Olvasónk története esetében nem valami tragikus kimenetelű dologról van szó, inkább egy felháborító konfliktusról, mely jól mutatja a szabadkai állapotokat.
„Még középiskolás koromban történt, hogy a barátommal sétáltunk a Korzón ősszel az akkor még álló Népszínház előtt. Ott állt egy ötfős szerb társaság, először nem vettünk észre őket. Elég nagy volt a forgalom. Amint elhaladtunk mellettük, a barátom arra figyelt fel, hogy valami hátulról eltalálta! Néztem a kabátját, és úgy láttam, hogy egy tojás volt az, ami széttört rajta, és bekente. Nézelődtem, hogy honnan jöhetett, és akkor lettem figyelmes erre az társaságra, amely hangosan röhögött az egészen. Gyanítom, másokat is dobáltak, a kezükben ugyanis tojásosdobozok voltak. Mi, mivel csak ketten voltunk, inkább továbbmentünk. Pár percre rá ,mikor elkerülve őket visszamentünk a Népszínház előtti térrel szemben levő pizzaárusbolt mellett, megláttam egy rendőrt, aki beszélgetett éppen. Hozzáteszem, hogy a rendőr a tett helyszínétől mindössze 30-40 méterre volt! Odamentem hozzá, és szóltam neki, hogy legyen szíves bemenni a másik utcába, mert egy ötfős társaság dobálja az embereket tojással az utcán. Gondolom észrevette az akcentusomból, hogy nem anyanyelvemen szóltam, és csak annyit mondott: „Pa ništa! Ja sad ne mogu da odem odavde ali svaka ti čast što si javio!” (Hát jó, én most nem mehetek el innen, de minden elismerésem, hogy jelentetted.) Majd ennyivel meg is fordult, és folytatta a beszélgetést azzal a két személlyel, akivel előtte beszélgetett.
Mindenki vonja le magának a tanulságot, hogy milyen ország az, ahol egy rendőr ilyen henyén és lenézően viselkedhet egy polgárral szemben, milyen rokoni vagy baráti szálak fűzhették ehhez a társasághoz, hogy kerülhet ilyen ember egyáltalán a rendőrséghez, és legfőképp, mi van, ha még mindig ott van, ráadásul több hasonló gondolkozású is van közöttük?” – teszi fel a kérdést olvasónk.
Írják meg Önök is, vagy mondják el igaz történetüket lapunk szabadkai rovatának, ha valamilyen bűncselekmény áldozatai voltak. Mi történt, hogyan reagált a rendőrség, sikerült-e elcsípni az elkövetőt vagy elkövetőket, visszakapták-e az eltulajdonított értéktárgyakat, és elégedettek voltak-e a bírósági epilógussal. Természetesen nemcsak a negatív történetek érdekesek, hanem azok is, amelyek jól végződtek.
A történeteket e-mailben a maszo@magyarszo.com címre várjuk, postai úton pedig a szabadkai szerkesztőség címére: Szabadka, Corvin Mátyás u. 9., illetve jelentkezhetnek a 024/555-530-as telefonszámon is.
