– A vadászat a normális társadalomépítés fontos eleme, nem elsősorban a vadkilövésről, hanem a vadgazdálkodásról, a természetre való odafigyelésről, a vad számára fontos életkörülmények fenntartásáról szól – mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szombaton az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításon.
– A szerbiai összefogott kiállítási területen itt vannak az erdészeti, vadászati, természetvédelmi közhasznú társaságok, közvállalatok. Amit a világkiállítás látogatói a szerbiai standon láthatnak, az valóban lenyűgöző, nem csak fölépítményben, hanem emberszámban is impozáns, ami itt történik. Ami elsőre szembeötlik, az a jókedv, ami a látogatókat jellemzi, ami a látványos rendezvénynek köszönhető, ami mindenki lelkét megérinti. Függetlenül attól, hogy valaki vadász vagy nem, a természettel való együttélés igénye mindannyiunkban benne van. A természet szeretete és megóvásának igénye az ember belsőjéből fakadó igény.
A Vajdaság Erdői Közvállalatot aranyplakettel tüntették ki a vadászat fejlesztése terén elért eredményeiért, amelyet Kókai Roland igazgató vett át a Vajdasági Vadászszövetségtől (Fotó: Gergely József)
A vadászattal ugyanúgy vagyunk, mint a borászattal vagy a lófuttatással, amelyek fontosak a polgári társadalom építéséhez. Úgy vélem, a vadászat is olyan területe az életnek, amely ugyanebből a szempontból fontos. Nekünk a Délvidéken van pótolni való lemaradásunk a vadászkultúra, a vadgazdálkodás, a vadászturizmus terén, ami az elmúlt évtizedek történéseinek a következménye, de azt látom, hogy nagy az igyekezet a lemaradás mihamarabbi bepótlásában. Komoly összegek kerülnek visszaforgatásra, eddig ugyanis a pénzhiány hátráltatta a fejlődést.
Vajdaságban több mint kétmillió hektáron folyik vadászat és vadgazdálkodás, és több mint száz vadásztársaság vadászik és vadásztat. Emellett vannak a nagy állami cégek, amelyek vadgazdálkodással is foglalkoznak. Soknemzetiségű térségben élünk, és mindannyian a sajátunknak éljük meg, szülőföldünkként éljük meg. A vadászat szeretete felülírja a nemzeti, vallási, politikai hovatartozást, ami azért fontos, mert lehetőséget biztosít a társadalmi belső feszültségek levezetésére. Többek között ennek tudható be, hogy nemcsak a vajdasági vadászok, hanem Szerbiából is nagy cégek jöttek, és sokan mondják, hogy a szerbiai stand a világkiállítás egyik legszebb standja – emelte ki Pásztor István.
Pásztor István, a VMSZ elnöke, mellette Kókai Roland, a Vajdaság Erdői Közvállalat igazgatója (Fotó: Gergely József)
A szakmai napra való felkészülés részeként alakult meg a Vajdasági Magyar Vadászok Társasága, Brindza Lajos alapító elnökkel az élén. A társaság céljait ismertette a szombati délvidéki program megnyitóján:
Brindza Lajos (Fotó: Gergely József)
– Tagságunk célja a délvidéki magyar vadászok összefogása, a vadászat mint ősi tevékenység popularizálása, rendezvényeken, szakmai napokon keresztül, a vadászetika széles körű terjesztése, a társadalom megismertetése a modern vadászati felfogásokkal és célokkal. Ezért fontos számunka a vadászati világkiállításon való részvétel. Számunkra nagyon fontos rendezvény, amelyen bemutathatjuk a délvidéki vadászati értékeket és lehetőségeket, amik a külföldi vadászok számára kevésbé ismertek. Másodsorban ezzel is alá szeretnénk támasztani, hogy az egyetemes magyar vadászati kultúra szerves és megkerülhetetlen részét alkotjuk a déli végeken. Remélem, hogy a művelődési és a szakmai előadásainkkal is elégedettek lesznek a világkiállítás résztvevői és vendégei – mondta Brindza Lajos.
SZERBIA LEGSIKERESEBB BEMUTATKOZÁSA
Kókai Rolanddal, a Vajdaság Erdői Közvállalat igazgatójával a szerbiai standon beszélgettünk:
– A hétvégén, szombaton rengetegen látogattak ki a szerbiai standra. Cégünk, a Vajdaság Erdői Közvállalat a szerbiai 400 négyzetméteres standján mutatkozik be. A kiállított trófeákat, kitömött vadállatokat közösen gyűjtöttük össze a Szerbiai Vadászszövetséggel, a Szerbia Erdői Közvállalat és a többi érdekelt kiállítóval együtt. Összesen 200 szarvasagancs, 150 vaddisznóagyar, 100 őzbak, 70 zerge, mintegy ötven kitömött vadállat, valamint borz-, sakál-, rókakoponyák szerepelnek a kiállításon.
A standot a közvállalatunk asztalosmesterei állították össze, két hónapig tartó kemény munkával. Nyolc nyerges vonatón hoztuk Budapestre a stand elemeit és a kiállítási anyagot, ami a nagyközönség elé került. A megnyitón Szerbia magyarországi nagykövete elismerően szólt a látványos szerbiai standról, mondván, hogy amióta három éve képviseli országunkat Magyarországon, ez Szerbia legjelentősebb promóciója.
Október 14-éig tart a világkiállítás, még nagyon sok látogatóra számítunk a szerbiai standon, ami hozzájárul a vadászturizmusunk kínálatának széles körű megismeréséhez. Ötven évvel ezelőtt volt legutóbb világkiállítás Magyarországon, ezért fontosnak tartottuk, hogy minél látványosabbra sikeredjen a bemutatkozásunk. Magyarországon nagy hagyományai vannak a vadászkultúrának és vadgazdálkodásnak, ebből mi is tanulhatunk, szorosabbra fűzhetjük az együttműködést. Ami a vajdasági vadgazdálkodást illeti, a vadászturizmus fellendülésére számítunk – mondta Kókai Roland.
A vajdasági térség a rendezvény nagyszínpadán különböző kulturális programokkal mutatkozott be. Többek között fellépett a topolyai Cirkalom táncegyüttes, majd Kelemen Zsolt és bandája Agarász csárdás című előadása következett. A programban szerepelt könyvbemutató, valamint a Szelence énekegyüttes és a magyarkanizsai Ördögcsáklya táncosai is bemutatkoztak.
A délvidéki bemutatkozón bejelentették: a tervek szerint vadászati múzeumot hoznak létre Vajdaságban.
