Nem vagyunk rossz emberek

Habár a sokadik napi sajtótájékoztató volt, amelynek keretében a SARS–CoV–2 vírusellenes küzdelemben résztvevő felhatalmazottak valamelyike tájékoztatja a közvéleményt a mutatók alakulásáról, a keddi mégis rendhagyónak bizonyult. Egyrészt azért, mert az orvosok eddig még nem kényszerültek ekkora áldozatszámról beszámolni, másrészt pedig azért, mert miután dr. Goran Stevanović ismertette a mutatókat, közölte, a növekedésért a polgárok tehetők felelőssé, akik egytől egyig fegyelmezetlenek, és sportot űznek az egészségügyi szabályok kijátszásából. Ezt követően másik két kollégájának kíséretében demonstratívan kiviharzott a teremből.

Valóban kizárólag mi, polgárok vagyunk felelősek azért, hogy a számok néhány napig jellemző csökkenése után ismét növekedni kezdett a fertőzöttek száma? Ezt a kérdést tettük fel dr. Zoran Radovanović járványügyi szakértőnek, aki közölte: „Természetesen nem mi vagyunk a felelősek. A hatalomnak egyszerűen ez a magatartásformája, folyton keresi az éppen ügyeletes bűnöst, saját felelősségét viszont nem hajlandó felismerni."

Először azokat a polgárokat tették felelőssé a fertőzöttek számának a növekedéséért, akik külföldről tértek haza. Még az államfő is sajnálatának adott hangot, amiért az állam megengedte, hogy ezek a polgárok visszatérjenek – emlékeztetett lapunknak nyilatkozva Zoran Radovanović epidemiológus, megjegyezvén, mindez manipuláció, hiszen a járvány lecsengését követően ezek az emberek ismét visszatérnek a külföldi országokba, és nem fognak Szerbiában részt venni a választásokon. Jelenleg a társadalom megosztottságának az elmélyítése van folyamatban – tette hozzá.

– A szerbiai társadalom jóval fegyelmezettebb, mint például az olaszok vagy a spanyolok voltak kezdetben. A többség betartja a rendelkezéseket. Egyéni szabálysértésekre persze van példa, ezek azonban nem befolyásolják az epidemiológiai helyzetet. Az is igaz, hogy az elmúlt hétvégén nem kellett volna a kirándulóhelyeken sütögetni vagy ücsörögni, ám ezek az emberek legfeljebb a populáció egy százalékát teszik ki. Az már más téma, hogy az átlagember nem hisz a mindenkori államvezetésnek. Ennek viszont feltehetőleg az az oka, hogy utóbbi harminc éve ámítja az embereket. Abban viszont biztos vagyok, hogy a szakértőknek hisznek az emberek – érvelt Zoran Radovanović.

CSAK ELMÉLETBEN MŰKÖDIK

A kilátásba helyezett egész napos kijárási tilalommal kapcsolatos kérdésünkre a szakértő Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének keddi sajtónyilatkozatára emlékeztetett, mondván, noha a VMSZ az SZHP koalíciós partnere, Pásztor István észszerűen áll hozzá ehhez a kérdéshez. Az epidemiológiai helyzet jelenleg nem annyira szörnyű, hogy indokolt lenne megejteni ezt a szélsőséges intézkedést – tette hozzá, kiemelve: „Egyébként is, hosszabb ideje radikális intézkedések foganatosítására kerül sor, anélkül, hogy az illetékesek megfontolnák ezeknek a gyakorlati értelmét és hatását."

– Az epidemiológusok és az infektológusok által javasolt intézkedések szakmailag megfelelőek, ám a gyakorlati kivitelezés nem az, mivel a rendszer nem működik megfelelően. Például a szabadkai migránsközpont, amelyet karanténként terveztek és próbáltak működtetni, a karanténok és azok szerepének a kigúnyolása. Olyan embereket szállítottak oda, akikről nem lehetett tudni, hogy fertőzöttek-e. Mint kiderült, öten voltak fertőzöttek. Ha ezek az emberek ugyanabban a helyiségben kénytelenek aludni, valamint ugyanazt a fürdőszobát használják, akkor megfertőzhetik egymást. A vesztegzárnak addig kell tartania, amennyi a leghosszabb inkubációs idő egy adott betegség tekintetében. Az inkubációs időt a fertőzés forrásával való utolsó érintkezéstől számítják. Ha egy mondjuk 50 fős, ugyanabban a helyiségben tartózkodó közösségben egy adott személy fertőzött, és például a fertőzés ötödik napján megfertőz egy másik személyt, akkor a második személy számára az inkubációs idő attól a naptól kezdődik és így tovább. Ha nem szakítják meg ezt a folyamatot, akkor az akár a téli hónapokig is elhúzódhat. Vesztegzárban legfeljebb két személy tartózkodhat ugyanabban a helyiségben, amelyhez természetesen fürdőszoba és toalett is tartozik. Az is elfogadhatatlan, hogy ezeknek az embereknek olykor öt napot kell várniuk a teszteredményekre, hiszen ebben az időszakban folyamatos közöttük az érintkezés, ez pedig növeli a fertőzés terjedésének veszélyét – taglalta Zoran Radovanović.

