– Nem vagyok csaló, mint ahogy Haskó Péter állítja, és nem igaz, hogy én nem akartam visszafizetni neki azt a pénzt, amit kölcsön kértem tőle! – nyilatkozta lapunknak Nikolić Jelisaveta a múlt kedden, a Gengszterkorzó című rovatunkban megjelent történetre reagálva.
Nikolić Jelisaveta elmondta, igaz, kölcsönkért Haskó Pétertől, akit korábban nem ismert. Jelisaveta barátnője, aki már korábban több alkalommal is kért kölcsön a férfitől, mutatta be Haskó Péternek, és ajánlotta, hogy forduljon hozzá, amikor pénzre volt szüksége.
– Nem értem, miért mesélte el és miért tette az újságba a történetet, mikor folyamatosan törlesztettem a kölcsönt. A felvett kölcsönből egy nagyobb összeget vissza is fizettem már akkor, csak időközben a fiam tüdőrákban megbetegedett, majd sajnos hat hónap után elhunyt. Három gyermeket hagyott maga után. Időközben én lemaradtam a felvett kölcsön visszafizetésével. De nem tudta Haskó Péter megvárni, amíg anyagilag helyrebillenek, sajnos azt kell mondanom, a mai napig nem tudtam túltenni magam a fiam elvesztésén. Csak 45 éves volt. Sajnálom, hogy ezt ő nem tudta megérteni. Feljelentett a bíróságon – magyarázta Nikolić Jelisaveta. Hozzátette: – Nem magyarázkodni akarok, csak tisztázni a helyzetet. Nem vagyok sem csaló, sem lopó! Az adósságot már visszafizettem – hangsúlyozta felháborodottan, miközben bemutatott olyan elismervényeket is, amelyeket ügyvéd is hitelesített a pecsétjével. Az elismervények szerint Nikolić Jelisaveta 2008 júniusától augusztusáig 2800 eurót fizetett vissza Haskó Péternek.
– Becsületbeli sértésért ez a cikk után feljelentettem Haskó Pétert, hiszen szükségtelenül meghurcolta a nevemet. Az adósságot már visszafizettem. Még maradt egy kevés, jelenleg négyezer dinárt vonnak le a nyugdíjamból, hogy teljes egészében kitisztázzam az adósságot. De ez már nem is a kölcsön, hanem a felgyülemlett kamat – emelte ki Jelisaveta, miközben felmutatta azokat az utolsó három hónapról szóló banki bizonylatokat, amelyek az átutalást igazolták. A bizonylat szerint Jelisaveta nyugdíjából meghatározott összeget utaltatott át egy megadott bankszámlára.
– Inkább azt kell megnézni, hogy kitől kérünk kölcsön! Sajnos a szükség törvényt bont! De már megbántam, hogy kölcsön kértem tőle – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: – Hiába állította Haskó úr, hogy szerződést írtunk alá és egy év alatt vissza kellett volna adnom a kölcsönt, ez nem igaz. Csak egy elismervényt írtunk alá, azt, hogy mikor adom vissza, nem kötöttük időhöz – mondta.
Miután mindkét fél elmondta saját szemszögéből a történetet, a Magyar Szó saját hasábjain a vitát lezártnak tekinti.
Írják meg Önök is, vagy mondják el igaz történetüket lapunk szabadkai rovatának, ha valamilyen bűncselekmény áldozatai voltak. Mi történt, hogyan reagált a rendőrség, sikerült-e elcsípni az elkövetőt vagy elkövetőket, visszakapták-e az eltulajdonított értéktárgyakat, és elégedettek voltak-e a bírósági epilógussal. Természetesen nemcsak a negatív történetek érdekesek, hanem azok is, amelyek jól végződtek.
A történeteket e-mailben a maszo@magyarszo.com címre várjuk, postai úton pedig a szabadkai szerkesztőség címére: Szabadka, Corvin Mátyás u. 9., illetve jelentkezhetnek a 024/555-530-as telefonszámon is.
