor eljöttek hozzám, egy nagyon jó megjelenésű hölgy szállt ki egy igen drága autóból, mégpedig egy Chryslerből, ami úgyszintén bizalomkeltő volt. Katarina mesélte, hogy Jelisaveta becsületes, úri asszony, akinek villája, lovardája van, de megszorult, és 5000 euró kölcsönre van szüksége, de garantál érte, hogy visszakapom a pénzt. Úgy beszéltük meg, hogy a kölcsön egy évre szól, vagyis egy év múlva kifizeti az 5000 eurót, amiről készült egy szerződés is. Ebbe a szerződésbe belefoglaltuk, hogy a gépkocsija lesz a garancia arra az esetre, ha mégsem tudná megadni a pénzt, illetve hogy az én tudtom és beleegyezésem nélkül nem adhatja el az autót. Időközben újra megkeresett, hogy még egy kisebb összegre lenne szüksége, én meg megint bedőltem, adtam neki pénzt, és az adóssága végül 8200 euróra növekedett. Amikor letelt az egy év, többszöri felszólítás után sem adta meg a pénzt, és amikor megtudtam, hogy az autót is eladta, a bírósághoz fordultam, és bepereltem. Végül a végrehajtó ment el hozzá, és akkor derült ki, hogy Jelisavetának nincs semmilyen vagyona, amit le lehetett volna foglalni – meséli Péter, aki szándékos csalásra gyanakszik, Jelisaveta ugyanis a megkötött szerződést nem hitelesítette, így az autóját úgy adhatta el, hogy senki sem kérte hozzá Péter beleegyezését is. Mire pedig tudomást szerzett arról, hogy az asszonynak már nincs meg az autója, nem tehetett semmit.

Haskó Péter hiába fordult Katarinához segítségért, hiszen ő volt az, aki Nikolić Jelisavetát beajánlotta, az asszony nem volt hajlandó szóba állni vele az eset után. Péter ellene is feljelentést tett, de a bíróság nem volt hajlandó vádat emelni Katarina ellen, a férfinak pedig nincs semmilyen bizonyítéka rá, hogy a csalást esetleg ketten tervelték ki, habár ő úgy érzi, mindketten becsapták, hiszen mint mondta, Katarinának tudnia kellett, hogy Nikolić Jelisaveta csaló.
Tekintve, hogy a végrehajtó nem tudott mit lefoglalni, a bíróság úgy ítélkezett, hogy az adósságot Jelisavetának a nyugdíjából kell törlesztenie, amiből minden kifizetéskor 4000 dinárt Péternek utaltak át az elmúlt egy évben. Péter a nyugdíjalapnál is járt, ahol megtudta, az asszony másoknak is tartozik, és azokat az adósságokat is ilyen módon fizettetik meg vele.

– A legutolsó befizetés összege lefeleződött, ezért úgy vélem, az lehet a háttérben, hogy újabb becsapott hitelező bukkant fel a történetben, ezért még kevesebbet tudnak a többieknek fizetni. Egész életemben dolgoztam, építettem, valamennyit félretettem öreg napjaimra. Mire eljött ez az időszak, addigra lenullázták minden tartalékomat. De én legalább ilyen módon valamennyi pénzt visszakapok, viszont azért tartottam fontosnak, hogy most a nyilvánossághoz forduljak a történetemmel, hogy megakadályozzam, hogy esetleg másokat is ilyen módon becsapjanak, hiszen nagyon meggyőzőek tudnak lenni – tette még hozzá Haskó Péter.

Írják meg Önök is, vagy mondják el igaz történetüket lapunk szabadkai rovatának, ha valamilyen bűncselekmény áldozatai voltak. Mi történt, hogyan reagált a rendőrség, sikerült-e elcsípni az elkövetőt vagy elkövetőket, visszakapták-e az eltulajdonított értéktárgyakat, és elégedettek voltak-e a bírósági epilógussal. Természetesen nemcsak a negatív történetek érdekesek, hanem azok is, amelyek jól végződtek.
A történeteket e-mailben a maszo@magyarszo.com címre várjuk, postai úton pedig a szabadkai szerkesztőség címére: Szabadka, Corvin Mátyás u. 9., illetve jelentkezhetnek a 024/555-530-as telefonszámon is.