NEM LEHET MINDEN TÖKÉLETES

A Belgrádi Vásár csarnokában kialakított alternatív kórház vonatkozásában egyre több bírálat lát napvilágot: az ott elhelyezetteknek állítólag nem áll rendelkezésükre meleg víz és tisztálkodási lehetőség, konzerveket kapnak, és nagy a por. Azzal kapcsolatban, hogy ezek megfelelő körülmények-e a bizonyítottan beteg emberek számára – olyanokról van szó, akiknek enyhe a kórképük –, a szakértő rámutatott, hogy kínai mércékről van szó, a Szerbiába érkezett orvosdelegáció javasolta ezt a megoldást. A szerbiai szakértők azt szorgalmazták, hogy ezeket a betegeket a most üresen álló egyetemista otthonokban helyezzék el, az államvezetés azonban nem tartotta megfelelőnek ezt a megoldást – magyarázta Zoran Radovanović. El kell fogadni, hogy rendkívüli körülmények között olykor muszáj improvizálni, nem beszélve arról, hogy Szerbia szegény ország, noha az is tény, hogy civilizáltabb megoldást is lehetett volna találni.

KORLÁTOZZÁK A TÁJÉKOZTATÁST

Közben a szerb kormány megtiltotta, hogy a köztársasági egészségügyi válságstáb tagjain kívül bárki tájékoztasson a koronavírus-járvány témájában. Ennek a válságstábnak az élén Ana Brnabić kormányfő áll, kizárólag ő, vagy a válságstáb által felhatalmazott személy nyilatkozhat, döntött a szerb kormány, mint ahogyan arról is, hogy a polgármesterek és a helyi válságstábok a helyi önkormányzatok területén uralkodó állapotokról szóló összefoglalóikat kizárólag az egészségügyi válságstábnak továbbbíthatják.

Ugyanez érvényes az egészségügyi intézményekre, az egészségügyi dolgozókra és az egészségügyi tevékenységet folytató gazdasági társaságokra. A foganatosított egészségügyi intézkedésekről a nem felhatalmazott személyek részéről történő tájékoztatás nem tekinthető hitelesnek, így adott esetben ellenük alkalmazni lehet azokat az előírásokat, amelyek szabályozzák a rendkívüli állapot ideje alatti félretájékoztatást.

A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) a határozat visszavonására szólította fel a kormányt, mert értékelése szerint ez az álhírek terjedését fogja gyakoribbá tenni, és fokozza a társadalomban uralkodó pánikhangulatot.

FÉLRETÁJÉKOZTATÓ SMS-EK

„Szerda éjféltől hatályba lép a 24 órás vesztegzár. Hamarosan elkezd működni a szöveges üzenetes rendszer, amelyben engedélyt kell kérni, ha a polgár el szeretné hagyni az otthonát. A válaszként kapott szöveges üzenetet – engedélyt – kell felmutatni a járőröző rendőröknek. Szerezzenek be mindent, amire szükségük van. Ezt az anyukámtól tudom, aki a rendőrségen dolgozik" – ez az üzenet kezdett el terjedni az elmúlt egy napban. Nebojša Stefanović belügyminiszter Twitter-bejegyzésben cáfolta az üzenet valóságtartalmát, bejelentve, hogy nyomoznak az „elkövető" után. Később a szerb kormány is megerősítette, hogy az üzenetben olvasható értesülés álhírnek minősül, valamint arról biztosította a közvéleményt, hogy ha esetleg elrendelnék az egész napos kijárási tilalmat, arról 48 órával korábban tájékoztatnák a polgárokat.

ELHUNYT AZ ÁLLAMTITKÁR

Ma elhunyt a koronavírussal fertőzött Branislav Blažić, a szerb kormány környezetvédelmi minisztériumának államtitkára. A hírt először a Republika honlap tette közzé, majd a minisztérium illetékesei megerősítették.

Blažić nagykikindai származású, de évek óta Belgrádban élt. A fővárosi Infektológiai Klinikán kezelték. A Szerb Haladó Párt egyik alapító tagja és a párt elnökségének is tagja volt.

1060 FERTŐZÖTT – 28 ÁLDOZAT

A ma 15 órai adatok értelmében az eddigiekben 1060 személy fertőződött meg az országban a SARS–CoV–2 vírussal. A 24 órával korábbi adatok közzététele óta 810 személynél végezték el a tesztet, közülük 160 volt pozitív és 650 negatív. A Torlak Virológiai Intézetben eddig 4371 koronavírus-tesztet elemeztek ki. Az elmúlt 24 órában a vírus okozta betegség következtében újabb öt személy hunyt el, ezzel 28-ra növekedett az áldozatok száma. Goran Stevanović, a belgrádi Fertőző és Trópusi Betegségek Klinikájának igazgatója megismételte, hogy ha ez így folytatódik, Szerbiában az olaszországihoz és a spanyolországihoz hasonló állapotok alakulnak ki.

A témához kapcsolódó további írásaink itt érhetők el