Pénteken zajlott le a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) idei évzáró szakmai fóruma, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A beszélgetésen az Intézet partnerei vettek részt, többek között vajdasági ügyvédek: Vukašinović Éva, Botka Csaba, Losoncz Dávid és Szilágyi Miklós.
A fórum elsődleges célja, hogy lehetőséget biztosítson a Kárpát-medence különböző területein dolgozó partnerek közötti párbeszédre, tapasztalataik megosztására.
A fórum kezdetén prof. dr. Bándi Gyula, a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány elnöke köszöntötte a jelenlévőket, ezt követően pedig dr. Gyeney Laura, a KJI igazgatója vezette fel a közép-kelet-európai aktuális kisebbségvédelmi kérdéseket.
– A munkánk legádázabb ellensége a lassú bírósági ügymenet. Amikor azt hittük, hogy a Covid-pandémia lecsengésével felgyorsul majd a bíróságok munkája, jött az orosz–ukrán háború, az energiaválság, illetve egyes régiókban a bírósági rendszer átalakítása. Mindez hátráltatja az ügyek előrehaladását – hangzott el dr. Gyeney Laura nyitóbeszédében. – A Szerbiával fennálló stabil kormányzati együttműködés ellenére a mindennapi joggyakorlat szigorú monitoringot, és szükség esetén hatékony fellépést igényel. A magyarokat érő megkülönböztető gyakorlat sajnos még mindig tetten érhető a sport világától kezdve a hétköznapi vandalizmusig. Ezt jól mutatja a szabadkai nemzeti színű tábla megrongálásának szomorú példája is. A vajdasági magyar közösség ráadásul különösen fájó veszteséget szenvedett a politikai szférában, Pásztor István, a VMSZ elnökének halála miatt – tette hozzá a KJI igazgatója.
Botka Csaba szenttamási ügyvéd a magyar nyelv hivatalos használatának nehézségeiről beszélt, a vajdasági közjegyzők vonatkozásában.
– Elsősorban fordítóként közelítettem meg a témát. A legnagyobb hátráltató tényező, hogy a polgárok nem megfelelő mértékben élnek a meglévő nyelvhasználati jogaikkal. A közjegyzők záradékaiban általában bele van foglalva, hogy az adott községben a magyar nyelv hivatalos használatban van, de az ügyfél a szerb nyelvet választotta az eljárás nyelveként. Ez sajnos csak papíron van így, a közjegyző ritkán hívja fel erre az ügyfél figyelmét. Ilyen esetekben lehetőség lenne fordító jelenlétét kérni, de azok elfoglaltsága, motiválatlansága és az alacsony fordítói díj miatt alkalmazásuk számos nehézségbe ütközik. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy ezekben az esetekben a fordítói díjat legtöbbször az ügyfélnek kell fizetnie. A fordító mellett két tanú jelenléte is szükséges, akik beszélik a fordítási célnyelvet, de ezen tanúk szerepe sincs megfelelően definiálva – emelte ki Botka Csaba.
A rendezvényen elhangzott, hogy a Kisebbségi Jogvédő Intézet küldetésének megfelelően, minden támogatást igyekszik biztosítani a külhoni magyarság érdekeinek jogi képviseletéhez.
Nyitókép: Vajdasági ügyvédek a KJI szakmai fórumán (Fotó: Albert Éva)
