Az igazságügy és a média közötti együttműködés, illetve annak ideális formája szerepel a belgrádi Kriminalisztikai és Szociológiai Kutatások Intézete hagyományos, immár XXIX. alkalommal megszervezett tudományos tanácskozásának középpontjában. A kétnapos konferencia tegnap kezdődött meg Palicson. Társszervezőként az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium, az EBESZ szerbiai küldöttsége és a belgrádi Igazságügyi Akadémia segítette a rendezvény megvalósítását.
A régió országaiból érkező bírák és ügyészek, valamint médiaszakemberek egyebek mellett arra próbáltak választ találni, mely határok átléptét követően sértheti súlyosan a köztájékoztatás az áldozatok vagy a bírósági eljárások érintettjeinek alkotmányban és törvényekben garantált jogait, illetve milyen következményei lehetnek annak, ha az igazságügyi szervek elzárkóznak a médiával való együttműködéstől.
Gergely Árpád felvétele
Dr. Ivana Stevanović, a belgrádi Kriminalisztikai és Szociológiai Kutatások Intézetének igazgatója lesújtónak, olykor ellenségesbe hajlónak minősítette a média és az igazságügy közötti jelenlegi együttműködést. Ennek elsősorban a társadalom látja kárát – emelte ki a sajtónak nyilatkozva. Mint hozzátette, az igazságügy és a média nem ellenségei egymásnak, ezért nem is lenne szabad ilyen módon viszonyulniuk egymáshoz, hiszen a közérdek más hozzáállást követel meg. A média feladata tájékoztatni a közvéleményt, de olyan módon, hogy közben tiszteletben tartsa az alapvető és univerzális értékeket. A büntetőjogban ez az alapelv az ártatlanság vélelme, és éppen ez az, amit a szerbiai sajtó a leggyakrabban megsért – nyomatékosította Ivana Stevanović, rámutatván a folytatásban, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált jog a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához szintén gyakran csorbul a szerbiai sajtó hasábjain.
A demokrácia két oszlopa az igazságügy és a média – mutatott rá köszöntőbeszédében Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke. Mint hozzátette, ezt a két területet az igazságosság és az igazság feltárása iránti kényszer köti össze, emellett pedig mindkét területnek feladata az államhatalom korlátozása. Szavai szerint a Biblia zabolátlanul áramló forráshoz hasonlítja az igazságot.
– Ha ebbe a forrásba nem kerül friss víz, akkor úgy a forrás, mint az igazság, mocsaras állóvízzé változik. A média szabadsága jórészt a közvéleménytől függ. Hozhat a törvényhozás akármilyen jogszabályokat, azok alkalmazásának mértéke attól is függ, hogy az emberek többsége fontosnak tartja-e ezeket. Ha a társadalom többsége sajtószabadságot óhajt, akkor sajtószabadság lesz – fogalmazott Pásztor István, aki későbbi sajtónyilatkozatában rámutatott: a szabad véleménynyilvánítás során nem szabad megfeledkezni a felelősségről és a kimondott vagy leírt szó esetleges következményeiről.
Pásztor István rámutatott: a szabad véleménynyilvánítás során nem szabad megfeledkezni a felelősségről és a kimondott vagy leírt szó esetleges következményeiről (Gergely Árpád felvétele)
Bogdan Laban, Szabadka polgármestere köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy a konferencia résztvevőinek sikerül ajánlásokat megfogalmazniuk azzal kapcsolatban, hogy miként válhat jobbá az igazságügy és a média közötti együttműködés.
Az EBESZ támogatja a társadalmi párbeszédet a joguralom, az emberi jogok, a médiaszabadság és a demokrácia témájában – emelte ki Michael Uyehara, az EBESZ szerbiai küldöttségvezetőjének helyettese. A folytatásban arra mutatott rá, hogy az EBESZ a közelmúltban elkezdte segíteni a belügyminisztérium, a köztársasági ügyészség és az újságíró egyesületek között aláírt megállapodás alkalmazását. A megállapodás célja, hogy hatékonyabbá váljék az újságírók védelme. Michael Uyehara annak a véleményének adott hangot, hogy az illetékes szervezeteknek érdemes lenne megfontolniuk az igazságügyi témákkal foglalkozó újságírók folyamatos szakmai továbbképzését, hiszen rendkívül érzékeny témáról van szó, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen elveknek megfelelően tudósítanak, tájékoztatnak erről a területről.
Molnár Ferenc, a szabadkai Felső Bíróság elnöke szerint a média és az igazságügy közötti kapcsolat nemcsak összetett, hanem olykor kölcsönösen represszív. A média gyakran képezi tárgyát a bírósági eljárásoknak, az igazságügyi szervek pedig gyakran központi szereplői a médiatartalmaknak – emelte ki Molnár Ferenc, aki szerint vitathatatlan, hogy a közvélemény jórészt az igazságügyről szóló médiatartalmak alapján alkot véleményt az igazságügyről.
Tanja Miščević, az EU és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalásokban részt vevő szerbiai tárgyalócsoport vezetője elsősorban az igazságügy témáját felölelő 23. tárgyalási fejezetről és annak akciótervéről, valamint az év végéig megejtendő alkotmánymódosításról szólt. Megerősítette, hogy az EU a bírák, ügyészek és ügyészhelyettesek megválasztásával kapcsolatos rendelkezések módosítását várja el Szerbiától, azaz azt, hogy az állam az eddigiekhez mérten kevésbé befolyásolja ezeket a folyamatokat.
A gyerekek minden nemzetközi emberi jogi egyezmény értelmében fokozott védelmet élveznek, erre érdemes lenne odafigyelnie a szerbiai sajtónak – emelte ki Nenad Vujić, az Igazságügyi Akadémia igazgatója, majd pedig rámutatott: „ A média olykor nemes indíttatásból tájékoztat bizonyos gyermekekkel kapcsolatos ügyekről vagy visszásságokról, hogy pozitív irányba mozdítsa el a kedvezőtlen folyamatokat, ugyanakkor ez sem lehet magyarázat a gyermekek jogainak megsértésére.”
