Így szavaztak a kisebbségek

Vasárnap 19 nemzeti kisebbségi közösség közvetlenül választotta meg nemzeti tanácsának következő összetételét, négy pedig közvetetten, azaz elektorok által. A goráni közösség most először választott nemzeti tanácsot, egyelőre elektorok által, az orosz közösség viszont először választhatta meg közvetlenül kisebbségi önkormányzati szervének következő összetételét.

A Köztársasági Választási Bizottság honlapján hétfő délután közzétett részeredmény értelmében a magyar nemzeti tanácsi választás tekintetében a szavazóhelyek 96,88 százalékát és a szavazótestület 97,42 százalékát dolgozták fel, a részvétel 36,69 százalékos volt, a 116 406 szavazásra jogosult közül 40 382-en szavaztak, közülük 39 876-an a Magyar Összefogás elnevezésű listára. A magyar nemzeti tanácsi választáson ezúttal nem indult másik lista.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szavazás befejezése után megtartott sajtótájékoztatóján történelminek nevezte a Magyar Összefogás és a Vajdasági Magyar Szövetség választási eredményét. Szavai szerint amióta van magyar nemzeti tanácsi választás, és amióta van Magyar Összefogás, azóta utóbbi soha ennyi szavazatot nem szerzett. A szavazók nemcsak azt üzenték, hogy ragaszkodnak identitásukhoz, hanem azt is, hogy komoly elvárásaik vannak az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás vonatkozásában, továbbá reménykednek a jobban – emelte ki Pásztor István.

A magyar közösséghez hasonlóan egy listát állító görög nemzeti közösség esetében hétfő délutánig a szavazóhelyek 95,63 százalékát és a szavazótestület 98,98 százalékát dolgozták fel, a részvétel 10,16 százalékos volt. A választáson ugyancsak egy listával induló német közösség esetében a szavazótestület 99,83 százalékát dolgozták fel, a részvételi arány 29,12 százalékos volt. Az egy listát állító lengyel közösség részvétele 37,85 százalékos volt. A vlach közösség vonatkozásában a szavazóhelyek 96,57 százalékát és a szavazótestület 92,94 százalékát dolgozták fel, a részvétel 55,09 százalékos volt. Az egylistás szlovén választás tekintetében a szavazóhelyek 97,13 százalékát és a szavazótestület 99,76 százalékát dolgozták fel, a részvételi arány 21,86 százalékos volt.

Az egyiptomi nemzeti tanácsi választáson 3 lista mérettetett meg. A szavazótestület 99,89 százalékát dolgozták fel, a részvétel 33,12 százalékos, a szavazatok 69,1 százalékát a Da se i za nas zna elnevezésű lista kapta, 15,33 százalékát a Piramida lista, 14,68 százalékát pedig az ESNAF elnevezésű.

A két listát állító roma közösség tekintetében a szavazótestület 97,66 százalékát dolgozták fel, a részvételi arány 57,63 százalékos, a szavazók 95,57 százaléka a Srbija za rome listára voksolt, 3,08 százalékuk viszont a Za jedinstvo roma Srbije elnevezésűre.

A szintén két listát állító román közösség esetében a szavazóhelyek a szavazótestület 96,59 százalékát dolgozták fel, a részvétel 49,66 százalékos volt, a szavazók 80,92 százaléka a Rumunizajedno listára szavazott, 16,65 százalékuk a Rumunizarumune elnevezésűre.

Az orosz nemzeti tanácsi választás vonatkozásában a szavazótestület 98,71 százalékát dolgozták fel, a részvételi arány 48,97 százalékos, a szavazók 54,78 százaléka a Rusi u Srbiji listára voksolt, 17,32 százalékuk az Ujedinjeni rusi Srbije elnevezésűre, 15,38 a Ruska Stranka listára, 7,69 százalékuk a Mi smo rusi elnevezésűre, 3,75 százalékuk pedig a Jedan narod dve državelistára.

Az ugyancsak öt listát állító ruszin közösség tekintetében a szavazótestület 99,82 százalékát dolgozták fel, a részvétel 50,08 százalékos, a legtöbben – 46,56 százalék – a Rusini zajedno listára voksoltak, 13,59 százalékuk a Matica Rusinska za rusine listára, 13,28 százalékuk a Za rusine listára, 13,09 százalékuk a Zajedno za Vojvodinu, 12,21 százalékuk pedig a Rusinska budućnost listára.

Az albán közösség esetében a szavazótestület 64,48 százalékát dolgozták fel, a részvétel 40,96 százalékos volt, a szavazatok 32,63 százalékát a Partija za demokratsko delovanje szerezte meg, a szavazók 25,38 százaléka az Alternativa za promene, 20,06 százalék a Pokret za demokratski progres, 12,95 százalék a Demokratska Partija, 8,21 százalék viszont a Demokratska Partija Albanaca listára voksolt.

A bosnyák választás vonatkozásában a szavazótestület 83,14 százalékát dolgozták fel, a részvételi arány 40,42 százalékos volt, a legtöbben – 35,57% – a Sandžačka Demokratska Partija listára voksoltak, a Stranka pravde i pomirenja listára a 31,92% szavazott, a Bošnjačkojedinstvo listára 27,18%, a Savez za Sandžak i dobre bošnjake 3,94%, a Bošnjačka lista listára pedig 0,45%.

A szlovák közösség tekintetében a szavazótestület 95,63 százalékát dolgozták fel, a részvételi arány 56,91 százalékos, a szavazatok 42,48 százalékát az I nasleđe i budućnost lista kapta, 37,83 százalékát a Matica Slovačka u Srbiji, 18,11 százalékát a Slovaci zajedno.

Az ukrán nemzeti tanácsi választás esetében a szavazótestület 99,96 százalékát dolgozták fel, a részvétel 40,3 százalékos volt, a szavazók 76,35 százaléka a Senjuk listára voksolt, 22,53 százalék pedig Kolomejka Sremska Mitrovica elnevezésűre. A cseh közösség vonatkozásában a szavazótestület 99,93 százalékát dolgozták fel, a részvétel 37,52 százalékos volt; 50,98% a Česi listára, 47,58% a Česi Srbijelistára voksolt.

A bunyevác választás vonatkozásában a szavazótestület 98,94 százalékát dolgozták fel, a részvétel 42,38 százalékos. 74,24% a Složno za bunjevce listára voksolt, 17,81% a Zajedno! Listára, 6,12% viszont a Svi u jednom kolu listára.