A vonatkozó jogszabályok alapján előirányzott, legalább 15 fős osztálylétszámnál kevesebb tanulót, de legalább öt főt számláló osztályok elindítására is adott engedélyt a minisztérium, ez pedig sok településen tette lehetővé, hogy a kisdiákok anyanyelvükön, saját településükön kezdjék meg az első osztályt vagy folytassák tanulmányaikat felsőbb tagozatokon.
A szeptember vége minden tanévben nagyon izgalmas és kritikus időszak a minisztérium életében – tudtuk meg Vicsek Annamária oktatási államtitkártól.
– Az elmúlt évek tapasztalataira építve és ezekből tanulva a korábbinál sokkal hatékonyabban és sokkal eredményesebben tudtuk megoldani az előző években meglehetősen nehezen kiharcolható problémás eseteket. Ebben az oktatási minisztériumnak magas fokú nyitottsága és együttműködési készsége mutatkozik meg, de emellett fontos tényező az is, hogy a vajdasági magyar politikumnak meglehetősen erős pozíciója van ebben a kérdésben. Az osztályok sikeres engedélyeztetése egy többszintű, eredményes együttműködésről tesz tanúbizonyságot, hiszen mielőtt a minisztérium jóváhagyna egy kis létszámú osztályt, ahhoz szükséges a tartományi titkárság jóváhagyása, valamint a magyar tannyelv esetében a Magyar Nemzeti Tanácsnak is támogatnia kell az iskola kérelmét. Kritikusan alacsony létszám esetében azonban ez sem elég, így erősítésképpen a VMSZ elnöke, Pásztor István személyesen is beszélt a miniszterrel, és kiállt amellett, hogy a kis létszámú osztályok indítását már öt fő esetén fogadják el. Ez különösen azok a nagyon alacsony létszámú, de stratégiailag és politikailag fontos osztályok szempontjából fontos, ahol nagy eredménynek értékelhetjük, hogy sikerült elindítani az első osztályt. Az idén nagyon erőteljesen kiálltunk és harcoltunk a feketetói, zombori és maradéki első osztályok megindításáért, mindhárom helyen öt gyerekkel nyílt meg az első osztály. Hat tanulóval engedélyezték a székelykevei iskola és a szabadkai Ivan Goran Kovačić iskola első osztályának elindítását, nyolc elsős pedig a nemesmiliticsi és a bezdáni iskolákban kezdhette meg a tanévet. Ennél valamivel nagyobb létszámban Gunarason, Kupuszinán és Bajsán indultak első osztályba a gyerekek. A hivatalosan, törvény szerint előírt tizenöt fős határt majdnem elérő létszámmal kezdték az első osztályt a hajdújárási és a királyhalmi gyerekek.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy az öt főnél kisebb gyereklétszámmal rendelkező osztályok esetében is olyan megoldást kerestek, ami biztosítja a kisdiákok anyanyelven való tanulását:
– Zomborban a másodikosok és a negyedikesek tanulnak együtt kombinált tagozaton, Keviben és Bogarason pedig az elsősök és a harmadikosok. Ezekben az esetekben ez egy elfogadható megoldás, hiszen a gyerekek továbbra is az anyanyelvükön tanulhatnak, 2-3 fővel viszont nem lenne megoldható az osztály önálló jóváhagyása. Oroszlámoson az első, második és negyedik osztályok kombinált tagozatán összesen hét tanuló van, Magyarmajdányon pedig szintén heten járnak a másodikosok, harmadikosok és negyedikesek kombinált osztályába. Nagyon fontos, hogy ameddig csak lehet, ezeket az osztályokat megtartsuk.
A gyerekek létszámának tanév közben való csökkenéséről elmondta, hogy az oktatási minisztérium azokkal az esetekkel is foglalkozik, amikor tanév közben változik jelentősen a tanulók létszáma, de idén is előfordult, hogy a minisztérium ilyen esetekben is jóváhagyta a kis létszámú osztályok indítására vonatkozó kérelmeket:
– Szintén sikertörténet, hogy Csókán megmaradhatott a két nyolcadik osztály, Horgoson pedig három nyolcadik osztályt sikerült megtartani. Sajnos Óbecsén az elmúlt években rövid időn belüli, számottevő és gyors létszámcsökkenésnek lehetünk a tanúi, de legalább az ötödik osztály szintjén megmaradhatott most két önálló kis létszámú ötödik osztály a miniszter jóváhagyásával. Ezek azért nagyon fontos eredmények, mert az iskolák az osztályok száma alapján jogosultak bizonyos számú nem tanügyi dolgozóra, mint például iskolatitkár, igazgatóhelyettes vagy takarító.
Nyitókép: Már ötfős létszám esetén is engedélyezte a minisztérium az osztályindítást